A közös európai hadsereg létrehozásának néhány évvel ezelőtti felvetése még nevetség, illúzió tárgya volt és sokan az európai politikusok közül is igencsak veszélyes ötletnek tartották. Ma viszont olyan kijelentéseket lehet hallani, hogy csak akkor lehet az európaiakat megvédeni, ha az európai védelmi erőket egy hadseregbe integrálják. Ennek az elképzelésnek az egyik oka lehet az orosz fenyegetettség érzése, abból kiindulva – miként ezt egyes katonai szakértők állítják –, hogy az EU legnagyobb külső ellensége ma Oroszország.
Az az Oroszország, amelyik elutasítja a hidegháború utáni rendet, erőszakkal megváltoztatta Európa határait, és szorgosan munkálkodik az EU és a NATO egységének megzavarásán. Oroszországnak ez a viselkedése nemcsak az EU vezetőit, hanem a balti országokat és Kelet-Európa frontvonalállamait is aggasztja, de csak természetesen ott, ahol nem engedtek az orosz kísértésnek, csábításnak. A közös európai hadsereg megvalósításának indoka lehet még az USA-tól való függés enyhítése és persze Donald Trump „Amerika az első”-politikája, ami nagyon valószínűsíti, már nem lehet mindenben Amerikára számítani. Következésképp a befolyási területek más megvilágításba kerülnek.
Növekvő árnyak | Magyar Hang
A magyar kormány jelenlegi vezetői, úgy tűnik, még mindig ambivalensen viszonyulnak a rendszerváltás előtti korhoz, világrendhez.
Tavaly 23 európai ország, köztük Magyarország is aláírta a PESCO-t, az EU védelmét előkészítő, állandó strukturált együttműködést, ami fokozott kötelezettségvállalást jelent katonai téren. Ezzel elfogadva Emmanuel Macron francia elnök érvelését, miszerint a közös európai hadsereg az egyetlen módja a kontinens védelmének. Így látható, az európai hadsereg létrejöttének esélyeit komolyan kell venni, már csak azért is, mert ennek következtében sérül az aláíró ország szuverenitása. Az persze nagy kérdés, hogy mi változna egy EU-s lobogó alatt lévő hadseregben, mi térne el valójában a NATO-ban megszokott gyakorlattól.
A 2008-as válság gyengítette az európai államok azon képességét, hogy a honvédelembe fektessenek, az európai NATO-országok következetesen nem teljesítik kötelezettségvállalásukat, miszerint GDP-jük 2 százalékát védelemre fordítsák.
Úton a közös haderő felé az Európai Unió | Magyar Hang
Egyre több ország ismeri fel a védelmi szuverenitás erősítésének fontosságát.
Ennek okán is kérdéses még az európai projekt finanszírozása. Az európai vezető politikusok láthatják, érezhetik, a közös valutával nem sikerült megerősíteni az EU identitását, mert tapasztalhatták, egy pénzügyi válság komoly fennakadást okozhat, megkérdőjelezve az unió életképességét. Ily módon abban bíznak, egy létrejövő közös hadsereg pótolhatja és javíthatja az EU azonosságtudatát és talán stratégiailag is független lehet más nagyhatalmaktól. Mindenesetre érzékelhető egyfajta túlzott sietség a közös európai hadsereg létrehozásának folyamatában, amelynek a hátterében nem csak az ismert politikai célok állhatnak. Úgy tűnik, most sürgető biztonsági intézkedéssel akarják összehozni a szorosabb politikai uniót.
A publicisztika rovatban megjelent írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 31. számában jelent meg, 2018. december 14-én.
Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon!
