Mi legyen az elektromos rollerekkel? Párizs „közel került a totális anarchiához”

Mi legyen az elektromos rollerekkel? Párizs „közel került a totális anarchiához”

(Fotó: Marek Rucinski/Unsplash)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Egy pillanat alatt ellepték Európa és a világ megannyi nagyvárosát az elektromos rollerek; a közösségi használatra tervezett, mobiltelefonos alkalmazással bárki által igénybe vehető járművek Budapesten is elérhetőek, s egy pillanat alatt a városkép alkotóelemévé váltak. A fővárosban május elsejétől június végéig a budapesti városvezetés által koordinált Cities4People K+F projekt tesztüzeme keretében kétszáz elektromos rollert lehetett használni, s elég népszerűnek tűnik a dolog.

De ahogy az lenni szokott, azonnal megindult a vita. Az egyik oldalon ott vannak azok, akik szerint hiába vannak szabályok (például a bukósisak viselése), azok mindössze ajánlások, s nincs aki ellenőrizze azokat. Ráadásul a rollerek végsebessége elérheti akár a 24 kilométer per órát, ami a járdán a gyalogosok között elhaladva kész balesetveszély. Főleg, ha valaki ittas állapotban, vagy drog hatása alatt vezet, s mivel használatuk nincs semmiféle vezetői engedélyhez kötve, kiszúrni a potenciális veszélyforrást, ha lehet még nehezebb. Közben a másik oldalon ott áll, hogy a belvárosi járműforgalom brutális nyomását enyhíthetik ezek a könnyen igénybe vehető, tárolható és használható rollerek, ráadásul, mivel elektromosak, a levegőt sem szennyezik. Ez így egy lehetséges alternatíva a dugódíjra, ráadásul kisebb távokra talán a legideálisabb eszköz.

Személyes tapasztalat, a roller nemcsak jópofa, de tényleg hasznos, s sokat segít, ha például picit hosszabb távolságot kell megtenni. Aki nem szeret tekerni, annak bicikli helyett is ideális. Bukósisakot azonban szinte senkin sem lehet látni, s olykor a szívroham jön az emberre, amikor egy centire húz el tőle valaki a járdán. Nem tudom, az autósok mennyire rajonganak érte, de mivel az eszközzel már méretéből fakadóan is jóval egyszerűbb manőverezni, mint egy robogóval vagy biciklivel, ezért sokkal jobban lehet vele kacsázni útra fel, járdára, kerékpárútra le; a közlekedés többi résztvevőjének pedig sokkal jobban kell figyelni. Prágában, szintén saját tapasztalat, a roller nagyon népszerű a finom italoktól már kellemesen bezsibbadt legénybúcsús társaságok körében, akik nem épp a mellettük baktató terhes nőkre, kisgyerekekre figyelnek, miközben keresztül-kasul pörgetik a járműveket.

A veszélyeket, illetve azt, hogy a tapasztalatokat levonva mindenképpen érdemes társadalmi vitát folytatni a kérdésről, jól illusztrálja a BBC rövid cikke, amelyben a koppenhágai rendőrségre hivatkozva arról írtak, a dán főváros hatóságai csak a múlt hétvégén 24 személyt vettek őrizetbe elektromos roller ittas vezetése miatt, további négy ember pedig bedrogozva használta az eszközt. Az így lekapcsoltaknak 2000 dán koronás (mintegy 87 200 forintos) büntetést kell fizetniük. A dán rendőrség ezzel összefüggésben folyamatos kampányt próbál folytatni az elektromos rollerek helyes használatáért.

A brit közszolgálati adó cikke is megjegyzi, a könnyű igénybe vehetőség miatt rendkívül gyorsan népszerűvé vált szolgáltatás számos városban közéleti vitát generált a használatról. Írásukban idézik Párizs főpolgármesterét, Anne Hidalgót, aki az elszaporodó balesetek és személyi sérülések miatt szigorú fellépést helyezett kilátásba. Mint mondta, a helyzet Párizsban „nagyon közel került a totális anarchiához”, épp ezért a városnak szüksége van arra, hogy a biztonságos közlekedés érdekében rendeletben szabályozzák az elektromos rollerek használatát.

Ahogy korábban írtuk, Budapesten elvileg június 30-án ért véget a tesztidőszak. Így érdekes lesz, milyen tapasztalatokat vonnak le az üzemeltetők, lesz-e róla társadalmi diskurzus, megkérdezik-e bármilyen szinten a közvéleményt, s az ebből levont tanulságokat (talán) felhasználva hogyan alakul az egyébként szimpatikus városi eszköznek a közlekedésbe, a hétköznapokba történő beágyazása.