Megvalósíthatatlanok Orbán Viktor a Tusványoson fejtegetett gazdasági elképzelései

A miniszterelnök gondolatmenetét nagyon nehezen tudom követni – nyilatkozta Róna Péter közgazdász a Magyar Hangnak Orbán Viktor a Tusványos fesztiválon, a magyar gazdaság lehetőségeiről elhangzott mondatairól. A kormányfő arról beszélt, hogy a lassuló európai gazdaság és a Németországban készülő kereszténydemokrata–zöld koalíció miatt hazánknak új utat kell keresni, s a külső erőforrások helyett a belsőkre kell támaszkodni, javítani kell a versenyképességet.

Az Oxfordi Egyetem oktatója szerint a kereszténydemokraták és a zöldek németországi összefogásának éppen az a lényege, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos iparágakra összpontosítanak. Így a gazdaság a jövőben sokkal kevésbé függ a külpiacoktól, mint jelenleg, amikor a kínai lassulás okoz gondot az exportorientált német gazdaságnak. A német zöldek ugyanis felismerték, hogy nem harcolni kell a multikkal, hanem megnyerni őket a környezetvédelem ügyének. Így mindkét fél jól jár, a multik továbbra is képesek profitot termelni, a környezetvédelemhez kapcsolódó gyártmányaik pedig hasznot hajtanak a társadalom számára.

– Azt sem tudom értelmezni, mire gondol Orbán Viktor, amikor arról beszél, hogy a magyar gazdaságnak a belső erőforrásokra kell támaszkodnia – fejtegette a közgazdász. – A magyar gazdaság ugyanis olyannyira ráutalt az exportpiacokra, hogy ezt belátható időn belül semmiféle belső erőforrás nem tudja kiváltani. Ami pedig a versenyképességet illeti, az elmúlt kilenc évben látványosan negligálta a magyar kormányfő a versenyképességhez kapcsolódó tényezőket. Így elmaradt az oktatási rendszer megújítása, az előre mutató technológiák meghonosítása, a hazai kisvállalkozói rendszer támogatása oly módon, hogy azok a pályázati pénzek felhasználásával korszerű gyártástechnológiákat honosítsanak meg itthon. Így nem alakult ki a nemzetközi piacon is versenyképes kis- és középvállalkozói réteg, amely elengedhetetlen a magyar versenyképesség tartós emeléséhez. Ezzel szemben a magyar gazdaság növekedésében döntő szerepet játszó multinacionális autó- és gépipari vállalatok a nemzetközi piacok zsugorodása miatt markáns lassulással néznek szembe, amit nem tud ellensúlyozni a belső piac.

Róna Péter szerint a jelenlegi magyar helyzetet, illetve a kormányzat hozzáállását jól jellemzi a paksi bővítés ügye. A beruházással nemcsak az a gond, hogy iszonyúan drága, hanem az is, hogy lehetetlenné teszi az alternatív energiatermeléssel kapcsolatos hazai kutatásokat, hiszen a Pakson termelt energiát értékesíteni kell, ezt pedig veszélyeztetnék a kifejlesztett új technológiák. A németek éppen ebbe az irányba haladnak, a múltat jelentő atomenergiát – még ha időlegesen szükség is van rá – fokozatosan visszaszorítják, s helyette az alternatív energiatermeléssel kapcsolatos kutatásokra, fejlesztésekre fordítanak hatalmas összegeket, ami nemzetgazdasági fejlődést is jelent egyben. Nálunk ezzel szemben marad az ósdi technológia, nincs korszerű oktatás és egészségügy, nincs önálló tudományos akadémia és kutatás, nincsenek versenyképes kisvállalkozások. Vagyis a miniszterelnök Erdélyben mondott szavaival szöges ellentétben áll a magyar gyakorlat.

Róna Péter azt is hiányolta Orbán Viktor tusnádfürdői beszédéből, hogy egyetlen szót sem ejtett a globális felmelegedés veszélyeiről, miközben a magyar kormány nem írta alá az Európai Unió 2030-as klímavédelmi céljait megfogalmazó dokumentumot. – Pedig ne legyenek kétségeink, az elkövetkező évtizedek technológiai fejlesztései elsősorban a klíma-, illetve környezetvédelemhez kapcsolódnak majd, s nem lenne jó ebből kimaradni – tette hozzá a közgazdász. A vízgazdálkodás területén például lenne teendő bőven, de azon kívül, hogy a méltán világhírű Vitukit szétverték, az elmúlt harminc évben nem sok minden történt. A nyertesek azok a gazdaságok lesznek, amelyek ezekben az iparágakban az élen járnak.

Róna Péter arról is beszélt lapunknak, hogy a számítások szerint a környezetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú karbonsemlegesség eléréséhez Magyarországon minimum tíz-, de lehet, hogy 15 ezer négyzetkilométernyi erdő telepítésére lenne szükség. – Ahelyett, hogy leszavazza az unió klímavédelmi elképzeléseit, a magyar kormány felajánlhatná az erdőtelepítést, amihez uniós támogatást is kérhetne.

Hasonlóképpen látja a magyar lehetőségeket Csaba László közgazdászprofesszor. – A kicsi, nyitott magyar gazdaságban az export és az import nagysága egyenként is megfelel a bruttó hazai termék (GDP) összegének, ezért a belső piac nem tudja ellensúlyozni a külpiacokat. A magyar belső piac egyébként is túl van pörgetve a laza monetáris és fiskális politika miatt. Ráadásul a jövőben nem kerülhető el a szigorítás, aminek révén még kisebb az esélye, hogy a belső fogyasztás vegye át a lassuló külpiac húzó szerepét – elemezte a jelenlegi helyzetet az akadémikus.

Hozzátette: A versenyképesség emelése pedig nem megy egyik napról a másikra, mert nincsenek rövid távon is hatékony eszközök erre a célra. Amint azt a Magyar Nemzeti Bank 330 pontos versenyképességi programja is – nagyon helyesen – leszögezi, a magyar versenyképesség emeléséhez számtalan feladatot kell megoldani. Így a munkaerő munkaképességét biztosító egészségügy súlyos problémáit orvosolni kell, és korszerű, nemzetközi viszonylatban is versenyképes oktatási rendszert kell kialakítani.

S ami Csaba László szerint nagyon fontos, kiszámítható környezetet kell biztosítani a gazdasági szereplők számára. – De az innovációt sem lehet jelszavakkal erősíteni, hogy „innováljatok, emberek”. A magyar gazdaság szerkezetének alapvető megváltoztatására van szükség, ami időigényes feladat, s ebben egyelőre nem nagyon látszanak lépések – foglalta össze a lényeget a közgazdász.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/31. számában jelent meg, 2019. augusztus 2-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/22. számban? Itt megnézheti!