Halottai is vannak a tüntetéseknek Bolíviában

Halottai is vannak a tüntetéseknek Bolíviában

Zavargások Bolíviában (Fotó: Twitter)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Folytatódnak Bolíviában az elnökválasztással kapcsolatos zavargások. Az október 20-án megtartott elnökválasztás után Bolívia szinte minden városában tüntetések sorozata kezdődött. A békésnek indult demonstrációk azonban pár napja kormánypárti és ellenzéki összecsapásokká fajultak, amelyben már 3 halott és több száz sérült van. 

A bolíviai elnökválasztások során felmerült csalást mind az ellenzéki erők, mind az Amerikai Államok Szövetsége (OEA) bírálta, hiszen a szavazatszámláló elektronikus rendszer 22 órára leállt – épp akkor, amikor az állás még az ellenzéki Carlos Mesának kedvezett. Végül az újraindulás után Evo Morales elnök előnye meghaladta a 10 százalékos, második fordulót kizáró határt.

Az OEA ellenőrzése folyamatban van, hogy kiderüljön, volt-e választási csalás Bolíviában. Az eredmények az elnök Evo Morales elvileg alávetné magát. Az ellenzéki erők nem bíznak benne, hiszen 2016. február 21-én zajló népszavazás alkalmával nyertek a „nem" szavazatok, mely során arról döntöttek, hogy Morales indulhat-e a következő elnökválasztáson. Akkor, a népszavazás előtt kijelentette, hogy ha a nép úgy dönt, ő félreáll és utat enged a többi jelöltnek. Természetesen ez nem történt meg, így nem csoda, hogy a bolív ellenzéki erők nem bíznak az elnök adott szavában. 

Leállt a választási honlap, majd hirtelen nagyot nyert a hivatalban lévő elnök | Magyar Hang

Lángolnak a szavazatszámláló irodák, utcán a bolíviai ellenzék, miután erős a gyanú, hogy az ország elnökének pártja elcsalta a vasárnapi választásokat. Érdekes történet az is, egyáltalán hogyan indulhatott el az elnök: Evo Morales bolíviai államfő 2016 februárjában népszavazást szervezett azért, hogy bebiztosítsa a mostani választásokon való indulási jogát.

Az emberek bizalmatlansága tüntetéssorozatokat generált több nagyvárosban is. A kormánypárti erők az elnök támogatásáért szerveztek tüntetéseket. De míg az ellenzék a szokványos demokratikus tüntetéseket preferálta, addig a kormányzati erők bányászai dinamitokkal robbantgatva támadtak. A főképpen bányászokból és kokalevél-ültetvényesekből álló kormánypárti erők összecsaptak a diákokból, orvosokból és civil szervezetek embereiből álló demonstrálókkal. A rendőrség passzív az összetűzéseknél, csak ha elfogyott a bányászok dinamitja, akkor avatkoznak közbe, elgázosítva az ellenzéki tüntetőket. 

A Santa Cruz-i Comité Civico elnöke Luis Fernando Camacho a helyi sztrájk vezéralakja, megszerkesztette az elnök lemondását rögzítő nyilatkozatot és azt próbálja eljuttatni a La Pazba. Ezt azonban az első nap az El Altó-i reptéren dinamitokkal és botokkal akadályozták meg a MAS párt erői, köztük parlamenti képviselőkkel és szenátorokkal. 

A másnapi próbálkozás során már a La Paz-i ellenzék is utcára vonult, „Mi is Camachók vagyunk” felkiáltással. A tüntetéssorozatokra rányomja a bélyegét a három ember halála és bár a kormányzat megpróbálta a saját halottjainak tekinteni az áldozatokat, hamar kiderült, hogy ellenzéki tüntetőkről van szó. 

A bolíviai helyzet bizonytalan és úgy tűnik, egyik fél sem akar engedni. Sok múlik az OEA döntésén is, hogy megfelelőnek vagy csalásnak minősíti a választásokat. Egy biztos, hogy mindkét félnek kedvező döntést nem tudnak hozni.