Konszolidáció, mi? Meg, hogy Orbán Viktor majd hátralép, mert látja, hogy változgat a népakarat. Na, persze.
A fenét, oda kell csapni. Budapest hőzöng? Puff, vigyünk be egy övön alulit a libsi pesti elitnek. Zaklatószínház. Hú, de jól kitaláltad, Antal, látod, tudsz te, ha akarsz!
Csakhogy. Van itt egy kis apróság, és most az elcsépelés bűnébe fogok esni, tehát, hogy az internet nem felejt. Amúgy nem csak az internet, mert jómagam is tisztán emlékszem, hogy milyen volt a – nevezzük így – magyar metoo mozgalom szárba szökkenésének kormánypárti fogadtatása.
Sárosdi Lilla megvan még? Igen, a színésznő, akit pályakezdőként Marton László áldozata lett. Onnan indulunk. És onnan, hogy mennyire fontos valójában a Fidesznek a nők elleni zaklatások ügye.
Ennyire. (És olyan túlságosan nem merültem el a keresésben, ez úgy kétpercnyi nézelődés termése.)
Bayer Zsolt, 2017. október:
Beültünk a színházba, föl a kakasülőre a sötétbe, kezdődött a darab, és Marton László megfogta a kezem, és a sliccére rakta. És én olyan rémült lettem, hogy egész előadás alatt fogtam. Mondtam Barnabás barátomnak, éppen olvastuk együtt, azt mondta, Jézus Mária, vajon a szünetbe elengedte?
Magyar Idők, 2018. október:
Szeptember 20-án Kurázsi különdíjjal jutalmazta Sárosdi Lillát a Színházi Kritikusok Céhe egy a Budapest Bábszínházban megtartott díjátadó gála keretében. Igen, a gesztus pontosan az, aminek látszik. A jelek szerint ez a tömörülés vállalta magára azt a feladatot, hogy a #metoo-jelenség magyarországi élettartamát valamilyen mértékben megnövelje, a liberálisok és a feministák nagy-nagy örömére.
Pilhál György, 2017. november:
Sárosdi Lillát akkor kapta szárnyára a hírnév, amikor pár hete lerántotta a leplet a nemzet ünnepelt színházi rendezőjéről, Marton Laci bácsiról, aki állítólag évtizedekkel ezelőtt zaklatta őt. Azóta egyébként egyre több és több zaklatott hölgy jelentkezett hasonló „Marton-sztorikkal”, de lepipálni egyikük sem tudta a mi Lillánkat.
888, 2017 november:
Csak ugye, nehéz feldolgozni, hogy ugyanaz a Sárosdi Lilla, akinek – állítólag – behimbilimbizték a hancúrlőcsöt „színésznőként” egyszerre kettővel is elbánik a színpadon, roppant ügyesen. Értem én, hogy az első nemtelen erőszak, a második pedig művészet, csak eszembe jutott a korsó meg a kútra járás esete.
