Kezdőlap Gazdaság Korai még tem...

Korai még temetni a finn alapjövedelem-kísérletet

Minden ellenkező híresztelés dacára nem bukott el a kezdetben nagy nemzetközi érdeklődést kiváltó alapjövedelem-kísérlet Finnországban. – Minden a terv szerint halad, vagyis idén év végéig tart az akció – derült ki a finn kormány állásfoglalásából, mellyel igyekezett cáfolni az utóbbi hetekben futótűzként terjedő híreszteléseket a kudarcról. Számos vezető lap, illetve portál ugyanis ekként állította be azt a hírt, hogy a kormány nem hosszabbítja meg a 2017 elején indult, kétéves programot.

HIRDETÉS

Az utóbbi évek legjelentősebb közgazdasági-társadalmi kísérletéről van szó, amelynek keretében kétezer 25 és 58 év közötti, véletlenszerűen kiválasztott munkanélküli kap minden hónapban havi 560 eurót (mintegy 175 ezer forintot). Ez az összeg feltétel nélkül jár két éven keresztül – akkor is, ha időközben talál munkát az illető, ugyanakkor mellette más típusú, alapvető szociális támogatásért (például munkanélküli segélyért) nem folyamodhat. Az összeg fejében nem vár el sem tanulást, sem munkakeresést a kísérletet felügyelő finn társadalombiztosítási intézet, a Kela. Arra kíváncsiak ugyanis a szakértők, hogy az ingyenpénz visszavezeti-e az embereket a munka világába, vagy éppen ellenkezőleg, visszaveti a munkavállalási kedvet. A finn kormány abban is reménykedik, hogy a juttatás csökkenti a stresszt a munkakeresők körében, egyszerűsíti bonyolult jóléti rendszerüket, és hozzájárul az észak-európai országban 8,5 százalékra rúgó munkanélküliségi ráta csökkentéséhez.

A program sikeréről vagy kudarcáról még korai bármi is mondani, hiszen a résztvevőkkel sem lépnek kapcsolatba a kutatók, amíg be nem fejezik a programot – hogy elkerüljék a befolyásolás bármilyen látszatát. Kezdetben televíziós kamerák tömege kísérte az egyes résztvevők mindennapjait, és ebből annyi kiderült, hogy a rendszeresen érkező ingyenpénz hatására már nem idegeskedtek annyit. Akadtak biztató történetek is: a The Economist brit hetilap számolt be Juha Jarvinenről, aki eredeti szakmájából, a díszes ablakkeretek készítéséből már évek óta nem tudott megélni. Ugyan akadtak volna alkalmi munkái, de inkább maradt munkanélküli, hogy ne essen el a jóléti juttatásoktól. A jelenlegi finn társadalombiztosítási rendszer ugyanis úgy működik, hogy csak jól fizető, teljes és állandó állást érdemes elvállalni. Jarvinen számára tehát előrelépést jelent az alapjövedelem, hiszen emellett már nyugodtan igent mondhat a kisebb munkafelkérésekre. Hivatalosan azonban csak 2019 végén, 2020 elején végén tudhatja meg a közvélemény is, hogyan vizsgázott a kétéves program, addig ugyanis nem publikálják a jelentést.

Ha a kísérlet mégsem zárul a remélt eredménnyel, akkor sem jelenti azt, hogy helytelen a feltétel nélküli alapjövedelem koncepciója – véli a brit Independent portál. A helyzet ugyanis az, hogy egyes politikai pártok és a helyi szakszervezetek már a kezdet kezdetén fúrták a finn kezdeményezést. Így sikerült elérni, hogy az eredeti havi 800 euró (250 ezer forint) helyett csak 560 eurót kapjanak a résztvevők, márpedig ez utóbbi összeg kevesebb, mint amennyi például a munkanélküli segély, vagyis szinte lehetetlen megélni belőle. További problémát jelentett, hogy csak 20 millió eurós büdzsét sikerült kiharcolni, ezért korlátozódik mindössze kétezer főre a kísérlet. Emiatt véli úgy a programon dolgozó egyik szakértő, Olli Kangas is, hogy túl kicsi a minta, miközben az ellenőrző csoport 173 ezer főből fog állni. Olli Kangas a finn televízióban azt is elmondta, szerinte két év nem elég idő arra, hogy bármilyen következtetést levonjanak arról, működne-e nagyobb léptékben az alapjövedelem. Ő volt az egyébként, aki olyan kulisszatitkokat is elárult, hogy valóságos rémálom lett a programból, mert újabb és újabb politikai akadályokat gördítettek elé. Minden bizonnyal azért nem kaptak pénzt a program két éven túli meghosszabbítására sem, mert a politikusok ragaszkodtak hozzá, hogy a 2019-es választás előtt be kell fejezni az egészet.

Az akadályok és az ellendrukkerek ellenére másutt gőzerővel haladnak az alapjövedelem-kísérletek: a kaliforniai Oaklandban fejenként és havonta 2000 dollárt (több mint félmillió forintot) fizetnek a résztvevőknek. Kenyában csak 23 dollár jár ingyenpénzként havonta, de ez az átlagos vidéki jövedelem felének felel meg, és akad olyan kísérleti csoport, amely 12 éven át kapja ezt az összeget. A hollandiai Utrechtben és Kanada Ontarió tartományában tervezett programban is eleve magasabb alapjövedelemmel számolnak, mint a finn példa.

Jelentős társadalmi kísérlet

Most, hogy a finnországi Oulu városában elindult az utóbbi évek legjelentősebb közgazdasági-társadalmi kísérlete, világszerte újra fellángoltak a viták a feltétel nélküli alapjövedelemről. Csak emlékeztetőül: a kis tengerparti településen kétezer, nemrég még a Nokiánál dolgozó, állástalan mérnök kap két évig garantált jövedelmet (havi 560 eurót, 172 ezer forintot) a kormánytól.

Az alapjövedelem témája már csak azért sem kerül le egyhamar a napirendről, mert a gazdasági előrejelzések arra számítanak, hogy az automatizáció és a robotok elterjedése rohamos lesz, így belátható időn belül megoldást kell találni a fölöslegessé váló munkaerő lefoglalására. A McKinsey tanácsadó cég szerint 2016 és 2030 között világszerte 375 millió dolgozónak kell új állás után néznie, mert a munkáját elveszik a robotok. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss tanulmánya szerint az állások 14 százalékánál legalább 70 százalék az esélye annak, hogy a közeljövőben automatizálják. További 32 százalék esetében „csak” 50–70 százalék az esélye annak, hogy a mesterséges intelligencia „lenyomja” az embereket. Egy másik felmérés szerint 2033-ra az amerikai munkaerőpiac 45, az európai felét helyettesítik majd a gépek. Ebben a helyzetben a megoldás része lehet a teljes elszegényedést megakadályozó alapjövedelem. Csak sajnos ennek ma még súlyos anyagi vonzatai vannak. Az UniCredit szakértői kiszámolták: ha az alapjövedelem minden szociális juttatást, így a nyugdíjakat is kiváltaná, akkor a legtöbb fejlett országban jóval tíz százalék feletti mértékben kellene növelni az adóbevételeket. Ez olyan mértékű tehernövekedést jelent, ami biztosan hátrányosan érintené a gazdasági növekedést is.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 0. számában jelent meg, 2018. május 8-án.

Keresse a Magyar Hangot az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! Menjen biztosra, fizessen elő!

Megvitatná az olvasottakat? Várjuk Facebook-oldalunkon.

HIRDETÉS
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Facsinay Kinga
Facsinay Kinga
A Magyar Hang gazdasági újságírója

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

21,728lájkolóTetszik
821követőKövetés
9,953feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Odacsap a vasököl? – Magyar Hang-ajánló

Péntektől csütörtökig keresse a 31. számot az újságárusoknál! Már 28 oldalon, változatlan áron!

Kiemelt cikkek