– Nem ez a kérdés. Orbán Viktornak könnyen érthető, világos, elsősorban az érzelmekre ható a magyar jövőről kialakult elképzelése. Ezt a magyar társadalom többsége támogatja. Az ellenzéknek azonban jobb elképzelést kellene szembe állítania vele. Ehelyett az ellenzéki pártok egymással foglalkoznak; nem mondanak semmit, legfeljebb a fékek és ellensúlyok hiányát emlegetik, de nem adnak világos képet az embereknek, milyen lesz a jövőjük, hogyan fognak élni. Meg kellene ragadniuk a magyarok figyelmét. Amíg ez nincs meg, addig fölösleges az összefogósdiról tárgyalni. Nagy hibája a budapesti értelmiségnek, hogy nem kéri számon a pártokon ezt az alapvetést, inkább személyekben gondolkodik. Pedig az orbáni vízióval szembe helyezhetnék a Szent István-i küldetést, azt, hogy a magyar ember otthon érezze magát Európában. Mert az orbáni nacionalizmus nem hogy nem viszi nemzetünket közelebb Európához, hanem az eltávolodást, az elszigetelődést, összességében a gazdasági, a társadalmi és a kulturális lemaradást eredményezi.
(...)
– Az, hogy túl vagyunk a választáson, változtat valamit a helyzeten, a politikai túlfűtöttségen?– Mind a két oldal ugyanabba a hibába esik: egyetlen személy köré csoportosítja a gondolatvilágát, s az így kialakult és felforrósított érzelmekből kovácsol politikai tőkét magának. Orbán Viktor számára a célszemély, a nagy ellenség Soros György, az ellenzék számára pedig Orbán Viktor. Ráadásul a társadalmat nem a szeretetre, az irgalmasságra, hanem a gyűlölködésre ösztönzi. Pedig nem ebből áll az ország jövőjének három nagy kérdése.
– Hanem?– Az első megoldandó probléma, hogy az ország kiürül. Ma évente negyvenezerrel többen halnak meg, mint ahányan születnek. Ha ehhez hozzávesszük a 25 ezer kivándorlót, akkor évente 65 ezer fős mínuszban vagyunk. Vagyis a század közepére még optimista becslés szerint is nyolcmillió alá csökken az ország lakossága. Ez pedig a társadalom összeomlását jelenti, hiszen nem lesz elég dolgozó, nem lesz, aki eltartsa a növekvő számú nyugdíjast. Ez pedig erőszakhoz vezet az országon belül, de akár a hasonló gondokkal küzdő balkáni országok között is, ahová minket sorolnak mostanában. (...)
A teljes interjút a Magyar Hang május 25-én, pénteken megjelenő második számában olvashatja. Keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! Fizessen elő lapunkra, akkor jövő pénteken már házhoz megy a Magyar Hang!Megvitatná az olvasottakat? Facebook-oldalunkon megteheti!
