Tovább vizsgálja a GVH a reptéri kartellt

Bár az eredeti határidő május 26-án lejárt, további két hónappal meghosszabbította annak a kartellgyanús ügynek a vizsgálatát a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), amelynek érintettjei a török Celebi Ground Handling, az állami tulajdonú Malév Ground Handling (Malév GH), de rávetül a gyanú árnyéka a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójára, Szivek Norbertre is. Mint a GVH lapunk megkeresésére közölte, a bejelentés nem volt elbírálható az eredeti ügyintézési határidőben, a tényállás feltárásához az eljárás folytatására van szükség.

Hirdetés

A repülők földi kiszolgálását ellátó két társaság piacfelosztási kísérletéről először a Magyar Nemzetben számoltunk be március végén: mint megírtuk, a versenyhivatalhoz a Transparency International (TI) fordult. A beadvány alapján a két társaság vezetői 2014 végén, 2015 elején, és vélhetően később is egyeztettek a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren megforduló légitársaságok által kiírt pályázatokról. Fontos előzmény, hogy az ügyben már érkezett egy feljelentés a GVH-hoz 2016 októberében; ezt Kisvári János, a Malév GH akkor leköszönő vezérigazgatója tette, ám a hatóság akkor nem indított eljárást.

A márciusi beadványhoz a TI három hangfelvételt is csatolt. Ezek egyikén Szivek Norbert MNV-vezér és Kisvári János, az MNV fennhatósága alá tartozó MGH 2016 októberében leköszönő vezérigazgatója beszélget. A másik két felvétel 2014 végén és 2015 elején készült, a magyar és a török cég vezetőinek egyeztetését rögzíti. A hanganyagon valószínűleg valóban az MNV vezérének és a Malév GH leköszönő vezérigazgatójának 2016. október 17-ei beszélgetése hallható, ezt támasztja alá a párbeszéd témája, a szereplők alá-fölé rendeltségi viszonyáról árulkodó, jellemzően durva hangnem és a több elhangzó keresztnév. Szivek számonkéri Kisvárin, miért fordult a GVH-hoz, sőt az is elhangzik az MNV vezérének szájából, hogy a Malév GH csak nyert volna azzal, ha együttműködik a Celebivel. Szivek azt a véleményét is kifejtette, hogy a kartellezéssel kapcsolatos bejelentéssel Kisvári súlyos hibát követett el.

A Magyar Nemzet többször is beszámolt A Malév GH pocsék gazdasági helyzetéről – amin tehát az MNV vezére valószínűleg törvénytelen módon enyhített volna. A csődközeli állapot annak következménye, hogy a társaság működésének racionalizálása az anyacég Malév 2012-es csődje óta nem történt meg. A társaság legutóbbi, 2016-os évre vonatkozó mérlege szerint az üzemi eredmény mínusz 471 millió forint, a veszteség 513 millió forint volt. A társaság ellen fennálló követelések pedig elérték az 1,6 milliárd forintot. Ilyen körülmények között az állam önti a cégbe a pénzt, ami ugyanakkor azért aggályos, mert az uniós szabályok szerint piacon működő állami társaság nem kaphat működési támogatást. Akad is gond belőle, hiszen az Európai Bizottság már vizsgálatot folytat egy korábbi, hitelnek álcázott 260 milliós juttatással összefüggésben.

Az állami vállalatnak az adó befizetésével is gondjai vannak: a Cégközlönyben közzétett végzések szerint a Malév GH ellen május 8-án végrehajtást rendelt el a NAV. A végrehajtást 9 nappal később törölték. A behajtott összeg nagyságáról nincs nyilvános információ. Mindezek mellett kilátásban van egy felszámolási eljárás is: a társaság ellen versenytársa, a hazai tulajdonú BudPort Zrt. adott be keresetet a cégbíróságra még tavaly nyáron egy százmilliós nagyságrendű, nem rendezett követeléssel összefüggésben. Ebben az ügyben a napokban hirdetik ki a jogerős bírósági döntést.

Hirdetés

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 3. számában jelent meg, 2018. június 1-jén.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! Ha teheti, kérjük segítse a független sajtót, fizessen elő a Magyar Hangra, vagy támogasson minket közösségi finanszírozási kampányunkon keresztül!

Megvitatná az olvasottakat? Várjuk Facebook-oldalunkon.