Jobb oktatás helyett presztízsberuházásokra költünk

Pogátsa Zoltán

Az elmúlt hetekben csak úgy záporoztak a brüsszeli figyelmeztetések, eljárások, és jelentéstervezetek Magyarországra. A sort az Európai Parlament állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának jelentése nyitotta meg – ebben a jogállamiság kapcsán fogalmaztak meg aggályokat –, és egy súlyosabb gazdasági intés zárta. Utóbbiban azt veti az Európai Bizottság a kormány szemére, hogy túlköltekezett, ezért már idén megszorító intézkedéseket kellene hoznia.

Hirdetés

Kissé meglepő a költségvetéssel kapcsolatos kifogás, hiszen a kormány állandóan azt kommunikálja, hogy minden rendben van, a büdzsé hiánya évek óta a bruttó hazai termék (GDP) három százaléka alatt alakul. Ami igaz is, és ez kétségtelen érdeme a gazdaságpolitikának. Változnak azonban az idők, s az évtized elejének adósságválsága miatt szigorúbb költségvetési szabályokat fundáltak ki Brüsszelben, illetve immár az úgynevezett középtávú költségvetési célhoz is tartania kellene magát egy tagországnak. Ezt a büdzsé strukturális – egyszeri kiadásoktól és bevételektől – egyenlegére vonatkozóan határozzák meg, s elvileg azt mutatja meg, mennyire fenntartható a költségvetés.

Vigyázó szemetek Brüsszelre vessétek…

Az már biztos, hogy Brüsszelben megint hosszú hónapokig napirenden lesz a magyar kérdés.

Tagadhatatlan, hogy Magyarország e tekintetben nem teljesít túl fényesen: GDP-arányosan 1,5 százalékos értéket vállalt a tavalyi, az idei és a jövő évre is, ehelyett a dupláját, 3,1 százalékos strukturális hiányt hozott össze 2017-ben, amely idén 3,6, jövőre 3,3 százalék lehet. Vagyis nemhogy közeledne, inkább távolodik a kritérium teljesítésétől a magyar költségvetés, ami Brüsszel szerint veszélyeztetheti a hiánycélpályát. Ugyanezt egyébként megállapították Románia esetében is. Ezért a bizottság több száz milliárd forintnyi szigorítást vár el a kormánytól csak az idén, és azt javasolja az Európai Tanácsnak, hogy fogadjon el ajánlásokat hazánkkal szemben. Ez után az Orbán-kormánynak öt hónap áll rendelkezésére a szükséges intézkedések meghozatalára. Olyan nagyon azonban nem érdemes izgulni az esetleges megszorítások miatt – hazánk ugyanis nem tagja az euróövezetnek.

– Az újfajta uniós költségvetési eljárás inkább jelzésértékű, lényegében semmi sem történik, ha a kormány nem teljesíti Brüszszel elvárásait – fejtegette a Magyar Hangnak Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense. – Ráadásul az új mutatószám, a középtávú költségvetési cél éppolyan alkalmatlan szabálynak tűnik, mint az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumok. Csak azt mutatja meg, hogy valahol túlkötelezik egy állam, ám az nem derül ki belőle, hogy a deficit hogyan jött össze.

A közgazdász arra hívja fel a figyelmet, hogy az is egyensúlyhiányt okozhat a büdzsében, ha az állam aluladóztat. Magyarország erre jó példa: az utóbbi években jelentősen csökkent a társasági és a személyi jövedelemadó, és bizonyos területeken az általános forgalmi adó is. A kiadási oldalon is ellentmondásos a kép. Nemcsak hogy az állam rengeteget költ saját működésére, a közigazgatásra és sokszor presztízsberuházásokra. Gondoljunk csak a kormány budai Várba költöztetésére – ami szinte még sehol sem tart, de az építkezésekre és a műkincsekre szánt költségvetés már több száz milliárd forintnál jár. Az Európai Unióban néhány éve csak Ciprus előzte meg hazánkat ezen a téren. Más területeken viszont alulkölt az állam: ilyen az oktatás, az egészségügy és a szociális védelem. Az elmúlt években az uniós élbolyhoz képest mintegy 2,5, 5 és 7 százalékpontos volt a magyar lemaradás a GDP arányában ezeken a területeken. Ezért a magyar emberek betegebbek és képzetlenebbek, mint az átlagos uniós polgár. – Ez azért különösen fájó, mert az ország versenyképességének hosszú távú alapja lehetne az egészséges, jól képzett és dinamikus munkaerő. Brüsszel igazából akkor fogalmazná meg jól az elvárásrendszerét és a kritikáját, ha nemcsak egy mutatószám teljesítését kérné számon a magyar kormányon, hanem kimondaná: az állam egyfelől szedje be rendesen az adókat, másfelől pedig költsön jóval többet a jóléti alrendszerekre, így az oktatásra, az egészségügyre és a szociálpolitikára – szögezte le a közgazdász.

A konkrét bírálat jelei azért fellelhetők a tavasszal benyújtott magyar konvergenciaprogramra adott uniós ajánlásokban. Brüsszel ebben megállapítja, hogy a továbbképzést és az átképzést célzó intézkedések kialakulatlanok. Szóvá teszi, hogy hazánkban a szegénység vagy a kirekesztődés kockázatának kitettek aránya (26,3 százalék) még mindig meghaladja az uniós átlagot. A korrupció megelőzése terén hozott intézkedések továbbra sem kielégítők. Kritizálja az ügyészség szerepét is, és nagyobb átláthatóságot vár el a közbeszerzéseknél. Az egészségügy kapcsán az egészségtelen életmód, a források nem elég hatékony elosztása, a hálapénz és a munkaerőhiány is terítékre kerül. Ami pedig az oktatást illeti, az elemzés megállapítja: az alapkészségekkel összefüggő oktatási eredmények jóval az uniós átlag alatt vannak.

Az Európai Bizottság tehát épp azokat a problémákat sorolja fel, amelyek megoldása nélkül csak szép gondolat marad az, hogy „nekünk magas hozzáadott értékű és magasabb bért fizető befektetéseket kell hoznunk Magyarországra” – amint erről már Orbán Viktor miniszterelnök is szót ejtett a Parlamentben május 10-én tartott győzelmi beszédében.

Hirdetés

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 3. számában jelent meg, 2018. június 1-jén.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! Ha teheti, kérjük segítse a független sajtót, fizessen elő a Magyar Hangra, vagy támogasson minket közösségi finanszírozási kampányunkon keresztül!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.