Érezhető bevétel-csökkenést eredményezhet a legtöbb munkavállaló számára, ha a kormány jövőre valóban eltörli a legtöbb béren kívüli juttatást, legalábbis erre számít Fata László kafetériszakértő.
A Cafetériatrend.hu szaklap főszerkesztőjét annak kapcsán kerestük hogy napvilágot látott a jövő évi adótörvény, amely szerint a Széchenyi-pihenőkártyán kívül szinte az összes kafetériaelem megszűnik. Varga Mihály pénzügyminiszter a lépést azzal indokolta, hogy a kedvezményes adózású juttatások köre túl bonyolult. Mint fogalmazott, a jelenlegi szisztéma jelentős adminisztrációs teherrel jár, így a kisebb cégek jellemzően egyáltalán nem fizetnek béren kívüli juttatásokat a foglalkoztatottjaiknak. Ezért – a vállalkozások kérésének engedve – marad jövőre a SZÉP-kártya az egyetlen kedvező adózású kafetériaelem.
A vállalkozások az egyszerűsítést valószínűleg nem a kafetériarendszer radikális megnyirbálásával szerették volna elérni – fejtette ki Fata László, aki a napokban készített felmérésükre hivatkozva elmondta: a munkaadók 48 százaléka a jelenleg valamilyen béren kívüli juttatás formájában folyósított összeget kész lenne beépíteni a munkabérbe, ám ennek költségeit a munkavállalóra terhelné. Mindez a gyakorlatban komoly változást jelentene. Hiszen míg például a most még kafetéria-juttatásként adható lakáshitel-törlesztés minden forintja a kedvezményezett célja szerint hasznosul – vagyis a hitelt nyújtó bankhoz kerül –, addig ugyanilyen mértékű bruttó bérnek mindössze 55 százaléka, vagyis százból 55 forint realizálódna a munkavállalónál. A munkáltatók kevesebb mint tíz százaléka válaszolta azt, hogy benyelné és nem alkalmazottjára terhelné a magasabb adóteher miatti többletkiadást.
Ami a részleteket illeti: a kedden este benyújtott módosító törvényjavaslat szerint a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású kafetéria-elem, csak az annak három alszámlájára utalt támogatás minősül kedvezményes közteher-fizetés mellett adható béren kívüli juttatásnak. Több népszerű, idén még 40,71 százalék közteherrel adható juttatás – például az ajándék utalvány, Erzsébet-utalvány, nyugdíj- és egészségpénztári hozzájárulás, iskolakezdési támogatás, vagy a helyi bérlet – elveszítik adóelőnyüket. A tervezet értelmében elveszíti adómentességét a lakáscélú munkáltatói támogatás, a mobilitási célú lakhatási támogatás, a kockázati biztosítás, a diákhiteltörlesztés, a sportrendezvényre szóló belépők és a kultúra utalványok, illetve a készpénzben kifizethető 100 ezer forintos juttatás. Az ismertebb elemek közül az óvodai, bölcsődei térítés munkáltatói támogatásának adómentessége maradna meg.
Jó hír ugyanakkor, hogy az egyedüliként megmaradó béren kívüli juttatásnál, vagyis a SZÉP-kártyánál nem kell többé alkalmazni az adóalapra az 1,18-as szorzót, ami azt jelenti, hogy csökken a közteher. Emellett az egészségügyi hozzájárulás beleolvad a szociális hozzájárulási adóba (szocho). A szocho pedig 19,5 százalék helyett 17,5 százalékos lesz. Ez azt jelenti, hogy a SZÉP-kártyánál a jelenlegi 34,22 százalék helyett jövőre 29 százalékos lehet az adóteher. A megmaradó egyes meghatározott juttatásokra a jelenlegi 40,71 százalék helyett 38,35 százalék lehet a közteher.
A kormány elképzelése ellen egyébiránt már tiltakozik a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége: a munkavállalói érdekképviselet elfogadhatatlannak tartja az adómentes kafetériaelemek megszüntetését és a javaslat visszavonása érdekében országos tiltakozást kezdeményez.
