Kimondják a halálos ítéletet a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetekre?

A Harmadik Kor Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet ózdi tájékoztatója 2017 szeptemberében. Balról a második Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott (forrás: ozd.hu)

Úgy tűnik, nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek. A jövő évi költségvetés tervezetéből ugyanis kiderül, az önállóan szerződő nyugdíjasok is megkapják azokat a kedvezményeket, amelyek tavaly óta csak a nyugdíjas-szövetkezeten keresztül munkát vállalókat illetik meg.

Hirdetés

A jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint a tavaly július elsejétől alapítható nyugdíjas-szövetkezeten keresztül szerződő időskorúak munkabérét csak 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli, semmiféle más közterhet, azaz járulékot és adót nem kell a kereset után fizetni. Ettől az intézkedéstől a kormány azt remélte, hogy enyhíteni fog a mind jelentősebbé váló munkaerőhiányon.

A mostani változtatási javaslatból úgy tűnik, nem jött be a kormány számítása annak ellenére, hogy az idei évre már száznál is több szövetkezet hoztak létre, amelyeken keresztül sokezer időskorú talált magának – jellemzően részmunkadidőben – állást. Vélhetően ezért enyhítenek a nyugdíjasok foglalkoztatási szabályain, s teszik általánossá a nyugdíjasok foglalkoztatása után járó kedvezményeket.

A nyugállományban lévők munkavállalási kedvét jelentősen csökkenthette, hogy a nekik járó bérből a szövetkezet fenntartására is lecsíptek egy tisztességes összeget. Nem egy szövetkezet esetében ez az arány elérte a harminc százalékot, azaz csaknem harmadát a teljes keresetnek. Már korábban is érezte e helyzet tarthatatlanságát a kormány, ezért adtak be fideszes képviselők az idei évben egy olyan módosító javaslatot, amely szerint a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet árbevételének legkevesebb 85 százalékát fel kell osztani a tagok, azaz a nyugdíjasok között. A jelek arra utalnak, hogy ezzel sem érték el a kívánt eredményt, a nyugdíjasok aktivizálását.

Mindez azt mutatja, igazuk lett azoknak a szakértőknek, akik már tavaly, a nyugdíjas szövetkezetek alapításának engedélyezésekor arról beszéltek, semmi nem magyarázza, hogy csak a szövetkezeten keresztüli munkavállalásnál kaphatnak járulékkedvezményt a nyugdíjasok, illetve az őket foglalkoztató szövetkezetek.

A költségvetés tervezetének nyilvánosságra hozását követően már világos, miért nyilatkozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke nemrégiben a Népszavának, hogy nincs értelme plusz szervezetet fenntartani ahhoz, hogy egy nyugdíjas ismét munkába álljon.

Hogy valóban elszánta magát a kormány a nyugdíjasok munkába állásának ösztönzésére, azt mutatja egy másik kötöttség feloldása. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentése szerint ugyanis eltörlik azt a szabályt, amely kimondja, fel kell függeszteni a nyugellátás folyósítását, amennyiben a nyugdíjas keresete eléri a minimálbér tizenkétszeresét.

Hirdetés

Ezek után már csak az a kérdés, mikor módosítja a kormány az állam alkalmazásában lévő nyugdíjasokat sújtó korlátozásokat. A jelenleg érvényben lévő jogszabályok szerint ugyanis az egészségügy kivételével az állami szférában dolgozó nyugdíjasok ellátását fel kell függeszteni arra az időre, amíg aktív keresőtevékenységet folytatnak a közszférában.

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.