A jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint a tavaly július elsejétől alapítható nyugdíjas-szövetkezeten keresztül szerződő időskorúak munkabérét csak 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli, semmiféle más közterhet, azaz járulékot és adót nem kell a kereset után fizetni. Ettől az intézkedéstől a kormány azt remélte, hogy enyhíteni fog a mind jelentősebbé váló munkaerőhiányon.
A mostani változtatási javaslatból úgy tűnik, nem jött be a kormány számítása annak ellenére, hogy az idei évre már száznál is több szövetkezet hoztak létre, amelyeken keresztül sokezer időskorú talált magának – jellemzően részmunkadidőben – állást. Vélhetően ezért enyhítenek a nyugdíjasok foglalkoztatási szabályain, s teszik általánossá a nyugdíjasok foglalkoztatása után járó kedvezményeket.
A nyugállományban lévők munkavállalási kedvét jelentősen csökkenthette, hogy a nekik járó bérből a szövetkezet fenntartására is lecsíptek egy tisztességes összeget. Nem egy szövetkezet esetében ez az arány elérte a harminc százalékot, azaz csaknem harmadát a teljes keresetnek. Már korábban is érezte e helyzet tarthatatlanságát a kormány, ezért adtak be fideszes képviselők az idei évben egy olyan módosító javaslatot, amely szerint a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet árbevételének legkevesebb 85 százalékát fel kell osztani a tagok, azaz a nyugdíjasok között. A jelek arra utalnak, hogy ezzel sem érték el a kívánt eredményt, a nyugdíjasok aktivizálását.
Mindez azt mutatja, igazuk lett azoknak a szakértőknek, akik már tavaly, a nyugdíjas szövetkezetek alapításának engedélyezésekor arról beszéltek, semmi nem magyarázza, hogy csak a szövetkezeten keresztüli munkavállalásnál kaphatnak járulékkedvezményt a nyugdíjasok, illetve az őket foglalkoztató szövetkezetek.
A költségvetés tervezetének nyilvánosságra hozását követően már világos, miért nyilatkozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke nemrégiben a Népszavának, hogy nincs értelme plusz szervezetet fenntartani ahhoz, hogy egy nyugdíjas ismét munkába álljon.
Hogy valóban elszánta magát a kormány a nyugdíjasok munkába állásának ösztönzésére, azt mutatja egy másik kötöttség feloldása. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentése szerint ugyanis eltörlik azt a szabályt, amely kimondja, fel kell függeszteni a nyugellátás folyósítását, amennyiben a nyugdíjas keresete eléri a minimálbér tizenkétszeresét.
Ezek után már csak az a kérdés, mikor módosítja a kormány az állam alkalmazásában lévő nyugdíjasokat sújtó korlátozásokat. A jelenleg érvényben lévő jogszabályok szerint ugyanis az egészségügy kivételével az állami szférában dolgozó nyugdíjasok ellátását fel kell függeszteni arra az időre, amíg aktív keresőtevékenységet folytatnak a közszférában.
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.
