A budapesti lakásárak és így a lakásbérleti díjak emelkedése ugyan jelentősen lelassult az utóbbi időben, azonban ma már olyan magasban vannak, hogy egyre kevésbé tudják megfizetni az emberek.
– A fővárosban a kereslet 75 százaléka a 30 millió forint alatti lakások iránt mutatkozik, a kínálatnak azonban alig 40 százaléka tartozik ide – nyilatkozta a Magyar Hangnak Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője. – A drágulás üteme ugyan jelentősen mérséklődött a fővárosban, de teljesen még nem állt meg. Az átlagos lakásbérleti díj pedig 130-150 ezer forint között szóródik, amely jelentősen megterheli a bérlő pénztárcáját, ha egyedül fizeti a díjat – tette hozzá.
Kérdésünkre a szakértő elmondta, a vidéki városokban még kevésbé lassult le a drágulás üteme a lakás- illetve a bérleti piacon, a díjak is alacsonyabbak, azonban azt is figyelembe kell venni, hogy ott a jövedelmek is elmaradnak a budapestiektől. Vagyis akár a fővárost, akár a vidéket tekintjük, jelentősen megterheli a lakásvásárlók, illetve -bérlők pénztárcáját a lakhatás. Ezen ugyan segíthet, hogy jelentősen enyhültek azok a szabályok, amelyek a munkáltatók által nyújtható adómentes lakhatási támogatást szabályozzák, de azért még időre van szükség, hogy ez a rendszer szélesebb körben elterjedjen.
Ugyanakkor egyelőre nem látszik, hogy a kormány bérlakásépítési programot indítana, amely akár jelentősen is letörhetné az időnként irreálisan magas bérleti díjakat, s talán a lakásárakra is mérséklően hatna.
A jelenlegi magyar lakástámogatási rendszer legfontosabb eleme a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), amely a gyermekek számától és a lakás jellegétől függően támogatja a lakásvásárlást és -építést. Minél több gyermekről van szó, annál nagyobb az állam által adott támogatás. Jelentős azonban a különbség az új és a használt lakást vásárlók támogatása között. Amíg egy gyermekes család használt lakás vásárlásához 600 ezer forintot kaphat, addig egy három gyermekes család új lakás vásárlásához vagy építéséhez 10 millió forint vissza nem térítendő támogatáshoz, és 10 millió forint kedvezményes hitelhez juthat. A rendszer nem titkolt célja, hogy föllendítse a lakásépítést, s ezzel segítse a gazdasági növekedést. Ám arról egyelőre nem hallani, hogy a kormány a szegényebbeken is segítene, és szociális bérlakásépítési programot indítana.
Németországban másként gondolkodnak. Az ottani lakhatási válság enyhítésére Angela Merkel német kancellár a múlt hónap végén jelentette be, hogy hatmilliárd eurós (csaknem 2000 milliárd forintos) programot indítanak, amelynek felhasználásával 1,5 millió lakást építenek 2021-ig. Ezen túlmenően erősítik a bérlők jogait, például azért, hogy rákényszeríthessék a tulajdonosokat a lakások felújítására. Ehhez támogatást is nyújt a kormány. Ezen túlmenően kétmilliárd eurót juttatnak a tartományoknak a lakhatási válság enyhítésére. De speciális adó kivetését is tervezik azokban az esetekben, amikor valaki spekulációs céllal tartja vissza lakását, vagyis csak azért nem adja ki, hogy később nagyobb bérleti díjat kérhessen a bérlőtől. Mindebből jól látható, hogy a német kormány intézkedései elsősorban szociális indíttatásúak, s a szerényebb jövedelemmel rendelkezők jogainak erősítésével igyekszik enyhíteni a lakhatási válságon.
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.
