Nem ment át az Európai Parlamenten az új jogdíjtörvény

Az Európai Parlament ülése (forrás: Európai Parlament)

Sir Paul McCartney szerette volna, az internet atyja viszont a világháló halálát látta benne. Ebben a formában biztos nem újul meg az egyébként reformra szoruló digitális jogdíjszabályozás.

Hirdetés

Az Európai Parlament (EP) mai szavazásán jelenlegi formájában elutasította az egyébként formabontónak számító, a digitális jogdíjakról szóló tervezetét – jelentette a BBC. Az Angela Merkel német kancellár pártjának, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) színeiben politizáló Axel Voss EP-képviselő által beterjesztett javaslat célja elsősorban az lenne, hogy szabályozza az interneten megosztott tartalmak (zenék, videók, cikkek, de akár egy Szomszédok-mém) után járó jogdíjkötelezettségeket. Ez nem ördögtől való, sőt ebben a hatalmas dzsungelben rendet tenni üdvözlendő ötlet. Ugyanakkor maga a tervezet nagyon megosztotta az európai közvéleményt.

A szabályozást elsősorban zenészek vetették föl még 2016 nyarán, mondván, megfelelő díjazásban kell részesíteni a kis előadókat is, akár pár száz lejátszás után is, amit az olyan nagy internetes megosztó multik, mint a YouTube vagy a Facebook figyelmen kívül hagynak, miközben oltári pénzeket zsebelnek be az „ingyenes” videókból. De tudjuk, noha az elképzelés jónak tűnik, a megvalósítás azonban nem biztos, hogy jó lesz. Jelen formájában sokan ellenezték, így az internet atyjaként tisztelt Sir Tim Berners-Lee is, aki a szabályozás elfogadásával az internet halálát vizionálta. Míg a nagy támogatok között olyan jeles személyeket köszönthettünk, mint a Beatles legendája, Sir Paul McCartney.

No, de mi is volt a probléma ezzel a tervezettel? Főleg az, hogy miközben elvileg elsősorban a nagy megosztó multikkal szemben lépett volna fel, addig nem igen tett a szöveg különbséget egy – mondjuk épp kifejezetten a kis, ismeretlen előadók, művészek népszerűsítésért harcoló – nonprofit tematikus szakblog és a saját profitja maximalizálásában érdekelt szolgáltató megosztási jogdíjkötelezettsége között.

Ennek kapcsán egyébként még 2016 október elején interjúztunk a téma felelősével, a digitális jogokért felelős bizottsági alelnök, Andrus Ansippal, és külön kitértünk erre. Akkor azt kérdeztük tőle: Mi lesz abban az esetben, ha egy nem profitalapú blog, amelyet amúgy is kevesen olvasnak, szeretne megosztani valamit? Nekik kell-e fizetni a tartalommegosztásért, vagy csak a nagyobb portáloknak, illetve azoknak, amelyek bármiféle anyagi hasznot húznak a megosztásból? Az Európai Bizottság alelnöke pedig akkor így válaszolt nekünk: „Az alapszabály az, ha valaki egy jogvédett anyagot – nem egy rövid kivonatot, hanem egy terjedelmes, komoly munkát – akar egy az egyben átvenni, akkor erre engedélyt kell kérni a tulajdonostól is. Ezen az új szabályok sem fognak változtatni. Mi csak azokat a feltételeket akarjuk megteremteni, amelyek segítségével a kisebb kiadók könnyebben tudnak ilyen ügyekben tárgyalni az online piac nagyobb szereplőivel. De bizonyos értelemben lesznek kivételek, s különbséget teszünk a tudományos, oktatási, illetve a profit célú felhasználások között.”

A jelenlegi szöveg egyébként két cikkelyen bukott el. A 11. szerint az egyes tartalmakat megosztóknak megfelelő díjazásban kell részesítenie az adott joggazdát, és meg kell akadályozni, hogy az azt megosztók ne fizessenek a jogtulajdonosnak. Ez egyébként teljesen szimpatikus hozzáállás, viszont a jelenlegi szöveg legnagyobb problémája, hogy abból nem derül ki, hogy a csak link-adónak is nevezett hozzájárulást kinek és hogyan (mekkora összeget) kell fizetnie. A 13. cikkely pedig több felelősséget írt volna elő minden egyes honlap számára, amely felületén enged szöveg, kép és hang (videó) posztolását, mert nekik minden egyes poszt jogdíj-jogosultságát meg kellene szűrni, ami, valljuk be, főleg, kis nonprofit blog esetében lehetetlen, viszont minden „kihágás” után nekik kellene fizetni.

Az EP most tehát úgy döntött, jelen formájában elutasítja ezt a tervezetet, viszont szeptemberben visszatérnek majd a kérdésre, így módosított formában lehet, elfogadható lesz majd a valóban szükséges szabály.

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.