A májusban mért 2,8 százalékos infláció júniusra 3,1 százalékra emelkedett, azaz egyelőre nem kell aggódni, az árak felfutása miatt. A Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adat egyelőre igazolja a jegybank optimizmusát, hiszen a Magyar Nemzeti Bank 3,3 százalékos áremelkedést várt az év hatodik hónapjára.
Az elmúlt egy évben a járműüzemanyagok, valamint a dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben, az üzemanyagokért 15,0 százalékkal, a dohányárukért 8,9 százalékkal kellett többet fizetni júniusban, mint egy évvel ezelőtt – mondta az adatok ismertetésekor Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője. Az előző év júniusához viszonyítva az élelmiszerek ára 3,4 százalékkal emelkedett. Ezen belül a vaj, vajkrém 12,2, a száraztészta 11,2 a tojás 10,1, a tejtermékek 9,0, a liszt 5,1, a baromfihús 4,6 százalékkal drágult, a cukor 22,1 százalékkal olcsóbb lett 12 hónap alatt.
Az utóbbi időben azért volt nagy az aggodalom, mert a forint az elmúlt két hónapban folyamatosan gyengült, s a május elején mért 314 forintos euróárfolyam július elejére történelmi mélypontra jutott, 330 forint fölé romlott. A 330 forintos határ áttörése után viszont jelentősen visszaerősödött a magyar fizetőeszköz – vélhetően a jegybank avatkozott be a védelmében –, s így egyelőre nem látszik az inflációs adaton a forint kiugró gyengülésének hatása.
Jól mutatja az infláció és a forint árfolyamának összefüggését, hogy a 3,1 százalékos adat, azaz a pénzromlás felgyorsulásának bejelentését követően 323,60 forintról 325,30 forintra romlott az árfolyam.
Nagy kérdés, hogy miként alakul a forint árfolyama a jövőben: ha tovább tart a gyengülés, az megkérdőjelezheti a jegybank laza monetáris politikáját, többek között az alacsony kamatszintet. Ha ugyanis a forint gyengülése folytatódik, akkor nőnek az inflációs várakozások, s folytatódhat a gyorsuló pénzromlás. Ezt a vélekedést erősíti, az olaj világpiaci árának tartós emelkedése, a belső kereslet, a fogyasztás, valamint a bérköltségek tartós növekedése, gyengíti viszont, hogy a maginfláció – vagyis az áremelkedési trendet jelző pénzromlás, amelyet megtisztítanak a gyorsan változó hatásoktól – változatlanul 2,4 százalékon áll.
[caption id="attachment_2927" align="aligncenter" width="1000"]
Az infláció alakulása Magyarországon, 1991–2018. január–június[/caption]A jegybank persze nincs egyszerű helyzetben, hiszen a már megindult nemzetközi kamatemelési hullámmal szemben nem tud hosszú ideig ellenállni, ugyanis a befektetők gyorsan kivonják a pénzüket az alacsony hozamot fizető magyar papírokból. Ha viszont kamatemelésbe kezd, akkor felgyorsul a hitelek törlesztőrészleteinek emelkedése – a folyamat, ha lassan is, de már megindult –, ez pedig, amint a devizahitelezés óta tudjuk, nem sok jót jelent.
Érdemes lehet várni a forint átváltásával
Kicsi az esély, hogy visszaerősödjön a forint, inkább a mostani körül, esetleg kissé alacsonyabb szinten stabilizálódhat.
Látható tehát, hogy egy viszonylag egyszerűnek tűnő adat, mint az infláció alakulása, milyen sok tényezőtől függ, mennyire összefügg az egész magyar gazdaság állapotával. Jelenleg abban reménykedhetünk, hogy nem folytatódik a forint gyengélkedése, s így az infláció sem szabadul el.
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.
