Kafetéria: mégis visszahoznak néhány elemet?

Varga Mihály pénzügyminiszter (j2), Palkovics László innovációs és technológiai miniszter (b2), Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelõs ügyvezetõ igazgatója (b) és Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelõs államtitkár (j) a Nemzeti Versenyképességi Tanács ülésén a Pénzügyminisztériumban 2018. július 10-én (MTI Fotó: Soós Lajos)

Jó az esély arra, hogy a kormány eredeti javaslatával szemben az egészségpénztári és önkéntes nyugdíjpénztári befizetések továbbra is kedvezményesen adózzanak – írja az Mfor.hu. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 180 pontból álló versenyképességnövelő csomagja – amelyet ma mutattak be a Nemzeti Versenyképességi Tanácsnak – ugyanis fontos célnak tartja az öngondoskodást, s az egészségbiztosítási befizetések ösztönzését javasolja. A portálnak nyilatkozó Varga Mihály pénzügyminiszter elképzelhetőnek tartja a változtatást, sőt az önkéntes pénztári befizetések esetében is enyhülhet a szigor.

Hirdetés

A távirati iroda a jegybanki javaslatcsomagot ismertetve arról ír, hogy az abban megfogalmazott versenyképességi reformokkal 4-4,5 százalékos gazdasági növekedés, bérfelzárkózás, csökkenő importfüggőség érhető el, illetve hogy az ország a reformpályán eléri Ausztria fejlettségének 80 százalékát, miközben emelkedik a termelékenység. Az előrejelzés szerint 2030-ra a GDP átlagos növekedése 4,4 százalék lesz, a nettó reálbérek összesített emelkedése 87 százalékos lehet, a folyó fizetési mérleg egyenlege tartósan többletes marad, a GDP-arányos nettó külső adósság pedig csökken. A javaslat 2030-ra 3 százalékos inflációval és 38 százalékos államadóssággal számol.

A munkavállalóknak fájhat a kafetériarendszer felszámolása

Érezhető bevétel-csökkenést eredményezhet.

A jegybanki számítások bár biztosan megalapozottak, de felvetődik a kérdés, hogy miként tudnánk közelíteni az osztrák fejlettségi szinthez. Ha ugyanis figyelembe vesszük a szikár tényeket, azok kétségeket ébresztenek a közeledést illetően. Hiszen Ausztria jelenlegi egy főre jutó bruttó nemzeti terméke (GDP) két és félszerese a magyarnak. A 2,8 százalékos osztrák és a 4,4 százalékos magyar bővüléssel számolva a következőre jutunk. Ha száz egységnek tekintjük az osztrák GDP-t, akkor egy év alatt 2,8 egységgel nő. Ezzel szemben a negyven egységnyi magyar GDP éves bővülése 4,4 százalékos ütemmel számolva 1,76 egység, azaz nő a lemaradás Ausztriához képest. Vagyis hiába a százalékosan nagyobb növekedés, ha az abszolút értékben kisebb az osztrák GDP gyarapodásánál.

A reformterületek közül az MNB kiemeli az állam működésének hatékonyabbá tételét a digitális közszolgáltatásokkal, az adóbevallások egyszerűsítésével. Adóreformok szükségesek a teljes foglalkoztatásért, a munkát terhelő adók csökkentését folytatni kell. A fő célok között szerepel a modern egészségügy kialakítása pénzügyi revízióval, az állami ellátás javításával. A javaslatcsomagban kkv-stratégia, iparstratégia, exportstratégia, és innovációs stratégia is szerepel.

A tanulmány szerint a hosszú távú fenntartható felzárkózást egy hosszú távú és átfogó versenyképességi fordulat alapozhatja meg, amelynek eredményeit folyamatosan utókövetni kell.

Az intézkedésekben célzottan kell kezelni a humántőke fejlesztését, a kis- és középvállalkozások technológia-adaptációs képességeinek javítását, a hagyományos és modern infrastruktúrákba történő beruházások emelését, valamint az állami intézményrendszer és a pénzügyi közvetítés hatékonyságának növelését. A versenyképességi fordulat eléréséhez széles körű konszenzus szükséges, amelyben a hazai vállalkozások, a családok, az állam és a pénzügyi rendszer szereplői egyaránt érintettek.

A tanulmány eddig ismertté vált részeiben nem találni utalást arra, miként kezelné a jegybank a talán legnagyobb versenytorzító tényezőt, hogy a támogatások vagy állami megbízások odaítélésénél sokszor nem a rátermettség, hanem a politikai beágyazottság számít. Ez pedig hosszabb távon versenyhátrányhoz vezet. Fokozottan érvényes ez a kis- és közepes vállalkozásokra, amelyeknek a tudás és tőkehiány mellett ezzel is meg kell küzdeni.

A már ismert költségvetési tervezet szerint az is nehezen érthető, hogy bár a tanulmány a humán erőforrás fejlesztéséről beszél, mégsem szánnak többet az oktatásra a jövő évben.

„Most teszünk arról, hogy ne lehessen a jövőben magyar Nobel-díj”

Beláthatatlan következményei lesznek, ha a kormány bedarálja az MTA-t – mondja a Professzorok Batthyány Körét elhagyó Szathmáry Eörs.

Hirdetés

Az is kérdés, hogy a kormány vevő lesz-e arra a javaslatra, hogy széles körű konszenzusra lesz szükség a versenyképességi fordulat eléréséhez. Mostanáig ugyanis az esetek döntő többségében vagy egyáltalán nem egyeztetett az érintettekkel a kormány, vagy csak látszólagos volt az egyeztetés. Jó példája ennek a Magyar Tudományos Akadémia finanszírozásának tervezett változtatása, amelynek véleményezésére még egy órája sem maradt az intézmény vezetőinek.

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.