Kezdőlap Gazdaság Kafetéria: „a...

Kafetéria: „a kormány most hirtelen satuféket nyom”

– Ellentmondásos üzenetet közvetít a kormány jövő évre tervezett adócsomagja. Nagyfokú óvatosság és kivárás jellemzi, így a legtöbb költségvetési bevételt generáló forgalmi, társasági és személyi jövedelemadó terén nincsenek jelentős indokolatlan csökkentések. Ez egy közelgő nemzetközi válság esetén helyes iránynak tekinthető. Mégis vannak benne kellemetlen meglepetések, miután olyan elemeket szüntetne meg, amelyek épp a vállalkozások túlélőképességét erősítenék egy krízis esetén – fejtegette a Magyar Hangnak Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adótanácsadó cég adóüzletág-vezetője. Érthetetlennek tartja, hogy a kormány miért gyengíti a cégek alkalmazkodó-képességét a béren kívüli juttatások, népszerű nevén a kafetériarendszer szinte teljes lecsupaszításával, valamint egyes foglalkoztatási kedvezmények eltörlésével.

HIRDETÉS

Miután béren kívüli juttatást legalább másfélmillió dolgozó kap hazánkban, és a kormány épp e téren tervez érdemi változtatásokat, a legtöbb vita ennek átalakítása körül folyik. A „munkáért munkabér jár” alapelv, valamint a rendszer egyszerűsítése jegyében jövőre a cégek csak a belföldi turizmus irányába terelő Szép-kártya-feltöltést és néhány kisebb jelentőségű juttatást adhatnak a dolgozóknak kedvezményes adózás mellett. (A Szép-kártya kerete marad évi 450 ezer forint, a költségvetési szervek munkavállalói esetében évi 200 ezer forint.) Jelen állás szerint a többi népszerű jogcím – többek között az Erzsébet-utalvány, helyi bérlet, ajándékutalvány, a diák- és lakáshitel-törlesztési támogatás, egészség- vagy nyugdíjpénztári befizetés – ugyan nem szűnik meg, de adóelőnyét, így értelmét veszti. A jövőben épp annyi közterhet kell utánuk befizetni az államkasszába, mintha bérként kapnák meg a dolgozók. Száz forint nettó juttatás tehát 182 forintjába kerül majd a munkáltatónak, amíg idén – az adott kafetériaelemre érvényes adókedvezménytől függően – még csak 100, 134 vagy 141 forintra rúg. Miután a változtatás lényegében adóemeléssel ér fel, félő, hogy alkalmazottak egy része nettóban kevesebbet kap majd, ha munkáltatóik nem tudják vagy nem akarják a korábbi juttatásnak megfelelő összeget kifizetni bérként.

A munkavállalóknak fájhat a kafetériarendszer felszámolása

Érezhető bevétel-csökkenést eredményezhet.

Már csak azért sem értik a szakértők a tervezett változásokat, mert a kormány még a tavalyi csomagban is bővítette a kedvezményesen adható céges juttatások körét. Méghozzá olyan jogcímmel, amelynek társadalmi-gazdasági hasznosságához kétség sem férhet. – Ez a diákhitel törlesztéséhez nyújtható, adómentes támogatás (legfeljebb a minimálbér 20 százalékáig), amellyel a munkáltató azt üzeni az alkalmazottnak, hogy értékeli a tanulás érdekében tett erőfeszítéseit – mondta lapunknak Fata László kafetériaszakértő. De az utóbbi években olyan értelmes elemek is bekerültek a rendszerbe, mint a lakáshitel törlesztésére vagy az albérlet kifizetésére adható adómentes céges támogatás. Ezek elősegítették az emberek álláskeresését, és hozzájárultak az építőipar, illetve az ingatlanpiac felpörgéséhez. A munkáltatók olyan felhasználási célokkal is jól tudtak azonosulni, mint a hosszú távú öngondoskodás, a nyugdíjra való takarékoskodás vagy az egészség megőrzése. Így többen kínálnak kedvezményes – 40,71 százalékos – adózású, illetve adómentes önkéntes nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztári befizetést, valamint kockázati biztosítást a dolgozóknak.

– A kormány azonban most hirtelen satuféket nyom, és mindenki a szélvédőn köt ki – érzékeltette a helyzetet Hegedüs Sándor. Mint hozzátette, nem önmagában az egyszerűsítést kifogásolják, hiszen a kafetériarendszer jelen formájában valóban túl bonyolult és sok adminisztrációval jár, ami főleg a kisebb vállalkozásoknak okozott gondot. Sőt, akadnak olyan elemek, amelyek eltűnéséért – legalábbis adószakmai szemmel nézve – nem nagy kár. Ilyennek tekinthetők azok az utalványok, amelyekkel most prémiumot, jutalmat is lehet fizetni a forgalmazó szerint, noha ez nyilvánvalóan nem lehetett jogalkotói szándék. Idetartozik még a kedvezményes készpénzjuttatás is, amelyet évente százezer forintig 34,22 százalékos adóteherrel lehet adni a dolgozóknak. Ezt is eléggé rendszeridegennek tekintette a szakma, hiszen valójában burkolt béremelésről van szó.

Kafetéria: mégis visszahoznak néhány elemet?

Az MNB 180 pontból álló versenyképességnövelő csomagja ugyanis fontos célnak tartja az öngondoskodást.

Ugyanakkor azt sajnálatosnak tartja Fata László, hogy a tervezett változtatások miatt a cégeknek arról is le kell mondaniuk, hogy egy évben többször is adjanak kedvezményes adózással csekély értékű ajándékot – például jégkrémet, ünnepi csomagot – a dolgozóiknak. Míg e juttatás szabályozása szigorodott, a bölcsődei, óvodai költségekhez való hozzájárulás esetében – szinte egyedüliként – viszont kedvező irányú a változás. Így nemcsak adómentes marad, hanem jövőre lehetővé válik, hogy a szülő nevére kiállított számlával is igénybe lehessen venni a juttatást.

Miután népszerű juttatásokról van szó, a parlamenti vita illetve a várható őszi adótárgyalások során még finomodhat a kafetériarendszer szabályozása. Kevesebb szó esik azonban arról, hogy a kormány más módon is erőteljesen beleavatkozik a munkaerőpiaci folyamatokba. Egyfelől a nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után 2019-ben már csak 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni, amire régóta vártak a szakemberek és az érintettek egyaránt. Ám erre hivatkozva szükségtelennek tartja a kormány az 55 év felettieknek járó foglalkoztatási kedvezmény – jelenleg havi mintegy tízezer forint – megtartását, noha ez a 2013-ban bevezetett munkahelyvédelmi akcióterv egyik pillére volt. A probléma csak az, hogy a két kör nem fedi egymást, az 55 évesnél idősebb dolgozóknak – több százezer emberről lehet szó – még csaknem tíz évig kellene „eladniuk” magukat a munkaerőpiacon, mielőtt kedvezően alkalmazható nyugdíjasok lehetnek. Hegedüs Sándor úgy látja, ez az intézkedés inkább arra fogja ösztönözni az embereket, hogy az első adandó alkalommal elmenjenek nyugdíjba, ami szembemegy a kormány korábbi céljaival.

Adófilozófiai szempontból is érdemes még megemlíteni a chipsadóként elhíresült népegészségügyi termékadó átlagosan húsz százalékkal tervezett emelését. Ez a cukros üdítők, a chipsek, a csokoládék és a szeszes italok vásárlását drágítja. Az RSM szakértője arra hívja fel a figyelmet, hogy a kafetériarendszer és a chipsadó terén tervezett változások egy irányba mutatnak. Eszerint kevésbé támogatott, ha valaki költ az egészségére, viszont bünteti az egészségtelen élelmiszerek fogyasztását.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 7. számában jelent meg, 2018. június 29-én.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál vagy elektronikus formában a Digitalstandon! 

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.

HIRDETÉS
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Facsinay Kinga
Facsinay Kinga
A Magyar Hang gazdasági újságírója

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

21,920lájkolóTetszik
861követőKövetés
10,209feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Odacsap a vasököl? – Magyar Hang-ajánló

Péntektől csütörtökig keresse a 31. számot az újságárusoknál! Már 28 oldalon, változatlan áron!

Kiemelt cikkek