Malév GH: a pártállami időket idézi a pénzégetés

Fotó: Malév GH

Bár a Malév Ground Handling reorganizációra kapott 4,66 milliárd forintot, a pénz közel fele már elfolyt adósságrendezésre és a napi működés fenntartására – szűrhető le a nyilvános adatokból és a Magyar Hang birtokába került információkból. A tőkeemelés formájában megvalósuló juttatást az uniós előírások és a finanszírozást rögzítő szabályok értelmében kizárólag a társaság újjászervezésére lehetne felhasználni, ám ennek semmi jele. Legalábbis repülőtéri forrásaink nem tudnak arról, hogy a korábban kiszivárgott reorganizációs terv egyes elemeiből – például az eszközpark megújításából, vagy a járműosztály feladatainak kiszervezéséből – bármi is megvalósult volna, márpedig ezek a lépések az egész ferihegyi földi kiszolgálási piacon érzékelhetők lennének.

Hirdetés

A cég pénzügyi, gazdasági helyzetéről a nemrég közzétett 2017-es mérleg adja a legátfogóbb képet: eszerint szállítói tartózása elérte a 2,4 milliárd forintot, vesztesége mínusz 371,8 millió forint volt. Ugyanezen összefoglaló árulkodik arról is, hogy az MNV felügyelőbizottságának tavaly szeptemberi döntése szerint 4,66 milliárd forintos tőkeemelésben részesült a vállalat – ebből 4,11 milliárd készpénz, 550 millió egyéb hozzájárulás. Ehhez képest a mérleg a tavalyi év végén már csak 3,16 milliárd forintnyi pénzállományról szólt. A cég helyzetét ismerő informátorunk szerint bankszámlája azóta is tovább apadt, jelenleg már csak 2,4 milliárd forint körüli összeg áll rendelkezésre.

Forrásunk szerint a legnagyobb tétel, eddig bő másfél milliárd forint, a Liszt Ferenc nemzetközi repülőteret üzemeltető Budapest Airportnak (BA) ment. A Magyar Nemzet által még tavaly nyár végén ismertetett, a kormány gazdasági kabinetje elé terjesztett dokumentum szerint a Malév GH éves szinten egymilliárd forint bérleti díjat fizet a BA-nak, amit a 2017-es évre visszamenőleg kellett rendezni. Ehhez még hozzájönnek az idei, havi százmilliósra tehető díjak. Emellett egyéb beszállítókat is kifizethetett a reorganizációs keret terhére az MGH, amire több száz millió mehetett.

Tovább vizsgálja a GVH a reptéri kartellt

Az ügyben a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójára, Szivek Norbertre is rávetül a gyanú árnyéka.

A reorganizáció és az erre felcímkézett milliárdok kapcsán akad további furcsaság is: szintén a Magyar Nemzet írta meg, hogy a gazdasági kabinet tavaly elutasította a Malév GH újjászervezésére előirányzott 5,3 milliárd forintot. Ez arra utal, hogy az MNV saját hatáskörben hozott döntést a tökeemelésről. Kérdés csak az, hogy milyen felhatalmazással. Ennek tükrében különösen figyelemreméltó, hogy az MNV egy nem rég kiadott közleményében arról tett említést, hogy kormányhatározat alapján született döntés a lépésről. A vagyonkezelő emellett azt is állította, hogy a Malév GH „fizetési kötelezettségeinek mindenkor határidőben eleget tesz, nincsenek lejárt tartozásai, a napi működéséhez szükséges forrásokat pedig piaci bevételeiből finanszírozza, állami pénzt erre nem költ”. A tőkeemelést, illetve a Malév GH-val kapcsolatos terveket illetően az illetékes kormányzati szerveket kerestük, ám egxelőre nem érkezett válasz.

A Malév GH tarthatatlan gazdálkodására az elmúlt hetekben a cég ellen kezdeményezett felszámolási eljárás, pontosabban az ennek kapcsán megnyilvánuló különös bírói jogalkalmazás, valamint a csődtörvény tervezett módosítása is felkeltette a sajtó fokozott érdeklődését. Az állami cég ellen versenytársa, a BudPort Zrt. kezdeményezett felszámolási eljárást egy 45 millió forintos tartozás miatt. Az ügyben a Fővárosi Törvényszék jogerős végzésben kimondta a Malév GH fizetésképtelenségét. Az állami cég végül mégis rendezte a tartozást, de a BudPort – kihasználva a törvény adta lehetőséget – nem mondott le a cég elleni felszámolási követeléséből. A törvényszék azonban ennek ellenére mégsem rendelte el a felszámolást, ezért a BudPort újabb beadvánnyal kényszerült élni. Lapunk megkereste a BudPort ügyvezetőjét, Galgóczy Ferencet, aki nem kívánt nyilatkozni.

Az ügy hosszú hetekig, hónapokig eltarthat. A bírósági időhúzás ugyanakkor az Index által kiszúrt, éppen terítéken lévő törvénymódosítással nyer igazi értelmet: a hírportál által csak lex repülőtérként emlegetett módosítás a csődtörvényt érinti. Lényege, hogy a felszámolás alól automatikusan mentesülne az az eljárás alá vont cég – esetünkben tehát az állami Malév GH –, amely végül a bírósági eljárás hatására mégis fizeti lejárt adósságát.

Hirdetés

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 9. számában jelent meg, 2018. július 13-án.

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.