Újabb kalandokat keres a csőd szélén billegő Malév-utód

Fotó: Malév Ground Handling

Bár csak a csődtörvény rohamtempóban való módosításával sikerült megmenteni a felszámolástól a Malév Ground Handling (MGH) Zrt.-t, az állami lélegeztetőn tartott vállalat máris olyat lépett, ami tőkeerős cégek számára is komoly kihívást jelentene: bejelentkezett a légi teherszállítási piacra.

Hirdetés

Az Igazságügyi Minisztérium nyilvános céginformációs adatai szerint a Malév GH Cargo Kft.-t július 11-én jegyezte be a Cégbíróság, az alapító okiraton pedig június 18-i dátum szerepel, a vállalat alaptőkéje 3 millió forint. A társaság ügyvezetője az anyacég MGH ügyvezető-igazgatói tisztségét is betöltő Herczog Péter.

Az ügy kapcsán lapunk eljuttatta kérdéseit a kormányszóvivői irodának. Feltételezésünk szerint ugyanis legalább minisztériumi szintű döntés volt szükséges ahhoz, hogy egy csődközeli helyzetben lévő, az Európai Unió által tiltott állami támogatás miatt vizsgált társaság – az MGH ilyen – hasonló lépést tegyen. Cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz. Szöveges üzenetben érdeklődtünk Herczog Péternél is, ám ő sem reagált megkeresésünkre.

Malév GH: a pártállami időket idézi a pénzégetés

Bár reorganizációra kapott 4,66 milliárd forintot, a pénz közel fele már elfolyt adósságrendezésre és a napi működés fenntartására.

Az MGH vélhető törekvéseiről, illetve a légi szállítmányozási iparág sajátosságairól jobb híján a ferihegyi forrásainknál érdeklődtünk. Nevük említésének mellőzését kérő informátoraink pótcselekvést, előremenekülést emlegettek. Mint felhívták rá a figyelmet, nem csak a légi utasforgalom, hanem a szállítmányozás is dinamikusan bővül, ám ennek ellenére kockázatos piacról van szó egy új belépő számára, mivel a meglévő cargo-cégek már most is igen komoly kiszolgáló infrastruktúrával rendelkeznek. – A lépés hátterében valószínűleg az áll, hogy valamit kell mutatni Brüsszel felé, az Európai Unió ugyanis tiltott állami támogatás miatt jelenleg is vizsgálatot folytat, ráadásul tavaly több milliárd forintot kapott reorganizációra – fogalmazott forrásunk, megjegyezve: a teljes körű cargo kiszolgáláshoz óriási, többmilliárdos beruházásra lenne szükség. Olyan, akár hűtéssel rendelkező raktárterületre, ahol a vámkezeléshez szükséges feltételek is biztosítottak.

A Malév GH weboldalának tanúsága szerint alap szinten ma is képes kiszolgálni cargo cégeket: a szolgáltatási portfólió berakodásra, posta és csomag szállításra, terhelés- és súlypontszámításra, a gépek takarítására, és a személyzet szállítására terjed ki. Lapunk információi szerint a Malév GH Cargo eddig nem folyamodott működési engedélyekért a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál.

Mint arról nem rég beszámoltunk, a Malév GH tavaly ősszel kapott 4,66 milliárd forintot reorganizációra, ám a pénz közel fele már elfolyt adósságrendezésre és a napi működés fenntartására. A nyilvános adatok és a Magyar Hang birtokába került információk szerint a tőkeemelés formájában megvalósuló juttatást az uniós előírások és a finanszírozást rögzítő szabályok értelmében kizárólag a társaság újjászervezésére lehetne felhasználni, ám ennek semmi jele.

Hirdetés

Úgy tudjuk, a tiltott állami támogatás miatt jelenleg is folyó uniós eljárás várhatóan ősszel zárul le. Ez azért indult, mert a társaság egy korábbi, 465 milliós, fejlesztésekre felcímkézett állami támogatásból rendezte bankhitelét és adótartozását. Az állam néhány héttel ezelőtt küldte el válaszait a brüsszeli testület kérdéseire. Információink szerint azonban a testület kérdései nemcsak az eljárás alapjául szolgáló ügy hátterét firtatták, hanem azt is, hogy a Malév 2012-es bedőlése óta milyen körülmények között kapott összesen csaknem 6 milliárd forint állami támogatást az utolsóként fennmaradt leányvállalat, az MGH.

A Malév GH tarthatatlan gazdálkodására az elmúlt hetekben a cég ellen kezdeményezett felszámolási eljárás, pontosabban az ennek kapcsán megnyilvánuló különös bírói jogalkalmazás, valamint a csődtörvény tervezett módosítása is felkeltette a sajtó fokozott érdeklődését. Az állami cég ellen versenytársa, a BudPort Zrt. kezdeményezett felszámolási eljárást egy 45 millió forintos tartozás miatt. Az ügyben Fővárosi Törvényszék jogerős végzésben kimondta a Malév GH fizetésképtelenségét. Az állami cég végül mégis rendezte a tartozást, de a BudPort – kihasználva törvény adta lehetőséget – nem mondott le a cég elleni felszámolási követeléséből. A törvényszék azonban ennek ellenére mégsem rendelte el a felszámolást, ezért a BudPort újabb beadvánnyal kényszerült élni. A bírósági időhúzás ugyanakkor a csődtörvény módosításával nyert értelmet. A jövő évi költségvetéssel együtt elfogadott új szabályok szerint a felszámolás alól automatikusan mentesül az az eljárás alá vont cég – esetünkben tehát az állami Malév GH –, amely végül a bírósági eljárás hatására mégis fizeti lejárt adósságát. Szakértők szerint a lazításnak beláthatatlan következményei lehetnek a hazai céges fizetési morálra.