Katasztrofálisan teljesít Románia az uniós pénzek lehívása terén: a humán erőforrások fejlesztésére elkölthető 4,4 milliárd euróból például a ciklus első négy esztendejében egyetlen centet sem tudtak lehívni. Ez most drasztikusan megváltozik, ráadásul valami olyat találtak ki, amit Magyarországnak is el kellene lesnie.
Spanyolország az uniós sereghajtó, de szorosan mellette van Románia abban a rangsorban, amely azt vizsgálja, az uniós tagállamok hány százalékban tudták lehívni a rendelkezésükre álló forrásokat. Romániának ez eddig 11,81 százalékban sikerült a ciklusban rá eső pénzből. A pályázatok hatékonyságával sem állnak túl jól, keleti szomszédunk a rendelkezésre álló keretösszegnek csupán 26 százalékára adott be elfogadott, nagyrészt még ki nem fizetett pályázatokat, 9,8 milliárd euró összértékben. A másik pólus Írország, ahol 79 százalékos hatékonysággal pályáznak, alig egy százalékkal előzve meg minket. Magyaroszág már 23 milliárdot elnyert a ciklus végéig rendelkezésre álló 29,6 milliárdból – az más kérdés, hogy ezekből több esetben olyan „hasznos” projektek valósultak meg, mint a polgármesterek lakóhelyéül szolgáló „vendégház”, vagy éppen a buszmegállóra épített kilátó.
Románia rossz szereplésének következménye, hogy az ország közlekedési infrastruktúrájának korszerűsítése és az új autópályák építése csigatempóban halad, de még gyengébbek az eredmények a versenyképesség-, illetve a közigazgatás fejlesztésére szánt pénzek tekintetében. Utóbbi esetében az erre szánt pénzek kevesebb mint négy százalékát tudták lehívni. Ez még mindig jobb eredmény a humán erőforrások fejlesztésére szánt pénzek pályázási hatékonyságánál: a rendelkezésre álló 4,362 milliárdból ugyanis négy év alatt egy huncut eurót sem tudtak lehívni. Eddig, mert most kitaláltak valamit, és a januárban elindult program a külföldön élő román állampolgárok ezreit fogja hazacsábítani.
Negyvenezer ok, hogy vállalkozz Romániában – ez a jelmondat és egyben a lényeg is, mert negyvenezer eurót kaphat az, aki legalább egy éve külföldön él, viszont most új vállalkozást indítana a szülőföldjén. A lehetőség a Magyarországon élő erdélyiek számára is adott a sepsiszentgyörgyi LÁM alapítványnak köszönhetően, amely kifejezetten számukra írt ki pályázatot. A Diaspora Start Up elnevezésű projektet tavaly ősszel indította a Cioloș-kormány, lebonyolítására harminckét romániai szervezet pályázott sikeresen. Legtöbbjük a Spanyolországban, Angliában vagy Franciaországban dolgozó román állampolgárokat akarja hazacsábítani, de az idén 25 éves LAM alapítvány (ami a nagyváradi Rove nevű szervezettel közösen indult) a Magyarországon élő huszonötezer erdélyi magyart célozta meg. A jelentkezőknek papírokkal kell igazolniuk, hogy legalább egy éve az anyaországban élnek, és azt is, hogy értenek ahhoz, amilyen jellegű vállalkozást akarnak indítani szülőföldjükön. Fontos, hogy a majdani nyerteseknek nem kell végleg hazaköltözniük, csak azt a tudást és tapasztalatot hazavinniük, amit külföldön megszereztek – és a többségi tulajdonosnak kell lenniük a frissen induló vállalkozásokban. A cél tehát nemes: az eltávozottak teremtenek munkahelyeket szülőföldjükön és visznek tőkét az országba. Az önrészt nem feltételező, több szakaszos pályázat nyertesei 40-40 ezer eurós vissza nem térítendő támogatást kapnak ahhoz, hogy Romána északnyugati vagy központi fejlesztési régiójának valamelyik városában (ide tartoznak a magyarlakta vidékek is) vállalkozást indítsanak.
Az első körös rosta már megvolt, az akadályt sikerrel vevők (köztük e cikk szerzője is) egy negyven órás, nagyon profi online kurzus segítségével ismerkedik a romániai jogszabályi és adózási környezettel és más hasznos tudnivalókkal. A megszerzett tudást munkafüzetek segítségével mérik fel, majd a pályázóknak komoly üzleti terveket kell készíteniük azokra a területekre koncentrálva, amelyeket az EU támogat (többek között informatika, turizmus, kreatív iparágak). A kétszázhatvan üzleti tervből összesen harminckettőt fognak negyven-negyven ezer euróval támogatni. Egyébként szakértők szerint ez az első olyan program Romániában, amely nem elküldi a fiatalokat külföldre, hanem megpróbálja őket hazahívni. Erre azért is szükség van, mert a munkaerőhiány Romániát is elérte. A program révén összesen 1100 új vállalkozás jön majd létre és a szabályok szerint legalább kétszer ennyi embernek ad munkát minimálisan egy évig. A győzteseket a program nem hagyja magára: a mentorok végigkísérik őket a vállalkozás elindításának folyamatán, valamint az első üzleti évben. A vállalkozásokat csak akkor kell megalapítani, ha nyert a pályázó, aki azonnal megkapja a támogatás 75 százalékát. A maradék huszonötöt pedig akkor, ha teljesítette az üzleti tervet.
A programra rengetegen jelentkeztek, így nem felelőtlenség azt mondani: valami hasonlóra itthon is nagy szükség lenne. Ha így költenénk el az uniós támogatásokat, bizonyára hatékonyabban menne a külföldön dolgozó magyarok hazacsábítása is.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2. számában jelent meg, 2018. május 25-én. Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 11. számban? Itt megnézheti. Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.
