Július 25-e emlékezetes dátum azoknak a fiataloknak, akik ezen a napon tudták meg, hogy elkezdhetik, illetve mesterfokon folytathatják főiskolai vagy egyetemi tanulmányaikat. Üröm az örömben, hogy a mintegy 200 ezer felsőoktatásban tanulóra mindössze 45 ezer állami fenntartású kollégiumi hely jut, így a nagy többségnek drágán kell lakást vagy szobát bérelni, ha lakhelyük és az oktatási intézmény túlságosan távol van a napi bejáráshoz.
Akik albérletbe kényszerülnek, akár tízszer annyit is fizethetnek a lakhatásért, mint a kollégiumi elhelyezést elnyerő társaik. Az utóbbi ugyanis mindössze 15-16 ezer forint havi kiadást jelent, az átlagos budapesti albérlet pedig az Ingatlan.com adatai szerint havi 150 ezer forintjába kerül a diáknak. Az eltérések azonban igen jelentősek, hiszen amíg a legdrágább V. kerületben a 120 négyzetméternél kisebb lakások átlagos bérleti díja 248 ezer forint, addig a XXIII. és a XVII. kerületben már 105–110 ezer forintért is lakáshoz juthat a bérlő. A vidéki egyetemi városokban kedvezőbb a helyzet, de ott sem igazán rózsás, hiszen a bérbeadók a kisebb lakásokért 75–80 ezer, a nagyobbakért pedig 100–106 ezer forintot számolnak föl havonta.
Nem egyszerű ezt az összeget a fiatalnak egyedül előteremtenie, még akkor sem, ha a tanulás mellett valamiféle állást is vállal. Vagyis a szülők, nagyszülők segítségére mindenképpen szükség van.
Azoknak a hallgatóknak a legnehezebb a helyzetük, akik most kezdik egyetemi tanulmányaikat. Nekik ugyanis nemcsak a magasabb szintű követelményekkel kell megküzdeniük, de helyismeret híján még állást szerezniük is nehezebb, mint az egyetemi létbe már beleszokott társaiknak. A legjobb helyzetben a mesterképzésre készülők vannak, akik egyrészt már többé-kevésbé tisztában vannak a követelményekkel, másrészt már jó eséllyel munkatapasztalattal is rendelkeznek, netán tovább tudják vinni korábbi állásukat.
Budapesti albérletet keres? 130-150 ezer forintos átlagárral számolhat
Németországban közben több milliárd eurós bérlakás-építési programmal enyhítenek a lakhatási válságon.
A diákoknak kínált legtöbb állás óránként 1000 forint körül fizet, a kiemelkedően jó ajánlatok 1500–2000 forintot kínálnak óránként. Utóbbi állásoknál valamiféle speciális ismeretet is megkövetelnek, például magas szintű matematikai, informatikai vagy nyelvtudást. A legjobban azok járnak, akik saját egyetemükön találnak állást, mert ha a munka kapcsolódik egyetemi, főiskolai képzésükhöz, akkor mentesülnek a közterhek megfizetése alól, vagyis a bruttó bérüket semmiféle levonás nem terheli.
A számolásnál azt is figyelembe kell venni, hogy amennyiben egy hallgató komolyan veszi tanulmányait, s esetleg még sportol is mellette, akkor heti 20 óránál hosszabb munkaidőt megkövetelő állást nem vállalhat, mert az a tanulás rovására mehet. Így az átlagos 1000 forintos órabérrel számolva nem kereshet többet havi 80 ezer forintnál, ami a fővárosban még az albérleti díjra sem elég, de a vidéki egyetemi városokban is kevésnek tűnik. S akkor még nem beszéltünk a megélhetésről.
– Jelentősen csökkenthető a lakásbérlet díja, ha többen összeállnak, és közösen vesznek ki többszobás lakást. Ezeknek a lakásoknak ugyanis a teljes bérleti díja nem annyival magasabb, mint amennyivel nagyobb az alapterületük – fejtegette a Magyar Hangnak Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági elemzője.
Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy a bérleti díj tovább csökkenthető, amennyiben a hallgató hajlandó a belvárostól, illetve az egyetemtől távolabb fekvő lakást bérelni. Ez esetben alacsonyabb az albérleti díj, és sok esetben a jó tömegközlekedésnek köszönhetően viszonylag gyorsan elérhető az oktatási intézmény.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 12. számában jelent meg, 2018. augusztus 3-án. Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 12. számban? Itt megnézheti. Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.
