Kezdőlap Gazdaság 13 forint az ...

13 forint az almáért? „Ennyiért egy kilót sem”

Negyven-ötven traktor állta el a fél útpályát kedden Anarcson, az Austria-Juice Hungary Kft. gyümölcsfeldolgozó üzeme előtt. A tiltakozást üzenetnek szánták, az nem akadályozta különösebben az üzem működését, mert aznap amúgy sem kezdődött el az almafeldolgozás: egy gazda sem hozott ide egy kiló almát sem. Szakszon Ernő, a több száz fős tiltakozás szervezője úgy véli: nem is fognak. A 44 éves almatermesztő arra számít, ebben összetart majd a nagyjából hétszáz érintett gazda, biztosan nem fogják eladni az almát annyiért, amennyit az osztrák hátterű vállalkozás kínál érte. Nem csoda, mert a 13 forintos kilónkénti ár a tiltakozó gazdák szerint arra sem elég, hogy kifizessék a betakarítás költségeit. Már szervezik a tiltakozást a cég egy másik, vásárosnaményi egysége elé, ott augusztus 20. után kezdhetik majd meg a felvásárlást. Az osztrák hátterű cég több környékbeli feldolgozót is üzemeltet, rajta kívül a szabolcsi alma másik két nagy felvásárlója a német tulajdonú Döhler Vaja Kft. és a szintén osztrák hátterű Rauch Hungária Kft. Ők még nem rukkoltak elő az idei árajánlatukkal.

HIRDETÉS

Az Austria-Juice ajánlatáról csütörtökön szereztek tudomást a gazdák, azóta már tárgyaltak a cég képviselőivel, egy megbeszélésen ott volt Szakszon Ernő is, a keddi egyeztetésre azonban már csak a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) delegáltjai nyertek bebocsátást. Megegyezés még nem született, és Szakszon elmondása szerint magyarázatot sem kaptak az elfogadhatatlannak tartott árra, csak annyit, hogy a feldolgozó az idei termés mennyiségéhez viszonyítva alakította ki az ajánlatát. Az almatermesztő eredetileg abban reménykedett, hogy esetleg csak indulóárnak szánják a 13 forintot, mondjuk, az első pár hétre, ám elmondta, neki azt válaszolták: nem indulóárról van szó, ez az ajánlat.

A gazdák 25 forintos nettó kilónkénti árat kérnének a termésért, Szakszon Ernő szerint ez legfeljebb tisztes árnak nevezhető, nem többnek, pláne nem jelent extraprofitot. Bár jó termést hozott 2018, ő kiugrónak nem nevezné, inkább erősen közepesnek, hiszen a korábbi években előfordult már 900 ezer tonnát meghaladó magyar termés is. Ezzel egybevág a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Fruitveb) véleménye is: ők 730 ezer tonna körüli termést várnak Magyarországon idén, ami meg sem közelíti a 2014-es, 920 ezer tonnás rekordot.

A feldolgozóknak az úgynevezett ipari vagy léalmát adják el a gazdák, ennek az ára alacsonyabb, mint az étkezési almáé, ami a fogyasztók asztalára kerül. A léalmából gyümölcslevet, pürét készítenek. Szakszon Ernő felerészben ipari, felerészben étkezési almát termeszt. A teljes hazai termelést nézve ennél nagyobb az ipari alma aránya: kétharmad részben ez jellemző az országban, és csak egyharmad részben az étkezési alma. Ez az arány az EU átlagában éppen fordított a Fruitveb friss almapiaci helyzetjelentése alapján. A szakmai szervezet hétfői közleményében „megalázóan” alacsonynak minősítette a 13 forintos árat.

A hazai almatermelésről tragikus kép rajzolódik ki a jelentésből: a 2002-ben még meglévő 41 ezer hektár almaültetvényből mára mintegy 25 ezer hektár maradt. A jelentés gyenge minőségről és ingadozó termésről számol be, amelynek az az oka, hogy az ültetvények 90–95 százalékán nem alkalmaznak fagyvédelmet, és mindössze körülbelül 25–30 százalékukat öntözik. A Fruitveb az almaültetvények mintegy 40 százalékát korszerűtlennek és potenciálisan versenyképtelennek tartja, csak nagyjából 20 százalék a korszerű, magas színvonalon művelt, versenyképes ültetvény.

Ha nem változik a feldolgozó árajánlata idén, Szakszon Ernő szerint tényleg a fákon fog maradni a léalma, egyszerűen nem éri meg betakarítani. Ebben az esetben ő maga is csak az étkezési almát szüretelné le.

Volt már egyébként példa arra, hogy 13 forint alá esett az alma ára – igaz, az tíz évvel ezelőtt volt, 2008-ban, amikor egy rossz év után kiugró termés jött. Akkor 8–10 forintért vásárolták fel az almát, 2014-ben pedig 12–14 forintért. Szakszon elmondása szerint ezekben az években csak az segítette ki a termelőket a bajból, hogy előtte és utána is jó évük volt. Most viszont ez nincs így: a költségeik megduplázódtak néhány év alatt, a munkaerőhiány őket is sújtja. „Ha lángossütő nincs, almaszedő miért lenne?” – teszi fel a költői kérdést. Ráadásul a tavalyi évben jelentős fagy volt, ami változó mértékben sújtotta a gazdákat. Volt, akinek a termése fele lett oda, és olyan is, aki tavaly egyetlen kiló almát sem tudott értékesíteni. A 13 forintos kilónkénti bevételből kellene most finanszírozni az idei költségeket, és a tavalyi bukás veszteségeit, és persze előregondolni a következő év kiadásaira, amit Szakszon képtelenségnek tart. Az idei ármeghatározást egyszerűen „ellőtte” az osztrák cég, véli. Kerestük az Austria Juice Kft.-t is, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak.

A tavalyi fagy nemcsak azért érdekes, mert rossz helyzetbe hozta a magyar gazdákat, hanem mert egész Európát sújtotta, így a gyérebb termés miatt kevesebb sűrítményt lehetett előállítani. A feldolgozóüzemek versengtek a magyar almáért. A sűrítménykészletek meg csappanhattak – bár nyilvános adatok nincsenek erről. Tény, hogy a sűrítmény ára felment, ami jelezheti a hiányt. Ráadásul a világpiacon sűrítmény szempontjából jelentős szereplő, Kína almatermése is kevesebb lehet a fagykárok miatt.

A szabolcsi almatermesztő egyenesen úgy véli: üresek a raktárak, emiatt az idei, jó terméstől extraprofitot remélhetnek a pürét előállító feldolgozóüzemek. Kedden az agrártárca is bekapcsolódott az eseményekbe, közleményben állt ki a tiltakozó almatermesztők mellett, amit akár egyfajta kormányzati nyomásgyakorlásként is értelmezhet a felvásárló cég. Hogy milyen eredménnyel ér véget az állóháború, az az elkövetkező napokban és hetekben dőlhet el.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 14. számában jelent meg, 2018. augusztus 17-én.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 14. számban? Itt megnézheti

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

25,714lájkolóTetszik
1,844követőKövetés
14,590feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„Már nincs demokrácia” – Magyar Hang-ajánló

Szél Bernadett-, Ungár Péter- és Szent-Iványi István-interjú, Karácsony Gergely-esszé, fehérvári vendégmunkások, belgrádi és bocskaikerti riport – és még sok más az 50. Magyar Hangban!

Kiemelt cikkek

Zavar támadt az ellenzéki összefogásban Pécsett

Mellár Tamás nem támogatja az ellenzéki pártok közös polgármesterjelöltjét. Az általa vezetett egyesület többsége viszont nem ért egyet vele.