13 forint az almáért? „Ennyiért egy kilót sem”

Fotó: Freeimages.com

Negyven-ötven traktor állta el a fél útpályát kedden Anarcson, az Austria-Juice Hungary Kft. gyümölcsfeldolgozó üzeme előtt. A tiltakozást üzenetnek szánták, az nem akadályozta különösebben az üzem működését, mert aznap amúgy sem kezdődött el az almafeldolgozás: egy gazda sem hozott ide egy kiló almát sem. Szakszon Ernő, a több száz fős tiltakozás szervezője úgy véli: nem is fognak. A 44 éves almatermesztő arra számít, ebben összetart majd a nagyjából hétszáz érintett gazda, biztosan nem fogják eladni az almát annyiért, amennyit az osztrák hátterű vállalkozás kínál érte. Nem csoda, mert a 13 forintos kilónkénti ár a tiltakozó gazdák szerint arra sem elég, hogy kifizessék a betakarítás költségeit. Már szervezik a tiltakozást a cég egy másik, vásárosnaményi egysége elé, ott augusztus 20. után kezdhetik majd meg a felvásárlást. Az osztrák hátterű cég több környékbeli feldolgozót is üzemeltet, rajta kívül a szabolcsi alma másik két nagy felvásárlója a német tulajdonú Döhler Vaja Kft. és a szintén osztrák hátterű Rauch Hungária Kft. Ők még nem rukkoltak elő az idei árajánlatukkal.

Hirdetés

Az Austria-Juice ajánlatáról csütörtökön szereztek tudomást a gazdák, azóta már tárgyaltak a cég képviselőivel, egy megbeszélésen ott volt Szakszon Ernő is, a keddi egyeztetésre azonban már csak a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) delegáltjai nyertek bebocsátást. Megegyezés még nem született, és Szakszon elmondása szerint magyarázatot sem kaptak az elfogadhatatlannak tartott árra, csak annyit, hogy a feldolgozó az idei termés mennyiségéhez viszonyítva alakította ki az ajánlatát. Az almatermesztő eredetileg abban reménykedett, hogy esetleg csak indulóárnak szánják a 13 forintot, mondjuk, az első pár hétre, ám elmondta, neki azt válaszolták: nem indulóárról van szó, ez az ajánlat.

A gazdák 25 forintos nettó kilónkénti árat kérnének a termésért, Szakszon Ernő szerint ez legfeljebb tisztes árnak nevezhető, nem többnek, pláne nem jelent extraprofitot. Bár jó termést hozott 2018, ő kiugrónak nem nevezné, inkább erősen közepesnek, hiszen a korábbi években előfordult már 900 ezer tonnát meghaladó magyar termés is. Ezzel egybevág a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Fruitveb) véleménye is: ők 730 ezer tonna körüli termést várnak Magyarországon idén, ami meg sem közelíti a 2014-es, 920 ezer tonnás rekordot.

A feldolgozóknak az úgynevezett ipari vagy léalmát adják el a gazdák, ennek az ára alacsonyabb, mint az étkezési almáé, ami a fogyasztók asztalára kerül. A léalmából gyümölcslevet, pürét készítenek. Szakszon Ernő felerészben ipari, felerészben étkezési almát termeszt. A teljes hazai termelést nézve ennél nagyobb az ipari alma aránya: kétharmad részben ez jellemző az országban, és csak egyharmad részben az étkezési alma. Ez az arány az EU átlagában éppen fordított a Fruitveb friss almapiaci helyzetjelentése alapján. A szakmai szervezet hétfői közleményében „megalázóan” alacsonynak minősítette a 13 forintos árat.

A hazai almatermelésről tragikus kép rajzolódik ki a jelentésből: a 2002-ben még meglévő 41 ezer hektár almaültetvényből mára mintegy 25 ezer hektár maradt. A jelentés gyenge minőségről és ingadozó termésről számol be, amelynek az az oka, hogy az ültetvények 90–95 százalékán nem alkalmaznak fagyvédelmet, és mindössze körülbelül 25–30 százalékukat öntözik. A Fruitveb az almaültetvények mintegy 40 százalékát korszerűtlennek és potenciálisan versenyképtelennek tartja, csak nagyjából 20 százalék a korszerű, magas színvonalon művelt, versenyképes ültetvény.

Ha nem változik a feldolgozó árajánlata idén, Szakszon Ernő szerint tényleg a fákon fog maradni a léalma, egyszerűen nem éri meg betakarítani. Ebben az esetben ő maga is csak az étkezési almát szüretelné le.

Volt már egyébként példa arra, hogy 13 forint alá esett az alma ára – igaz, az tíz évvel ezelőtt volt, 2008-ban, amikor egy rossz év után kiugró termés jött. Akkor 8–10 forintért vásárolták fel az almát, 2014-ben pedig 12–14 forintért. Szakszon elmondása szerint ezekben az években csak az segítette ki a termelőket a bajból, hogy előtte és utána is jó évük volt. Most viszont ez nincs így: a költségeik megduplázódtak néhány év alatt, a munkaerőhiány őket is sújtja. „Ha lángossütő nincs, almaszedő miért lenne?” – teszi fel a költői kérdést. Ráadásul a tavalyi évben jelentős fagy volt, ami változó mértékben sújtotta a gazdákat. Volt, akinek a termése fele lett oda, és olyan is, aki tavaly egyetlen kiló almát sem tudott értékesíteni. A 13 forintos kilónkénti bevételből kellene most finanszírozni az idei költségeket, és a tavalyi bukás veszteségeit, és persze előregondolni a következő év kiadásaira, amit Szakszon képtelenségnek tart. Az idei ármeghatározást egyszerűen „ellőtte” az osztrák cég, véli. Kerestük az Austria Juice Kft.-t is, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak.

A tavalyi fagy nemcsak azért érdekes, mert rossz helyzetbe hozta a magyar gazdákat, hanem mert egész Európát sújtotta, így a gyérebb termés miatt kevesebb sűrítményt lehetett előállítani. A feldolgozóüzemek versengtek a magyar almáért. A sűrítménykészletek meg csappanhattak – bár nyilvános adatok nincsenek erről. Tény, hogy a sűrítmény ára felment, ami jelezheti a hiányt. Ráadásul a világpiacon sűrítmény szempontjából jelentős szereplő, Kína almatermése is kevesebb lehet a fagykárok miatt.

A szabolcsi almatermesztő egyenesen úgy véli: üresek a raktárak, emiatt az idei, jó terméstől extraprofitot remélhetnek a pürét előállító feldolgozóüzemek. Kedden az agrártárca is bekapcsolódott az eseményekbe, közleményben állt ki a tiltakozó almatermesztők mellett, amit akár egyfajta kormányzati nyomásgyakorlásként is értelmezhet a felvásárló cég. Hogy milyen eredménnyel ér véget az állóháború, az az elkövetkező napokban és hetekben dőlhet el.

Hirdetés

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 14. számában jelent meg, 2018. augusztus 17-én.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 14. számban? Itt megnézheti

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.