Huszonöt éves lemaradásban van a magyar almatermesztés

A léalma alacsony felvásárlási ára miatt demonstráló almatermelő gazdák mezőgazdasági járművei a 41-es főúton, az Austria Juice feldolgozó és felvásárló üzeme közelében Vásárosnaményban 2018. augusztus 21-én (MTI Fotó: Czeglédi Zsolt)

Egymásnak feszültek Szabolcsban a magyar gazdák és az osztrák gyümölcsfeldolgozó cégek. Az Austria Juice Hungary 13, majd 15 forintot kínált az ipari alma kilójáért – nem az étkezési, hanem az alacsonyabb minőségű gyümölcsről van szó, amelyből almasűrítményt készítenek. Az agrártárca támogatásáról biztosította a gazdákat, akik útlezárással tiltakoztak.

Hirdetés

A huzavona várhatóan addig tart majd, amíg a feldolgozó nem mond egy olyan árat, ami – még ha nem is éri el az áhított 24 forintot – nem lesz olyan kevés, hogy elfogadhatatlannak érezzék a termelők. Ez látszik a múlt hét fejleményeiből is: egy másik nagy feldolgozó, a német Döhler vajai üzeme 20 forintos árban egyezett meg a gazdákkal. Ez is veszteséget jelent, csak kisebbet. A Rauch Hungária és az Austria Juice üzemei előtt tovább folyik a demonstráció.

Valójában azonban még a 24 forintos ár sem biztosítja a magyar léalma-termesztés fenntarthatóságát. A magyar ültetvények nagy részén elmaradt a korszerűsítés, ami a nagy mennyiségű, fenntartható termeléshez kellene.

Nem ösztönöz a támogatási rendszer

A magyar almatermesztés 25 éves lemaradásban van – mindezt már Hunyadi István, a FruitVeB (Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács) szakmai igazgatója mondta a Magyar Hangnak. A szervezet – amely egyébként a feldolgozók és a termelők közös szervezete – korábban úgy foglalt állást, hogy a 13 forintos ár megalázó. De felhívták a figyelmet: az ágazat fejlettségével komoly problémák vannak.

– A támogatási rendszer nem ösztönzi a termelők jó részét, hogy kövessék a technikai fejlődést vagy a piaci igényeket – mondja Hunyadi István.

13 forint az almáért? „Ennyiért egy kilót sem”

Ha nem változik a feldolgozó árajánlata, tényleg a fákon fog maradni a léalma, egyszerűen nem éri meg betakarítani.

Magyarországon osztrák és a német multik vették át az egykori állami feldolgozó üzemeket. Ők arra ösztönözték a gazdákat, hogy termeljenek továbbra is ipari almát. – Csak azt felejtették el közölni, hogy az ipari alma megfelelő ültetvényméret és gépesítettség mellett lehet kifizetődő – teszi hozzá Hunyadi István.

„Mintha a búzát kézzel kaszálgatnánk”

A korszerűsítés pedig elmaradt. A legtöbb esetben az ipari almatermelés sincs gépesítve, kézzel takarítják be a gyümölcsöt, ráadásul sokan termelnek kis területen, így hatalmasak a költségek. „Ez olyan, mintha a búzát kézzel kaszálgatnánk – gondoljunk bele, mennyibe kerülne a kenyér?” – érzékeltette a helyzetet a szakember. A korszerűsítés elmaradása miatt a magyar ültetvényeken nagyjából feleannyi gyümölcs terem hektáronként, mint Lengyelországban.

Magyarország hetven százalékban az étkezésinél gyengébb minőségű ipari almát állít elő. Az unió átlagában ez éppen fordított. Szabolcsban a multik ráadásul termeltetési szerződéseket kötöttek a gazdákkal. Szabolcsban nagyjából 4-5 ezer hektáron termelnek a gazdák ilyen szerződések alapján. A cégek szaporítottak le a gazdáknak ellenálóbb fajtákat, a szerződés szerint az almát is hozzájuk kell beszállítani. Az azonban nincs meghatározva, hogy milyen áron, így sosem tudhatják, mire számíthatnak. A szerződések jellemzően 15 évre szólnak. A problémák régóta ismertek, de mindeddig nem volt érdemi kezdeményezés a változtatásra.

Haszon csak az állami támogatásból

A Magyar Hang megkeresett egy szabolcsi gazdát – a nevét az ő érdekében inkább nem közöljük –, hogy mesélje el, ő hogyan látja a helyzetet. Szerinte a multikkal szerződők átverve érzik magukat, de azok sem jártak jól, akiknek nincs ilyen szerződésük, mert rájuk is érvényes az alacsony ár. A termelő azt mondja: számára is világos, hogy „lemaradtunk a világtól”.

Nincs megegyezés, folytatódnak a gazdatüntetések Szabolcsban

Az osztrák hátterű gyümölcsfeldolgozó két forinttal emelte volna a korábbi ajánlatot, 15 forintot ajánlott fel a léalma kilójáért, a szabolcsi gazdák szerint ez is elfogadhatatlan.

Ő sem vágott bele a fejlesztésbe, mert nem biztos benne, hogy el is tudja majd adni a jobb minőségű gyümölcsöt. A megtérülés szerinte is függ attól, hogy milyen a fejlettsége, és a mérete az ültetvénynek, és hogy mennyi alma terem meg rajta. A haszon – ha van – jelenleg legnagyobbrészt állami támogatásokból tevődik össze. Ha nem lenne támogatás, neki sem érné meg az almatermesztés.

Jakab Istvánt, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége elnökét (és az Országgyűlés fideszes alelnökét) is megkerestük. Szerinte a multi ingyen kéri az almát a gazdáktól; hiszen az Austria Juice eredeti ajánlata csak a betakarítás és a beszállítás költségét fedezi. A termesztés korszerűsítésével kapcsolatban úgy reagált: valóban szükséges, ám ez középtávú kérdés, szerinte pillanatnyilag arról van szó, milyen ajánlatot adnak a termelőknek a feldolgozók, ezt a problémát kell megoldani.

Hirdetés

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 16. számában jelent meg, 2018. augusztus 31-én.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 16. Magyar Hangban? Itt megnézheti.

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.