Hullámvölgy előtt? Máig nem hevertük ki a hitelkatasztrófát

Tiltakozás egy kőbányai kilakoltatásnál Tiltakozás egy kőbányai kilakoltatásnál (Fotó: Vörös Anna/Város Mindenkié)

2008. szeptember 15-éhez, az amerikai Lehman Brothers befektetési bank csődjének bejelentéséhez kötődik a nyugati világ egyik legnagyobb válságának kitörése, amely alapjaiban rengette meg, majd térítette új irányba a világgazdaságot. Idehaza a Gyurcsány-kormány és maga a kormányfő ugyan még hetekig azzal hitegette a lakosságot, hogy a válság megáll a határon, ősszel mégis az elsők között futottunk a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF), a Világbankhoz és az Európai Unióhoz 20 milliárd eurós hitelkeretért, különben csődbe ment volna az ország.

Hirdetés

Nem is lehet ezen csodálkozni, hiszen a fejlett államok számára is igen nagy megpróbáltatás volt a krízis. Az amerikai jelzáloghitelek bedőlésével mintegy 9 millióan vesztették el a házukat az Egyesült Államokban. Hát még nálunk, ahol az előző 6-8 év teljesen hibás gazdaságpolitikája miatt egy legyengült, eladósodott országot ért a váratlan csapás.

Elbukott devizahitelesek

Ekkor még talán egyetlen devizahiteles sem gondolt arra, hogy az Amerikából indult felelőtlen hitelkihelyezés, a magyarországi bankok mohósága és a túlzott eladósodás miatt tragédiába torkollik az életük. Tíz évvel a krízis kezdete után, a mai napig még mindig több százezren vannak, akiket – a jelenlegi rezsim hangzatos, „megmentjük a devizahiteleseket” ígérete dacára – a végrehajtás és a kilakoltatás réme fenyeget, mert képtelenek visszafizetni az időközben nem egy esetben megötszöröződött, megtízszereződött adósságot.

A horvát példa után miben bízhatnak a magyar devizahitelesek? – Magyar Hang

A magyar államnak választási ciklusokon átívelő felelőssége van. Az aktuális kormány és jegybanki vezetés húzott hasznot a gyenge forintból – mondja Falus Zsolt.

Pedig lehetett volna rajtuk segíteni, ha a 2008 novemberi IMF-szándéknyilatkozatban vállalt kötelezettségnek – miszerint a kölcsön egy részéből forintra váltják a deviza alapú tartozásokat – időben eleget tettek volna a kormányok. De sem a Gyurcsány-, sem a Bajnai-, s hosszú ideig az Orbán-kabinet sem lépett. Súlyosbította a devizában eladósodottak helyzetét, hogy a 2010 után megváltozott gazdaságpolitika egyik alapvetése volt a gyenge forint, mondván, segíti a magyar exportot.

Megbocsáthatatlan bűn, hogy még évekig nem váltották forintra a devizahiteleket. Végtörlesztés útján csak a jómódúak szabadulhattak meg tőle 2011 végén, 2012 elején. A forint gyengülése miatt pedig hatalmasat emelkedtek a törlesztőrészletek. A jegybanknak jó volt ez, hiszen a korábban olcsón vásárolt devizát gyenge forintra váltva hatalmas nyereségre tett szert. Ebből pedig egyetlen fillért sem juttatott a hitelkárosultaknak, hanem inkább az általa alapított alapítványokba utalt mintegy 256 milliárdot. De a kormány is jól járt a gyenge forinttal, hiszen a devizában érkező uniós eurómilliárdokat így több forintra tudta átváltani. Tulajdonképpen elmondható, hogy a bajba jutott devizahitelesek hátán „mentette meg az országot”.

Segítette a talpra állási folyamatot, hogy évtizedek óta nem látott fellendülés tapasztalható a világgazdaságban is. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, nem árt óvatosnak lenni, mert a tapasztalatok azt mutatják, a hullámhegyet hullámvölgynek kell követnie, s napjaink török, valamint argentin összeomlása már a következő nemzetközi krízis előszele. Ilyenkor felmerül a kérdés: vajon tanultunk-e a hibákból? Tettünk-e intézkedéseket a következő válság elhárítása, vagy legalább hatásának csökkentése érdekében?

Magyarország célpont lehet

Satyajit Das ausztrál pénzügyi szakértő szerint a gyengébb gazdasággal rendelkező feltörekvő országok – így hazánk – különösen sebezhetőek. A Bloombergen megjelent elemzésében fel is sorolja a válságra hajlamosító tényezőket. Ilyen a nagy államadósság, a belső piacon kialakult hitelbuborék, vagy a gazdaságilag értelmezhetetlen beruházások megjelenése. Szintén ebbe az irányba mutat a bankrendszer gyengesége, a magas költségvetési hiány, a nagyarányú devizaadósság, a túl alacsony devizatartalék, az egyoldalú gazdasági szerkezet, a nagy külkereskedelmi, vagy nyersanyag- és energiahordozóexport-függőség. Kiemelt helyen szerepel az intézményrendszer gyengesége, a szerteágazó korrupció is.

A külföldi elemzés a feltűnően alacsony devizatartalék kapcsán nevesíti is hazánkat, ami nem véletlen: nemrégiben az OTP Bank elemzői is felfigyeltek arra, hogy éppen csak elegendő Magyarország devizatartaléka a nemzetközileg elfogadott modellek alapján. A válságállóság más tényezői is gyenge értéket mutatnak nálunk. A bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva csak kis mértékben (a 2010-es közel 80 százalékról tavaly 73,6 százalékra) esett az államadósság aránya. Ami pedig az abszolút számokat illeti, idén júniusban a pénzügyminisztérium adatai alapján 28 333 milliárd forint volt az államadósság, ami hat hónap alatt csaknem 1600 milliárd, 2009 óta pedig kevés híján 8000 milliárd forintos, azaz több mint 30 százalékos növekedést jelent.

Behódolás vagy bomba üzlet a kínai célokat szolgáló vasútfejlesztés? – Magyar Hang

A 700 milliárdot karcolja a Budapest–Kelebia vonal rekonstrukciója.

A gazdaságilag megmagyarázhatatlan beruházások, úgy mint a sportra – különösen a futballstadionokra – költött százmilliárdok, a költségvetést a bevételétől megfosztó taopénzek szintén gyengítik a magyar gazdaság állóképességét. Ide sorolható még a 750 milliárd forintos Budapest–Belgrád-vasútvonal kínai hitelből való felújítása is, valamint a 3200 milliárdos – zömében orosz hitelből tervezett – paksi bővítés. Kockázatot jelent még hazánk erős függése az autó-összeszerelő üzemektől, mert épp az autóipar az, amelyet az elsők között sújt egy esetleges válság.

Hódít a vesztespolitika

– Kétségtelen viszont, hogy 2008 óta jelentősen jelentősen megerősödött a magyar pénzügyi rendszer, nőtt az ellenálló képessége – véli Róna Péter közgazdász. Az is kedvező változás, hogy jelentősen – 22 százalékra – csökkent a magyar államadósságon belül a devizában fennálló tartozás. Valamint 30 százalék körüli szintre mérséklődött a külföldi tulajdonban lévő állampapír mennyisége. A bankok tőkeellátottsága és a mérlegük állapota is jobb, mint tíz éve, nincs többé ész nélküli hitelezés.

– Bár idén kissé kezd elszállni a költségvetési hiány, 2012 óta fegyelmezetten gazdálkodott a kormány – teszi hozzá Bod Péter Ákos közgazdász. Pusztán a pénzügyi szempontokat figyelembe véve tehát hazánknak nem nagyon kell tartania egy újabb válságtól.

Róna Péter: A kerítést a szerbek és a horvátok fogják lebontani – Magyar Hang

Kiprovokálhatja Orbán Viktor az unióból való távozást, ha politikai érdekei azt kívánják – mondta a Magyar Hangnak adott interjújában a közgazdász.

A reálszférában már összetettebb a kép. A felszínen úgy tűnik, javult a helyzet, hiszen a GDP 2015 végén meghaladta a 2008-as szintet, és most már igen komoly értéket mutat. De a növekedés jórészt a multinacionális vállalkozások teljesítményének, a külföldön élő magyarok hazautalásainak és az országba érkező uniós pénzeknek köszönhető – szögezi le Róna Péter.

Azt tartja az egyik legnagyobb gondnak, hogy nem tudtunk olyan gazdasági, támogatási rendszert kiépíteni, amely megerősítette volna a magyar kézben lévő vállalatokat – különösen a kis- és közepes vállalkozásokat –, ahogyan az sikerült például Lengyelországban, Szlovákiában és Csehországban. Jól mutatja ezt, hogy a magyar tulajdonban lévő vállalkozások tőkéje nem haladja meg az OTP Bank tőkeellátottságát. Bár az orbáni értelmezés szerint a válság megismétlődése csak a nemzeti tőke erősítésével, monopolhelyzetbe hozásával akadályozható meg, a magyar nemzeti politika mögött nincs valóságos tartalom. Ezeket a problémákat egyébként a kormány és a jegybank is látja, de eddig nem sikerült hatékony gazdaságpolitikát kialakítaniuk. – Ezzel együtt úgy látom, nagyon jelentős nemzetközi válságnak kell jönnie ahhoz, hogy megrendüljön a magyar nemzetgazdaság – tette hozzá Róna Péter.

Egyetért ezzel Bod Péter Ákos is, hozzátéve, hogy az elemzők zöme úgy tartja, hogy most nem is várható olyan pusztító összeomlás, mint 2008-ban. Egy kisebb krízis hatására a magyar növekedés a jelenlegi szint mintegy felére, 2 százalékra csökkenhet 2020 tájékán. Ami azért „betesz” az osztrák fejlettség utolérése kapcsán szőtt álmoknak, ha nem is nevezhető tragédiának.

Bod Péter Ákos: Nincs logikus magyarázat a kormány kommunikációjára – Magyar Hang

Bod Péter Ákos a kormányközeli pályázókról, a tudomány függetlenségéről és arról, miért kellene mielőbb bevezetni az eurót.

Ugyanakkor intő jelnek tartja, hogy a török és az argentin valutaválság hatására a forint az utóbbi hónapokban jobban gyengült, mint például a cseh korona. Ez is jelzi, hogy a külföldi befektetők nem bíznak annyira a magyar gazdaságban mint a csehekében, noha mindkét esetben feltörekvő országról van szó. Hitelességben ugyanis nem tudtunk visszakapaszkodni a 2008 előtti idők szintjére. Róna szerint ebben szerepet játszik az is, hogy az ország politikai megítélése nagyon rossz. Nem azért, mert hiányzik a fékek és ellensúlyok rendszere – a tőkét ez nem érdekli –, hanem azért, mert az uniós befektetők körében nem veszi ki jól magát, hogy folyamatos vitában állunk Brüsszellel.

Orbánék felismerték, hogy a 2008-as világgazdasági válságnak olyan narratívát is lehet adni, amely a magyar népet a nemzetközi pénzügyi rendszer áldozatának állította be, így jelenhetett meg és erősödhetett fel a közbeszédben a Nyugat- és EU-ellenesség.

– A befektetőket nagyon zavarja még a korrupció, és rossz szemmel nézik az erősödő orosz befolyást. Válság esetén mindez jelentős negatívum. Ma ott tartunk, hogy visszaköszön a hidegháborús állapot, azaz el kell dönteni, melyik oldalon állunk. Az Európai Unió és az Egyesült Államok oldalán, vagy a putyini Oroszországén, amellyel – és a feléjük orientálódó országokkal – szemben igen határozottan fog fellépni a nyugati szövetség – vélekedik Róna.

A szakértők arra figyelmeztetnek: hiába volt eredményes a pénzügyi alkalmazkodásunk, sajátos módon épp a 2008-as krízisre adott ideológiai válasz az, ami a leginkább veszélyezteti gazdaságunk esélyeit egy újabb világválság esetén.

Megváltozott az életünk

A tíz évvel ezelőtt kirobbant gazdasági világválság hatásai a mai napig érződnek. A kutatások számos ilyet azonosítottak.

1. Árérzékenység. A válság egyik legszembetűnőbb következménye a fogyasztói magatartás globális változása lett. Ez pedig korántsem korlátozódott a legsúlyosabb recessziós évekre, éppen ellenkezőleg. Így ifj. Rekettye Gábor közgazdász 2016-os kutatása megállapította: a fogyasztói magatartás tekintetében még mindig érződött a válság, a vásárlók rendkívül árérzékenyek lettek.

2. Saját márkák diadalmenete. Habár 2008 előtt már számos saját márkás termék volt ismert hazánkban a válság hatására e cikkeknek a népszerűsége emelkedő pályára állt, ami ma is tart. Magyarországon csak a múlt évben 1 százalékkal nőtt a saját márkás élelmiszerek piaci részesedése, ezzel a több mint 1700 milliárdos forgalom közel 29 százalékát hasították ki maguknak.

3. Pályaválasztás. Nem kerülte el a válság az oktatás területét sem. A legfiatalabb generáció a legtöbbször már nem olyan pályát választ, amit szívesen csinálna, választását inkább az anyagi megfontolások motiválják. Világszerte megfigyelhető, hogy a „sikerszakmák” iránt óriási az érdeklődés – míg más, rosszul fizető szakmák gyakorlatilag kihalnak.

4. Devianciák felerősödése. A társadalomkutatók már a válságot követő években megfigyelték, hogy világszerte növekedett az öngyilkosságok aránya. Ez a szám azóta ugyan csökkent, azonban a válság nyomán a depresszió és a túlzott alkoholfogyasztás a mai napig szedi áldozatait.

5. Szabadidős szokások változása. Ahogy szűkösebbé váltak a családi büdzsék, a turizmus terén felértékelődtek azok a közeli helyek, amelyeket korábban talán figyelemre sem méltattunk. De az sem véletlen, hogy a nyaralás finanszírozása is megváltozott. Az Intrum Iustitia követeléskezelő vállalatcsoport legújabb, Európai fogyasztói fizetési jelentéséből megállapítható, hogy a magyarok immár jobban figyelnek arra, hogy ne hitelből vagy kölcsönkért pénzből menjenek vakációra.

Még nem tudni, honnan indul az újabb világválság, de jönni fog – Magyar Hang

Zsiday Viktor vágyálomnak tartja, hogy éveken át négy százalék felett nőjön a magyar gazdaság.

6. A gazdaság súlypontja keletre vándorolt. Míg a fejlett országok óriási gazdasági visszaeséssel néztek szembe, addig a kínai GDP folyamatosan nőtt. Ez a mindennapi életünkre is hatással van: egyre több cég szervezi ki a gyártási tevékenységét Kínába. Az erőeltolódást mutatja az is, hogy napjainkra már Kína számos világmárkát tudhat a magáénak.

Hirdetés

7. Egyenlőtlenség. Általános tapasztalat, hogy gazdasági válságok idején mindig nő a szakadék a leggazdagabbak és a legszegényebbek között. A Gini-index – amelyet a jövedelem és a vagyon eloszlásának mérésére használnak – azt mutatja, hogy a válság által leginkább sújtott országokban nőtt a legnagyobb mértékben az egyenlőtlenség. Ilyen ország hazánk is: a válság kezdete óta a társadalom alsó tizedében mindössze harmadannyival nőtt az egy főre jutó jövedelem, mint a legjobban kereső egymillió fő esetében.

8. A vidék kiürül. A recesszió hatására a vidék arculata is megváltozott – valószínűleg visszafordíthatatlanul. A munkalehetőség hiánya miatt a fiatalok a nagyvárosokba költöznek, vagy ami még jellemzőbb: külföldön keresik a jövőjüket.

9. Új politikai erők. Már a válság első évében megerősödtek azok a radikális, és nemegyszer szélsőséges pártok, amelyek sokkal erőteljesebb beavatkozást sürgettek a kormányzattól. Érdekes módon sok országban ezek a pártok a gazdasági konjunktúra hatására sem estek vissza: hazánkban a Jobbik a mai napig középpárt maradt.

Csaba László: Közelít a válság, s mi nem készültünk fel rá – Magyar Hang

Csak idő kérdése, mikor pukkan ki a lufi, ahogy 2008-ban – mondta a Magyar Hangnak adott interjújában a közgazdász.

10. Nők a munkaerőpiacon. A kutatók „mancession”-nak nevezték el azt a jelenséget, amit először Amerikában figyeltek meg: a férfiak által dominált, zömében fizikai munkához kapcsolódó területeket súlyosabban érintette a válság, így a leépítések nagyobb része érintette őket. A jelenség később más országokban is megfigyelhető volt. Szomorú módon éppen ez csökkentette a férfiak és nők közötti vagyoni különbséget.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 18. számában jelent meg, 2018. szeptember 14-én.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál! És hogy miről olvashat még a Magyar Hang 18. számában? Itt megnézheti.

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.