Minden jel arra mutat, jövőre is folytatódik a drasztikus minimálbér-emelés, amely az elmúlt két évben valósággal letérdeltette a hazai tulajdonú, vidéki kisvállalkozók jó részét. Hivatalosan persze még el sem kezdődtek a bértárgyalások a kormány, a munkaadók és a munkavállalók között, de már felröppent a hír, hogy 2019-ben a havi bruttó minimálbér 8,7 százalékkal (138 ezer forintról 150 ezerre), a garantált bérminimum pedig 11,9 százalékkal (180 500 forintról 202 ezerre) nőhet.
Ez éppoly erőltetettnek tűnik, mint az utóbbi két évben végrehajtott emelések, amikor a minimálbért 15 és 8, a garantált bérminimumot pedig 25 és 12 százalékkal tolta feljebb a kormány. Nem mintha indokolatlannak tartanák szakértők a kötelező legkisebb bér emelését, hiszen hazánk adja az egyik legkevesebbet az Európai Unióban. Havi 460 és 500 euró közötti összegekkel még Horvátország, Szlovákia, Cseh- és Lengyelország is megelőzi a magyar 430 eurós szintet. Ugyanakkor hazánk toronymagasan az első helyen áll a minimálbért, illetve általában a fizetéseket terhelő adó- és járulékelvonások mértékét illetően.
Idén is a havi 138 ezer forintból csupán közel 92 ezer forint marad a dolgozók zsebében, miközben a kifizetés a vállalkozónak csaknem 167 ezer forintjába kerül.
– A nettó bérek mindaddig ilyen szégyenletesen alacsonyak is lesznek, amíg száz forint bruttó bér a munkáltatónak 121 forintjába kerül, és a dolgozó csak 66,5 forintot kap kézhez – hívta fel a figyelmet Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) októbertől leköszönt főtitkára.
Ami az idei bértárgyalásokat illeti, szerinte addig nem lehet konkrét számokról beszélni, amíg az alapvető adózási feltételek sem tisztázottak. Eddig az volt a gyakorlat, hogy a kormány az érdekképviseletek rendelkezésére bocsátott egy rendkívül részletes hatáselemzést. Ebből ki lehetett indulni, de most nem ismert az összes fontos paraméter, többek között az sem, hogy jövőre mikortól enyhülhetnek tovább a munkáltatók terhei. A kormány ugyanis – bár korábban más volt a terv – egyelőre ragaszkodik ahhoz, hogy csak 2019 második felében csökkenhet a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke újabb 2 százalékponttal, 17,5 százalékra. Márpedig ennek időzítésétől is függ, hogy mekkora mértékű minimálbér-emelést tartanának elfogadhatónak a munkáltatók.
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy két év alatt közel 40 százalékkal nőtt a garantált bérminimum – amely közvetlenül 800 ezer dolgozót érint –, miközben az átlagos éves gazdasági növekedési ütem csupán 3,5–4 százalék körüli, és a magyar cégek többségét adó kisvállalkozások bevétele, termelékenysége sem bővül évi 10-20 százalékkal.
– A falusi boltos, vendéglős és szolgáltató kisiparos nem tud 30-40 százalékkal több bért fizetni például egy olyan borsodi faluban, ahol a lakosok zöme közfoglalkoztatott, munkanélküli vagy nyugdíjas, hiszen ugyanezen idő alatt, ebben a körben a vevők elkölthető pénze alig nőtt – tette hozzá Dávid Ferenc.
Úgy látja, amennyiben a kormány elvárja a vállalkozásoktól, hogy az emelt fizetéseket jogkövető módon kifizessék, akkor nagyobb adó- vagy egyéb engedményeket kellene tenni. Már csak azért is, mert a minimálbér emelése azt jelenti, hogy tetemesen nőnek a költségvetésbe befolyó járulék- és adóbevételek is. Nem csoda, ha sokan úgy vélik: a kormány ezzel a lépéssel nem is annyira az alacsony jövedelműeknek segít, hanem inkább a saját bevételeit gyarapítja.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 21. számában jelent meg, 2018. október 5-én. Keresse a lapot az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 21. számban? Itt megnézheti.
