A magyar bankrendszer nagyon drágán dolgozva ért el kiemelkedő jövedelmezőséget az elmúlt években, ami a gazdaság számára is jelentős plusz terhet jelent. Vagyis a gazdaság szereplői és lakosság is drágán jut a pénzügyi szolgáltatásokhoz. Nem mindegy ugyanis, hogy 10 egység profit 100 egység bevétel és 90 egység kiadás segítségével érnek el, vagy 70 egység bevétellel, és 60 egység kiadással – röviden így lehet összefoglalni a Magyar Nemzeti Bank alelnökének és igazgatójának a jegybank honlapján megjelent elemzését.
Nagy Márton és Banai Ádám felhívja a figyelmet, hogy a régióban mindössze Bulgária és Románia esetében találhatunk ilyen összetételt, míg a régióból Észtország, Csehország és Szlovénia bankrendszere is sokkal kisebb ráfordítással éri el magas profitját.
Ezt magyarázhatja, hogy a magyar bankrendszer jóval kevesebb ügyfelet ér el, hitelt helyez ki, mint például a cseh bankrendszer. A magyar bankok GDP-arányos hitelállománya a vállalatok esetében ugyan csak 4 százalékponttal kisebb, de a háztartásoknál már 16 százalékpont a különbség. Ez az eltérés természetesen részben következik az eltérő átlagos hitelösszegekből is.
A horvát példa után miben bízhatnak a magyar devizahitelesek? - Magyar Hang
Örömteli ugyan, hogy a szlovének után a horvát devizahitelesek számára is megnyílt a lehetőség, hogy megszabaduljanak az igazságtalanul nyakukba varrt árfolyamkockázat terheitől, de tudni kell, hogy hazánkban alapvetően más a helyzet.
A hazai bankok tudatos költségcsökkentése, hatékonyság növelése szükséges. Ez segítene mérsékelni az ügyfelek terheit, amely nemzetgazdasági szempontból is kiemelten fontos. A digitális megoldások előtérbe kerülése az egyik tényező lehet ennek elérésében, s ez lehetővé teszi a kapacitások dinamikusabb fel- és leépítését is.
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.
