HIRDETÉS
Kezdőlap Gazdaság „A pénz nem s...

„A pénz nem számít, csak eredmény legyen”

HIRDETÉS

A magyar sportolók húsz sportágban indultak, és ezek közül kilencben – atlétikában, birkózásban, cselgáncsban, kajak-kenuban, öttusában, női strandkézilabdában, tornában, úszásban és vívásban – sikerült érmet nyerniük a Buenos Airesben rendezett ifjúsági olimpián. Összesen 12 arany, 7 ezüst és 5 bronzérem volt a termés. Nagy kérdés, hogy ezek a sikerek mekkora mértékben köszönhetők a 2011-ben bevezetett taorendszernek, illetve vajon hányan érnek majd el hasonló sikereket majd a felnőttek között.

HIRDETÉS

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság nyolc esztendővel ezelőtt rendezte meg az első ifjúsági olimpiát, amelynek Szingapúr adott otthont. A magyar sportolók akkor sem vallottak szégyent, hiszen az éremtáblázaton 6 arany-, 4 ezüst- és 5 bronzéremmel végeztek. Négy éve már Nankingban 6 arannyal, 6 ezüsttel és 11 bronzzal zárt a csapat, míg most Buenos Airesben 12 arany-, 7 ezüst- és 5 bronzérmet gyűjtött. Sőt, amennyiben az úgynevezett mixsportágakat – ezek nem számítanak be az éremtáblázatba – is hozzávesszük fiataljaink eredményeihez, akkor 15 arany, 8 ezüst és 5 bronz a bővített mérleg.

Felmerül a kérdés, vajon a sikeres fiatalokból lesznek-e hasonlóan eredményes felnőtt sportolók. Ha megnézzük a korábbi két ifjúsági olimpián érmet szerzettek névsorát, akkor úgy gondolhatjuk, a 2011 óta bevezetett, kizárólag az utánpótlás-nevelésre fordítható társasági adókedvezmény, azaz a tao rendszere meghozta a gyümölcsét. Ugyanis a szingapúri érmesek közül Kapás Boglárka – ő szerezte az első ifi olimpiai aranyat –, Bernek Péter és Biczó Bence úszásban, Tóth Krisztián cselgáncsban, Tótka Sándor kajak-kenuban, Földházi Zsófia öttusában, Babos Tímea teniszben, valamint Harcsa Zoltán ökölvívásban azóta is a nemzetközi élvonalban van.

Ugyanez elmondható jó pár nankingi érmesről is: Szilágyi Liliána, Kenderesi Tamás, Sztankovics Anna (úszás), Gercsák Szabina (cselgáncs), Péni István (lövészet), Stollár Fanny (tenisz), Halász Bence (atlétika) már a felnőttek között is bizonyította tehetségét. Mára ugyanakkor odáig jutottunk, hogy a nemrég véget ért ifjúsági olimpián már a felnőttek között is sikert elérő két úszónk, Milák Kristóf és Késely Ajna volt a legeredményesebb egyaránt három győzelemmel, Miláknak ráadásul még egy ezüstérmet is a nyakába akasztottak.

– Ezek az utánpótlásban elért, kétségkívül elismerésre méltó sikerek egyértelműen annak köszönhetőek, hogy a jelenlegi kormánynak 2010 óta az egyik legfontosabb érdekszférája a sport. Az ebbe fektetett rengeteg közpénz alapján számítani lehetett rá, hogy előbb-utóbb az eredmények is jönni fognak, és ezek a nemzeti identitást erősítik. Jelenleg úgy tűnik, a ráfordítás egyenesen arányos az eredmények és a sikerek növekedésével – jelentette ki lapunknak Dénes Ferenc sportközgazdász.

HIRDETÉS

Dénes Ferenc (Forrás: Twitter)

– Ezek alapján akkor kijelenthető, hogy a tao meghozta azt az eredményt, amiért létrehozták?
– A társasági adózás e fajtájának első három-öt éve a feltöltésről szólt, amikor minden kontroll nélkül ment a közpénz a sportba. Ma már a futballon kívül nem a politikai érdekek a legfontosabbak, így egy racionálisabb folyamat kezdődött el. Ám azt meg kell jegyezni, hogy a magyarországi taotámogatás pazarló rendszer, és bármennyire is azt akarják láttatni, a kétségkívül remek eredmények egyáltalán nem igazolják vissza a tao létjogosultságát.

– Ha ennyire látható a rendszer hibája, akkor miért nem tesz valaki ellene?
– Talán a legjobb válasz az lenne erre a kérdésre, hogy miután az utánpótlásban, illetve bizonyos felnőtt sportágakban végre jönnek az eredmények, akkor legalább most ne számolgassunk. Ráadásul a magyarságtudatot is erősítik ezek a részsikerek.

– A legjobb fiatal sportolóink később, a felnőttek mezőnyében is képesek lesznek hasonló eredményességre?
– Az utánpótlásban elért sikerekből abszolút nem következik az, hogy a felnőtt mezőnyben is így folytatják. Sajnos általában nagyon rossz hatékonysággal forgatjuk át a korábbi időszakban elért eredményességet a későbbiekre, mert rosszul menedzselik a felnőtté válás fizikális, mentális, és ami lényeges, anyagi hátterét. Ugyanakkor most olyan mértékű pénz áramlik az állam részéről a sportba, hogy akár sikerülhet is a legjobbakat továbbra is megtartanunk a felnőttek között. Most ugyanis a pénz nem számít, csak az eredmény.

– Az ön által is vázolt racionalitás sem tud ezen változtatni?
– Úgy látom, az elkövetkezendő nyolc-tíz évben is ez lesz a jellemző. Nekem nem azzal van bajom, hogy pénz kerül a sportba, hanem azzal, hogy az amerikai és nyugat-európai rendszerekkel szemben, ahol az eredményesség hatására a magántőke biztosítja az anyagi hátteret, Magyarországon ezt közpénzből oldják meg. Éves szinten már majd ezermilliárd forint megy a magyar sportba (nemcsak a taót, de a sportlétesítmények építésére, fejlesztésére elköltött milliárdokat is beleszámítva), és bizony azon lehet vitatkozni, hogy kell-e ez, és biztosan erre kell-e ezeket a hatalmas összegeket költeni. Főleg olyan sportágaknál, mint például az úszás és a tenisz: ezek esetében a rendszert üzleti alapon üzemeltetik nemzetközi szinten, és az eredményes sportolók akár meg is alapozhatják a jövőjüket. Miért kell még közpénzből még támogatni is őket? Ugyanakkor mondjuk egy olyan tradicionális sportágban, mint az öttusa, ez jelenleg elképzelhetetlen.

– Egyre több hazai sportszövetségben borul ki a bili, hogy a temérdek pénz bizony nem a legjobb hatással volt, van az adott sportágra. Ilyen például az éljátékosok és a teniszszövetség között zajló háború, a sakkozók és a szövetség vitája, vagy a Magyar Ökölvívó Szakszövetség ügye, amely a korosztályos világbajnokságot a majd’ félmilliárdos bevétel ellenére képes volt 342 millió forintos hiánnyal megszervezni…
– Egy ideje a féligazságok országa vagyunk, de az egész sosem akar összeállni. A pénz ma nem számít, szinte nincsenek költségvetési korlátok, sem komoly állami ellenőrzések. Túlköltekezés esetén nincs számonkérés és következmény, egyvalaki dönt, majd az ország valamennyi adófizetője állja a hiányokat. Ugyanis minden félsiker felülírja racionalitást.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

27,789lájkolóTetszik
2,399követőKövetés
16,740feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Elhallgatások és hazugságok – Magyar Hang-ajánló

Thuróczy Szabolcs-interjú. Lelepleződik „Tiborc”, a szalagmunkás riporter. Vannak anyák, akik maguk is árulják a drogot. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

„Olyan politikusokra van szükség, akik az evangélium szellemében dolgoznak”

Idén is több ezren vettek részt a Szent István-napi misén, amelyen Stanislaw Gadecki poznani érsek a fogyasztói kapzsiság, a genetikai beavatkozások, az abortusz és az eutanázia ellen emelt szót.

Kedves Emerald