Nagy felháborodással reagált a Fidesz Brüsszel minapi forgalmiadó-csökkentő javaslatára, pedig a magyar lakosság még jól is járna, ha valamelyest mérséklődnének az árak az üzletekben. Az Európai Parlament (EP) megszavazta, hogy a tagállamokban legfeljebb 25 százalékos legyen az általános forgalmi adó (áfa) legmagasabb kulcsa. Ha a tervezet megvalósulna – amire ma még kicsi az esély, mert a végső szót egyhangúan kell majd kimondania az Európai Tanácsnak –, akkor búcsút inthetnénk a rekordmagas 27 százalékos kulcsnak. Ami valóban roppant fájó a magyar kormány számára, mert olyan adónem esetében vennék ki a kezéből az irányítást, amely a központi költségvetési bevételek közel negyedét adja.
A Fidesz politikusai azért is imádják a magas áfát, mert az átlagember fel sem fogja, hogy a legtöbb adót akkor fizeti, amikor elkölti a pénzét a boltokban. Gondoljunk csak bele: amikor vásárolunk, csaknem kétszer annyival (idén a tervek szerint több mint 3800 milliárddal) gyarapítjuk a költségvetés bevételeit, mint amennyit személyi jövedelem utáni adóként (2090 milliárd forint) befizetünk. És mégis: ha közvetlenül a fizetésből von el többet az állam, akkor mindenki a kormányra haragszik, ám ha a boltban drága az áru, akkor főleg a kereskedőt okolja, noha a forgalmi adó kulcsa magas. Ez utóbbihoz fogható mérték nincs is egész Európában, és 25 százalékos kulcs is csak Dániában, Horvátországban, Norvégiában és Svédországban van érvényben.
Mitől lesz itt osztrák életszínvonal? - Magyar Hang
Az elmúlt 10-15 évben egyik kormány sem hajtotta végre azokat a reformokat, amelyek nélkül esélyünk sincs felzárkózni.
A brüsszeli javaslat tehát két százalékpontos adócsökkentést eredményezne idehaza, ami 130–200 milliárd forintos lyukat ütne a büdzsén. Ez a tervezett áfabevételeknek csak 3,4–5, az összes beszedett adónak mintegy 1 százalékát teszi ki. Ez nem az a nagyságrend, ami feltétlenül indokolja a Fidesz elutasító magatartását. A nagyobbik kormánypárt mégis úgy reagált a brüsszeli áfaplafonra – az erről szóló jelentést egyébként Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő fogalmazta meg –, hogy szerinte annak valódi célja a személyi jövedelemadó (szja) növelése, és a családi adókedvezmény megszüntetése.
Persze jogos a kérdés, a kieső bevételt honnan lehet pótolni, de szakértők nem látnak semmilyen kényszert az szja emelésére. Sőt, részben a bérek jelenlegi két számjegyű növekedése miatt az év első nyolc hónapjában 350 milliárd forinttal több adó érkezett az államkasszába az egy évvel korábbihoz képest, ami elegendő mozgásteret biztosít. Ezt ki is használná a kormány, de a maga módján: a legújabb nemzeti konzultáció témája a népesedés lesz, és a Magyar Idők szerint felmerült az ötlet, hogy azok a nők, akik legalább három gyereket szülnek, életük végéig mentesüljenek a jövedelemadó megfizetése alól. Az intézkedés 100–130 milliárd forinttal rövidítené meg a költségvetést, vagyis ebbe sem rokkanna bele. Viszont egy „mintacsalád” (az eddigi kedvezményekkel együtt) havonta közel 200 ezres juttatásban részesülne a gyerekei után. Az átlagbérrel számolva egy anya 18 millió forinttal járna jobban a nyugdíjig
Ezt a lehetőséget azonban csak azok a nagycsaládosok tudják teljes mértékben kihasználni, amelyek eleve jó anyagi helyzetűek, és a szülők havi bruttó 350 ezer forint körül keresnek.
Kafetéria: „a kormány most hirtelen satuféket nyom" - Magyar Hang
Azért sem értik a szakértők a tervezett változásokat, mert a kormány még tavaly is bővítette a kedvezményesen adható céges juttatások körét.
– Épp ezert tartom egyoldalúnak és szelektívnek az ötletet: nem az összes háromgyerekes anyát, csak a jövedelemmel rendelkezőket támogatja, vagyis valójában nem a gyerek áll a középpontban – jelentette ki a Magyar Hangnak Vadász Iván adószakértő. Pedig a népességfogyás megállításának szükségességével csak egyetérteni lehet, és már vannak is eredmények: a 2011-es 1,23-os mélypont után 2017-re 1,5-re nőtt a termékenységi ráta (ez mutatja, hogy átlagosan hány gyermek van egy családban), ami több mint 20 százalékos emelkedés. – Ám pusztán adókedvezményből nem lesz gyerek – tette hozzá a szakember. Ahhoz, hogy növekedjen a gyermekvállalási kedv Magyarországon, a jelenleginél több bölcsődére, óvodára, családbarát munkahelyre, és a ma még alig létező rugalmas foglalkoztatásra lenne szükség. Ezt a problémát nem lehet az adórendszeren belül megoldani, csak az igazságtalanságot lehet növelni.
S ezzel visszatértünk a magyar adópolitika lényegéhez, amely a magas áfa és az alacsonyabb (15 százalékos), egykulcsos jövedelemadó kombinációján nyugszik. Ez önmagában mélyíti az egyes emberek közti jövedelmi egyenlőtlenségeket. A magas áfával ugyanis azok a szegényebb fogyasztók és háztartások járulnak hozzá aránytalanul nagymértékben a költségvetéshez, amelyek jövedelmük arányosan nagyobb részét költik napi fogyasztási cikkekre. Ezen csak átmenetileg segít, ha néhány alapvető élelmiszer és szolgáltatás (így a friss tej, a sertés- és baromfihús, a hal, a tojás, az éttermi és internetszolgáltatás) áfakulcsát öt százalékra leviszik. Ezért is szokták mondani a szakértők, hogy az áfa a szegények adója.
Minimálbér-emelés: egyszerre sok és kevés – Magyar Hang
Jelenleg a havi 138 ezer forintból csupán közel 92 ezer forint marad a dolgozók zsebében. Közben a kifizetés a vállalkozónak csaknem 167 ezer forintjába kerül.
Eközben a kormány 2010 óta folytatott családpolitikája leginkább a tehetőseknek, a középosztály felső részének kedvez. Ebbe az irányba mutat a háromgyerekes anyák szja-mentességének ötlete is. A jövedelmi olló nyílását – amelynek oka a szegényeket segítő szociális ellátórendszer visszavágása mellett a magyar adómodell – a Központi Statisztikai Hivatal adatai is alátámasztják. 2010 és 2016 között a társadalom alsó tizedében átlagosan 11 százalékkal nőtt az egy főre jutó nettó jövedelem (havi 29,1 ezerről 31 ezerre), míg a legjobban kereső egymilliónál 31 százalékkal (havi 237 ezerről 315 ezerre).
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 22. számában jelent meg, 2018. október 12-én. Keresse a lapot az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 22. számban? Itt megnézheti.
