Csok: a jómódúak járnak jól

Lakások (Fotó: Unsplash/Norbert Levajcsics) Fotó: Unsplash/Norbert Levajcsics

Mint a mesebeli okos lány, hozott is, meg nem is ajándékot a lakásproblémákkal küszködő családok számára a kormány. Október közepén az állami támogatás megszüntetésével két nap alatt ellehetetlenítette a lakástakarék-pénztárakat, vagyis széles tömegektől vett el egy kiegészítő lehetőséget a lakhatási problémák enyhítésére. Akkor rögtön meg is ígérte, hogy az így megtakarított állami pénzeket más irányba tereli. Nagy meglepetés senkit sem ért, amikor aztán kiderült: a pénz egy részéből a három éve bevezetett családi otthonteremtési kedvezményt (csok) bővíti, és megemeli a csokhoz felvehető kedvezményes hitel összegét, illetve kiterjeszti azt a háromgyerekesekről a kétgyerekesekre is. Ez utóbbi mindenképpen helyes iránynak tűnik, hiszen szakértők mindig is állították, hogy már a második gyermek születését is jobban kellene ösztönözni. A baj csak az, hogy a népesedési problémát nem lehet az ingatlanpiacon megoldani, mint ahogyan a lakáskasszás takarékoskodás és a csok sem cserélhető fel egymással, hiszen egészen másról szól a két pénzügyi termék.

Hirdetés

Épp a csok bővítése mögött húzódó politikai döntés és értékválasztás miatt fogadja vegyes érzelmekkel a szakma a tervezett intézkedést. Az eddig ismert konkrétumok önmagukban nem hangzanak rosszul. Mint Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, a kétgyermekesekre is kiterjesztik a 10 millió forintos kedvezményes, fix 3 százalékos kamatú hitelt. Ezzel párhuzamosan a háromgyermekeseknek folyósítható hitel felső összegét 10 millióról 15 millió forintra emelik. (Fontos hangsúlyozni, hogy a vissza nem térítendő állami támogatások összege egy fikarcnyit sem változik, új lakás vásárlása esetén, gyerekszámtól függően marad 600 ezer, 2,6, illetve 10 millió forint.)

Másfél millió magyar él olyan lakásban, ahol súlyos gondok vannak – Magyar Hang

Továbbra sem látható szándék egy átfogó, a szociális különbségeket csökkentő lakáspolitika megalkotására – állapítja meg a Habitat for Humanity.

– Ha valaki fel tudja venni a kedvezményes csokkölcsönt, ennél jobb alternatívát nem fog találni – mondta a Magyar Hangnak Sándorfi Balázs, a Bankmonitor.hu ügyvezető igazgatója. Számításaik szerint ez a konstrukció – csak új építésű ingatlanok esetében, a kormány feltehetőleg erre korlátozza a kedvezményt – nagyságrendileg havi 11 ezer forint megtakarítását jelentheti a kétgyermekes családoknak. A hitel 20 éves futamideje alatt összesen 2,6-2,7 millió forintot lehet így megspórolni egy piaci – fix 5,1 százalékos – kamatozású lakáshitelhez képest. Természetesen akadnak a banki kínálatban három százaléknál alacsonyabb – például 2,67 százalékos – kamatú lakáskölcsönök is, de ezeknél 3–6 havonta változik a kamat és törlesztőrészlet nagysága, vagyis sokkal kevésbé kiszámíthatók, és a devizahitelhez hasonló kockázatokat rejtenek.

Verhetetlennek tűnik tehát a csokhitel akkor, ha a kétgyerekes család havi 400 ezer forint körüli nettó keresetet tud felmutatni, megfelel a kedvezmény igénybevételéhez szükséges számtalan feltételnek, és a bankok szemében is hitelképes – tette hozzá a szakértő. Továbbra is kiesnek a kedvezményezetti körből azonban a gyermektelen, az egygyermekes és a kormány számára „nem tipikus” családok, vagyis alsó hangon több százezer ember. Ezt tükrözik a számok is: a kormány szerint az otthonteremtési program bevezetése óta 90 ezer családot tudott támogatni, és 45 ezer gyermek vállalását segítette. Ez nem rossz eredmény, de egyértelműen csak a módos polgárokat támogatja a rendszer, és erre jövőre már 242 milliárd forintot fordít az állam. Eközben a pazarlónak nevezett lakáskasszás rendszer az utóbbi időben évi 60-70 milliárd forinttal terhelte meg a büdzsét, miközben mintegy másfél millió család segíthette ebből lakáscéljait.

Flaszter: Milliók estek lakhatási csapdába – Magyar Hang

Dévényi István e heti vendégei: György Zsombor, a Magyar Hang főszerkesztője és Kósa András, a Népszava munkatársa.

De nem csak az a gond, hogy a kormány a szegényebb rétegek lakhatását nem tartja szem előtt. Sajnos a csoknak is tulajdonítható, hogy mostanában elszálltak a lakásárak, és a társadalom jó részétől messzebb kerül a saját otthon álma. Az Ingatlan.com elemzése szerint Budapesten a 60–70 négyzetméteres új lakások átlagos négyzetméterára már meghaladja a 700 ezer forintot, ami egy év alatt több mint 20 százalékos drágulást tükröz. Egy ilyen ingatlan vásárlása tehát 42–50 milliós kiadást is jelent, amihez 20 százalékos önerő kell. Egy csokos ügyfél számításai szerint az általa felépített családi ház az eredetileg kalkulálthoz képest 10–12 millió forinttal került többe, mert időközben felpörgött az építőipar, az építőanyagok átlagosan 15–20 százalékot drágultak, a szakemberek is 20–30 százalékkal többért dolgoztak. Az állam által adott 10 millió forintos támogatást tehát egy az egyben elvitte a drágulás.

Ha az árak tovább nőnek – főleg, ha a 2020 után átadandó lakásokra már nem 5, hanem 27 százalékos áfát vet ki az állam –, akkor a mostani bővítés már nem is olyan kedvező, a magasabb forgalmi adó miatt elveszthetik a 2,6–2,7 millió megtakarítást az új lakást vásárló, kétgyerekes családok.

Befurakodna az állam a nyugdíjpénzek piacára – Jöhet a „nyugdíjaskötvény”? – Magyar Hang

Ha megjelennének az állami pénztárak, sőt: biztosítók, az a jelenlegi nyugdíjrendszer teljesen új alapokra helyezését jelentené, amelynek következményei beláthatatlanok.

Mindezek alapján szakértők nem várják az új csokszerződések számottevő megugrását, vagyis a kedvezmény nem terheli meg különösebben a költségvetést. Ami talán célkitűzés is volt, mivel egyre több jel utal arra, hogy a kormány finoman, de kezdi meghúzni a nadrágszíjat. Szeptemberben már az Európai Bizottság is figyelmeztette Orbánékat, hogy aggódik a magyar kormány költekezése miatt: túl gyorsan szórja a pénzt, nem képez tartalékokat, így védtelen maradhat egy nemzetközi válság kitörésekor. Elképzelhető, hogy a kormány ennek hatására – valamint a lassabban csörgedező uniós támogatások miatt is – kezdi suttyomban visszavágni a költségeket. Ennek keretében beszántották már a lakáskasszákat, több ezer embertől válnak meg a központi államigazgatásban, megszüntetik az előadó-művészeti szervezetek taotámogatását, és az állam hátrébb lép a felsőoktatástól is.

Hirdetés

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 25. számában jelent meg, 2018. október 31-én.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 25. számban? Itt megnézheti!

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.