A pénztártagok kitettek magukért 2018-ban: az önkéntes nyugdíjpénztáraknál és az egészségmegőrzésben alapvető szerepet nyújtó egészségpénztáraknál is jelentősen nőtt idén az egyéni befizetések összege, amelyekhez 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos állami támogatás – adójóváírás – jár – közölte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (Pénztárszövetség) az első kilenchavi pénztári adatokat ismertetve.
Milliárdok nyugdíjra, havonta
A Pénztárszövetséggel együttműködő önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai az idén kilenc hónap alatt az egy évvel korábbinál 16 százalékkal többet, közel 42 milliárd forintot, havonta átlagosan 4,7 milliárdot tettek félre egyénileg. Kedvező, hogy a dolgozók takarékoskodásához hozzájáruló munkáltatók is növelték a befizetéseiket: 11 százalékkal 30 milliárd forintra. Ezzel a vállalatok havi átlagban 3,3 milliárd forinttal járultak hozzá a dolgozók megtakarításaihoz.
– A magánszemélyek befizetéseinél látható növekedés örömteli és jól mutatja, hogy a tagok bíznak a kasszákban. A munkáltatói befizetéseknél látható növekedés pedig fordulatot jelent a korábbi év kedvezőtlen trendjéhez képest, amikor a munkáltatók hozzájárulása mérséklődött az adószabályok változása miatt – emelte ki Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség elnöke. Az adatokat ismertetve elmondta, 2012-ben és 2013-ban a munkáltatók az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések 59, illetve 53 százalékát adták, ezzel szemben mostanra már csak körülbelül 38 százalékos a részesedésük.
– A munkáltatók felelőssége, szerepvállalása nagyon fontos, mert sok olyan alkalmazott van, aki szeretne takarékoskodni önkéntes nyugdíjpénztárban, de ezt csak a munkáltató hozzájárulásával tudja elképzelni – fogalmazott az elnök.
A Pénztárszövetséggel együttműködő önkéntes nyugdíjpénztárak teljes vagyona szeptember végén meghaladta az 1320 milliárd forintot, ami 3,1 százalékos emelkedést jelent éves összevetésben. Az egy tagra jutó átlagos vagyon szintén több mint 3 százalékkal 1,22 millió forintra emelkedett.
34 milliárd a tagok egészségére
A Pénztárszövetséghez tartozó egészségpénztárak tagjai is egyéni befizetéseikkel bizonyították elkötelezettségüket. Az érintettek összesen közel 16 milliárd forintot fizettek be a kasszákba, ami több mint 21 százalékos emelkedésnek felel meg éves szinten. Az egészséget támogató munkáltatói befizetések viszont 2 százalékkal, 12 milliárd forintra csökkentek.
A tagok az egészségük megőrzéséhez nélkülözhetetlennek tartják a pénztárakat. Ez látható abból is, hogy az idén az elmúlt évben mértnél 49 százalékkal többször, 6,9 millió alkalommal vettek igénybe olyan szolgáltatást, amit pénztári számlájukról finanszíroztak. A pénztárakon keresztül az első három negyedév során összesen 34 milliárd forintot fizettek ki a tagok, 29 százalékkal többet, mint a múlt év első kilenc hónapjában.
Év végi hajrá
Kravalik Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy az év végéig hátralévő időszak kulcsfontosságú, mivel a tagok és az új belépők az év végéig (decemberi 28-ig) elindított befizetéseikkel maximalizálhatják a 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos adójóváírást.
– Arra számítunk, hogy az utolsó negyedévben az egyéni befizetések összege a hozzánk tartozó önkéntes nyugdíjpénztáraknál meghaladja majd a 30 milliárd forintot, így a munkáltatói hozzájárulásokkal együtt akár 114 milliárd forint körüli teljes éves befizetési rekord is elképzelhető – tette hozzá.
Kérdések a jövőre nézve
A kilátásokat ismertetve az ÖPOSZ elnöke elmondta, jövőre ismét változnak az adószabályok. A dolgozók pénztári tagságához adott munkáltatói hozzájárulások ugyanolyan mértékben adóznak majd, mint a bérek, ami kedvezőtlen irány, azonban annak köszönhetően, hogy 2019-től munkáltatói hozzájárulás után adójóváírást is igénybe lehet majd venni, ez marad az egyik legkedvezőbb juttatási forma jövőre is, sőt az elérhető többi pénztári szolgáltatás (adomány, célzott szolgáltatás) mindegyike kedvezőbb, mintha a munkáltató bérként fizetné ki a rendelkezésére álló összeget.
Egyelőre persze kérdés, hogy a béren kívüli juttatási csomagokban mi marad meg, és mi az, amit az eddig adott béren kívüli juttatási elemek közül megszüntet egy-egy munkáltató, hiszen ez számos szempont alapos mérlegelése után dől el. A munkáltatók szerepe tehát felértékelődik 2019-ben.
– Bízom abban, hogy a munkáltatók érzik majd a felelősséget, nevezetesen azt, hogy hozzájárulhatnak a dolgozók jövőjéhez, öngondoskodásához – fejezte ki reményeit az elnök. Azt is elmondta, hogy az öngondoskodási piac megfelelő működéséhez és fejlődéséhez mindhárom szereplő, az állam, a munkáltatók és a munkavállalók szoros együttműködésére van szükség. Ez remélhetőleg megvalósul, ha a pénztárakban rejlő potenciált minél többen felismerik a jövőben.
