Most hozták őket létre, de már halálra is ítélték a nyugdíjas szövetkezeteket

Tömegével mehetnek tönkre azok a nyugdíjas szövetkezetek, amelyek képtelenek lesznek alkalmazkodni a 2019. január 1-jétől életbe lépő, a nyugdíjasok munkavállalására vonatkozó új szabályokhoz – nyilatkozta a Magyar Hangnak Némethné Jankovics Györgyi, a Nyugdíjasok Országos Szövetségének (NYOSZ) elnöke. Annak kapcsán kérdeztük az érdekvédőt – akinek nagy szerepe volt a NYOSZ saját nyugdíjas szövetkezetének létrehozásában –, hogy az eddig kizárólag a szövetkezeteknek járó kedvezményeket kiterjesztik az összes nyugdíjas munkavállalóra.

Már 2017-ben ezt kérték, de a kormány kitartott elképzelése mellett

Az új szabályok szerint a munkát vállaló nyugdíjasok béréből semmiféle közterhet nem kell fizetni, kizárólag a 15 százalékos személyi jövedelemadót, azaz mentesülnek a szociális hozzájárulási adó (leánykori nevén az egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék) megfizetése alól. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy 14 százalékkal több bért vihetnek haza hó végén, mint korábban. Ez kedvező a nyugdíj mellett munkát vállalók számára. Hátrányos azonban, hogy amíg mostanáig minden nyugdíjasként ledolgozott év után az átlagos havi kereset fél százalékával emelkedett juttatásuk összege, ez a lehetőség megszűnik.

Mi legyen a nyugdíjrendszerrel? Egy biztos: spóroljon, aki csak tud - Magyar Hang

Valóban hét évvel kell emelni a nyugdíjkorhatárt, vagy van más megoldás?

Hogy érdemes lenne a kedvezményes munkavállalási lehetőséget mindenkire kiterjeszteni, arra a szakértők már a nyugdíjas szövetkezetek működésének 2017. évi engedélyezésekor felhívták a figyelmet. Akkor azonban a kormány erre nem reagált, és kizárólag a szövetkezeteken keresztül munkát vállalók számára engedte el a munkabért terhelő közterhek fizetését.

A kormány minden bizonnyal az általános munkaerőhiány miatt változtatott akkori álláspontján. Ezzel azonban igen nehéz helyzetbe hozta annak a több mint száz nyugdíjas szövetkezetnek a jó részét, amelyek az elmúlt bő egy évben éppen csak beletanultak a nyugdíjasok foglalkoztatásának mikéntjébe

Van-e kiút a szövetkezeteknek?

– Úgy gondolom, alapjaiban kell átalakítani a szövetkezetek munkáját, mert az új szabályok elveszik tőlünk azt az előnyt, amelyre hivatkozva eddig sikeresek lehettünk, vagyis hogy több nettó bérhez jut az, aki rajtunk keresztül vállalt munkát – értékelte az új helyzetet a szövetség elnöke. Némethné arról is beszélt, hogy most a megszűnt adózási kedvezmény helyett a kommunikációval a vállalatokat kell megcélozni, nevezetesen hogy a szövetkezet átveszi tőlük a nyugdíjasok foglalkoztatásával kapcsolatos adminisztrációs terheket. Kiút lehet az is, ha a szövetkezet hoz létre olyan tevékenységeket, amelyben a nyugdíjasokat foglalkoztatni tudják. Például nyugalmazott pedagógusok szakköröket hoznak létre, és ott foglalkoznak gyerekekkel. E forma lényege, hogy nem egy vállalat, hanem maga a szövetkezet lenne a munkáltató.

Befurakodna az állam a nyugdíjpénzek piacára - Jöhet a „nyugdíjaskötvény"? - Magyar Hang

Ha megjelennének az állami pénztárak, sőt: biztosítók, az a jelenlegi nyugdíjrendszer teljesen új alapokra helyezését jelentené, amelynek következményei beláthatatlanok.

Némethné úgy gondolja, a szövetkezeteknek csak kisebb része lesz képes alkalmazkodni az új helyzethez, s ilyen formában tovább működni. Azoknak van a legnagyobb esélyük a továbbélésre, amelyek mögött valamely vállalkozás áll, esetleg önkormányzat támogatásával működnek. Ez esetben ugyanis olyan feladatok ellátását is rájuk bízhatják, amelyek fontosak a támogató számára. Ilyen lehet például egy önkormányzati kötődésű szövetkezet esetében, ha átveszik egyes szociális feladatok ellátását, mint a házi gondozás, ételkihordás.

A felgyorsult infláció elviheti a pluszpénzt

Ami gondot okozhat a szövetkezeteknek, az jó hír a nyugdíj mellett munkát vállalóknak. Üröm azonban az örömben, hogy az év második felében felgyorsult infláció el is viszi a pluszjövedelem egy részét. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján ugyanis októberben 3,8 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban. Kedvező ugyan, hogy a nyugdíjaskosár (a jellemzően nyugdíjasok által vásárolt áruk összessége) drágulása csak 3,4 százalék, ettől azonban elmarad a jövő év elejétől ígért 2,7 százalékos nyugdíjemelés. Annak is nagy a valószínűsége, hogy a pénzromlás mértéke tovább emelkedik.

Az emelkedő infláció vesztesei az idősek - Magyar Hang

Mennyivel nőhetne a nyugdíj, ha visszaállítanák az eredetileg a Bokros-csomag idején bevezetett indexálást, vagy visszatérnénk az Antall-kormány idején élő rendszerre?

Ennek kapcsán Róna Péter közgazdász arra hívja fel a figyelmet, hogy miután olcsóbban lehet tőkéhez jutni, mint amennyi az infláció mértéke (azaz negatív reálkamatról beszélhetünk) az felhajthatja az inflációt. Arra számít, hogy a jövő év elején már négy százalék körüli szintre emelkedhet a pénzromlás mértéke. Ez pedig rossz hír a nyugdíjasoknak, akik a jelenlegi állás szerint csak 2,7 százalékos emelésre számíthatnak. Persze az is lehet, hogy a kormány felülbírálja saját korábbi döntését („ha jók lesznek a számok…”), s nagyobb mértékben emeli majd a nyugdíjakat, mint ígérte.