Elengedik az adósok kezét, újabb családokon már nem segít az eszközkezelő

Elengedik az adósok kezét, újabb családokon már nem segít az eszközkezelő

Fotó: Unsplash/rawpixel

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Több devizahitelesen, illetve más bajba került jelzáloghitelesen már biztosan nem segít a Nemzeti Eszközkezelő (NET) azt követően, hogy egy november 20-án megjelent kormányrendelet értelmében újabb ingatlanokat már nem vásárolhat meg. A 2011-ben született törvény értelmében az intézmény a 2013-ban indult lakásfelvásárlás során 36 ezer bajban lévő – jelzálogtartozását legalább 180 nap óta nem fizető – adóson segített azzal, hogy megvásárolta lakását, és kedvezményesen bérbe adta a korábbi tulajdonosnak. Sokan abban reménykedtek, hogy a 36 ezres kvóta betelte után a kormány nem bezárni fogja a NET-et, hanem bővíteni a rendelkezésre álló keretet. Erre azonban nem került sor.

Annál is inkább szükség lenne további segítségre, mert az eredeti cél is a kilakoltatás megakadályozása volt, s mert az idén felpörgő kilakoltatások során naponta egy tucat családot raktak az utcára lakásukból. Úgy tűnik, az ősztől tavaszig tartó moratóriumon kívül a kilakoltatások megakadályozására a kormánynak nincs megoldása.

Akinek van pénze, jól járhat

Azok viszont, akiknek lakását megvásárolta az eszközkezelő, és valamelyest helyre billent a családi költségvetésük, jól járhatnak, hiszen egy, az Országgyűlés előtt lévő törvény szövege szerint kedvezményesen visszavásárolhatják korábbi tulajdonukat. Miután keretjogszabályról van szó, a fontos részletek nem ismertek, mert azokat majd egy később megszületendő kormányrendelet rögzítené.

Most annyit lehet tudni, hogy az egyelőre még ismeretlen vételárat csökkentenék az évek során befizetett bérleti díjjal, és pontosan meg nem határozott egyéb kedvezményeket kapna az adós, ráadásul kamatot sem számítanának fel vele szemben. A jövőben megszülető rendelet sarkalatos pontja a vételár, ugyanis nem mindegy, hogy a NET által a banknak kifizetett összeg lesz az alap, vagy a jelenlegi piaci ár. Az előző igen kedvező lenne a lakásban lakók számára, hiszen az eszközkezelő igen nyomott áron (a piaci forgalmi érték 29–47 százalékán) vásárolta meg egykoron az ingatlanokat. A részletfizetésre is lehetőség nyílik majd a később ismertté váló feltételek mellett. Aki viszont sem készpénzzel, sem részletekben nem akarja, nem tudja megvásárolni a lakását, az biztosan lakbéremelésre számíthat.

Az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslatból az is kiderül, hogy a kormány az eszközkezelőt záros határidőn belül szinte teljesen fel akarja számolni, a tervezet ugyanis arról is rendelkezik, hogy a bármely okokból megüresedő ingatlanokat először egészségügyi szolgálati lakáscélra ajánlják fel, illetve az erre alkalmatlan ingatlanokat elárverezik. Ami pedig nem kel el, azt önkormányzati tulajdonba adják.

Költségvetési spórolás

Vagyis úgy tűnik, itt is a költségvetést terhelő kiadások csökkentése a cél, csakúgy, mint a lakástakarékok után járó állami támogatás megszüntetésével vagy a kafetériakedvezmények jelentős megnyirbálásával. Ugyancsak ezt a célt szolgálhatják a felsőoktatás mind inkább fizetőssé tételével, valamint a magán- és az állami egészségügy kettéválasztásával kapcsolatos tervek, hiszen ezek az elképzelések szintén megtakarítást jelenthetnek az államnak.

Mindez a kormány szempontjából érthető, hiszen miután az uniós beruházások átláthatatlansága miatt igencsak lassult a Brüsszelből érkező támogatások folyama, régóta nem látott magasságba nőtt a költségvetés hiánya: az év első tíz hónapjában csaknem 1700 milliárd forintra (a tervezett éves hiány 123 százalékára) emelkedett, amelyből több mint ezermilliárd forint a brüsszeli forrás elapadása miatt keletkezett.

S miután a kormány megítélése az Európai Unióban folyamatosan romlik a szabálytalanságok és az unióellenes kirohanások miatt, sokan azzal számolnak, hogy a következő pénzügyi ciklusban jelentősen csökkenhetnek a hazánknak jutó támogatások. Ezt még tetézi, hogy a 2020-ig rendelkezésre álló források döntő többségét már odaítélték, tehát legalább két évig alig-alig számíthatunk uniós pénzre, s utána is csak korlátozott mértékű támogatások érkezhetnek. Mindezt figyelembe véve a kormány döntése tehát logikusnak tűnik. Az már más kérdés, hogy a bajban lévő jelzálogadósok kezét a NET megszüntetésével végleg elengedték.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 29. számában jelent meg, 2018. november 30-án.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat a lapban? Itt megtudhatja!