HIRDETÉS
Kezdőlap Gazdaság Elárasztja ha...

Elárasztja hazánkat a génmódosított importszója

HIRDETÉS

Amikor leülünk egy tányér pörkölt elé, eszünkbe sem jut, hogy olyan állat húsát esszük, amelyet nagy valószínűséggel genetikailag módosított (GMO) takarmánnyal etettek. Miért is kételkednénk, hiszen a kormány úton-útfélen azt sulykolja, hogy Magyarország a GMO-mentes termelés élharcosa, és ezt nálunk – a világon elsőként – alaptörvénybe is foglalták. Valóban, a szántóföldeken nem lehet génmódosított fajtákat vetni, azt viszont semmi sem tiltja, hogy ezeket importálják. Így fordulhat elő, hogy a magyar állattenyésztők zömében – évi mintegy 600 ezer tonnáról van szó – amerikai, brazil vagy argentin, GMO-s módszerekkel előállított szóját vásárolnak, és a takarmányon keresztül az beépül az állatok szervezetébe, így az élelmiszereinkbe is.

HIRDETÉS

A genetikai manipulációt egyébként azért alkalmazzák, hogy a betegségeknek, kártevőknek jobban ellenálló fajtákat hozzanak létre. Jól hangzik, de még nem telt el elég idő ahhoz, hogy kiderüljön, milyen káros folyamatokat indíthat be az emberi szervezetben a növények megváltozott genetikai szerkezete.

Kockázatok tehát vannak, ugyanakkor létezik idehaza garantáltan GMO-mentes szójatermelés. Hazánk mezőgazdasági adottságai – ha nem is minden termőtájunkon, de – többé-kevésbé kedveznek ennek a fehérjenövénynek, így átlagosan évi 120–130 ezer tonnát takarítanak be belőle a magyar gazdák. A szójaimport ötödét tehát bármikor ki lehetne váltani az emberek és az állatok egészsége szempontjából is biztonságosabb magyar termékkel, de nem ez történik. Ehelyett szinte teljes egészében exportálják az itthon megtermelt szójababot Ausztriába, Németországba és Svájcba, ahol kifejezetten keresik a GMO-mentes takarmányt, és hajlandók is többet fizetni érte.

Gyűjtsd a tőkét, döntsd a fát | Magyar Hang

A JEFTA-tól az erdőt: elképesztő természeti károkat okozhat a szabadkereskedelmi egyezmény.

– Itt is a piac diktál: ha a kereskedő és a feldolgozó külföldön drágábban tudja eladni a GMO-mentes terméket, miközben a magyar állattartóknak, takarmány-előállítóknak az olcsóbb kell, akkor értelemszerűen a génmódosítottat hozzák hazánkba – magyarázza lapunknak Bányai Tibor, a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület elnökhelyettese. Az évjárattól függ, hogy mennyivel kerül többe a GMO-mentes takarmány szója a génmódosítottnál, de óvatos becslések szerint 10 százalékra tehető az árkülönbözet. Ugyanakkor a magyar termelőt is meg lehet érteni: nem mindegy neki, hogy mennyiért állít elő egy kilogramm húst, mert a boltban a vásárlók nem fizetik meg, ha drágább takarmánnyal eteti az állatot. Ma idehaza csak egy szűk réteget érdekli, hogy az adott termék teljesen GMO-mentes gazdálkodásból származik-e vagy sem, míg például a svájci fogyasztó tudatosan keresi ezeket, és akár másfélszeres árat is hajlandó fizetni érte.

Mára a kormánynak is szemet szúrt a több éve létező probléma, és a szójaimport visszaszorítására kidolgozott egy programot a Nemzeti fehérjetakarmány elnevezésűt. Az összesen 8 milliárd forintos kezdeményezésben a jelenlegi 60 ezer hektárról 100 ezer hektárra növelnék a szója termőterületét, ahol legalább 300 ezer tonnát takaríthatnának be a gazdák. Önmagában azonban ez kevés, itthon is kellene tartani ezt mennyiséget. Ma még nem világos, hogyan lehet ezt elérni; ágazati információk szerint inkább csak ötletelés zajlik, és a pénzügyi részletek sem tisztázottak. Kérdeztük az agrártárcát is a tervekről, de nem érkezett válasz. Szakértők mindenesetre jó iránynak tartanák, ha az esetleges támogatások célzottan a helyi termeléshez kötődnének, vagyis ténylegesen a magyar termelők zsebében landolna a szemesfehérjenövény-támogatás hektáronként évi mintegy 60 ezer forintnyi összege.

HIRDETÉS

– Tovább csökkenthetnénk az importigényt, ha inkább az idehaza évszázadok óta ültetett fehérjeforrásokkal – például csillagfürt, lóbab, vöröshere – elégítenénk ki az állattenyésztési igényeket – tette hozzá Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország agrár szakértője. Emellett szól, hogy hazánk területének egy része nem kifejezetten sikeres szójatermő vidék, ahhoz nem elég meleg és csapadékos az időjárás. Ugyanakkor a mezőgazdaságnak nagy szüksége van a pillangósvirágúakra, mert gyökérgumóikban nitrogént termelnek.

– Ha ezek a növények rendszeresen, 3-4 évente bekerülnének a vetésforgóba, akkor természetes úton lehetne pótolni a talajban a nitrogént, nem lenne szükség annyi nitrogénműtrágya használatára – mutatott rá a szakértő. De az is megoldás lenne, ha a jelenleginél jóval kevesebb húst ennénk. Az Egészségügyi Világszervezet már évekkel ezelőtt figyelmeztetett, Európában 70 százalékkal több hús- és tejtermék fogy a szükségesnél. Ugyanakkor a mezőgazdaságon belül leginkább a nagyüzemi állattartás tehető felelőssé az üvegházhatású gázkibocsátásért. Rodics úgy látja, környezet- és egészségvédelmi szempontból is hasznosabb lenne, ha kevesebb, de minőségibb, legeltetett, szabadon tartott állat húsát fogyasztanánk – és akkor GMO-szójára sem lenne szükség.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 24. számában jelent meg, 2018. október 26-án.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 24. Magyar Hangban? Itt megnézheti.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Facsinay Kinga
Facsinay Kinga
A Magyar Hang gazdasági újságírója

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

27,072lájkolóTetszik
2,171követőKövetés
15,881feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Ütésállónak kell lenni – Magyar Hang-ajánló

Nyáry Krisztián-, Ürge-Vorsatz Diána- és Schmuck Erzsébet-interjú, ormánsági riport, Bige László portré, magyar közpénz a román kormánypártnál. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Már felháborodni is kár…

A minap megszegtem a saját szabályomat, és már reggel belenéztem a hírözönbe, de én már nem leszek ideges, csak röhögök az egészen.