HIRDETÉS
Kezdőlap Gazdaság Csaba László:...

Csaba László: Magyarország elvesztette a vonzerejét

HIRDETÉS

Egyre gyanakvóbb szemmel néznek külföldön hazánkra azt követően, hogy harmadszor is felhatalmazást kapott a kormányzásra az illiberális államot építő pártkoalíció. Egyetlen mutatóban sem tudunk kitűnni a régió országai közül, mert alacsony a termelékenység, gyenge a versenyképesség. A növekedés lassulása várható, mert el sem kezdtük a tudás alapú társadalom építését – nyilatkozta a Magyar Hangnak Csaba László közgazdász, akadémikus. 

HIRDETÉS

– Ön sok helyen megfordul a világban. Mi a tapasztalata, hogyan látják hazánkat a fejlett világban?
– Szomorú történet ez. Én úgy nőttem föl, hogy mindig is jó volt magyarnak lenni, bárhová is ment az ember. 1990 előtt mindenki pozitívan fogadta a magyarokat, mert Bécstől Canberráig különbséget tudtak tenni a kommunisták, illetve a kormány, valamint az emberek, a társadalom között. Azt mondták, tudjuk, hogy a magyarok ennél többre hivatottak. A rendszerváltozást követő két évtizedben az éppen regnáló kormánnyal vagy szimpatizáltak, vagy nem, esetleg úgy gondolták, hogy csinálhatnánk jobban, de alapvetően szintén kedvezően nyilatkoztak az országról, annak népéről.

Fenntarthatatlan a jelenlegi magyar növekedési ütem | Magyar Hang

Szépek a számok, de egészségtelen a magyar gazdaság szerkezete. Csaba Lászlót, Bod Péter Ákost és Pogátsa Zoltánt kérdeztük.

Az elmúlt néhány évben azonban lassan megváltozott ez a hozzáállás. Lassan öt éve lesz, hogy egy varsói konferencián azzal viccelődtek az újságírók, vajon mit fog szólni a magyar vendég a rendezvényen elhangzottakhoz. Akkori vendéglátóm, egy volt miniszter azt találta mondani, „leave him alone, he is not the problem, he would be the solution” (ne bántsátok, nem ő a probléma, ő lehet a megoldás). Ez is azt mutatja, hogy egy ország a kormányától ugyan elválasztható, de csak bizonyos mértékig.

Vagyis Berlinben, Brüsszelben vagy éppen Washingtonban különbséget tudnak tenni a kormány és a nép között, de azért felvetődik bennük, hogy miként lehet a jelenlegi kormány programjával és teljesítményével harmadszor is választást nyerni. Hogy van az, hogy a gazdasági kérdések iránt fogékony magyaroknak nem tűnnek föl a politikai, gazdasági és kulturális teljesítmény gyenge pontjai, és hogy van az, hogy gond nélkül elfogadják az emberek azt az illiberalizmust, ami ellen a nyolcvanas évek óta küzdenek Európában.

Inotai András: Eljátszotta az ország jövőjét az Orbán-rezsim | Magyar Hang

Teljesen felkészületlen Magyarország a világban gyors ütemben zajló gazdasági és társadalmi kihívásokra – állítja a közgazdász.

Ezért bármerre is járok, azt érzem, hogy van egyfajta fenntartás, fejcsóválás, és összemossák az országot a kormányával, mert a kettőt csak részben lehet elválasztani egymástól. Még nagyobb meglepetés lesz az, amire én számítok, nevezetesen, hogy miközben az Európai Néppárt összességében zsugorodni fog, a Fidesz növelheti európai képviselőinek számát. Összefoglalva elmondható, hogy érzékelhető a nagy és erősödő fenntartás Magyarországgal szemben.

HIRDETÉS

– Az Éghajlat Kiadó gondozásában megjelent, Válság-gazdaság-világ című gazdaságtörténeti művében ön is emlegeti, hogy hazánk egyfajta külön státuszt szeretne magának a régióban. Mi ennek az alapja?
– Az előzőekben kifejtettek alapján azt hiszem, világos, hogy ennek ma semmi alapja nincs. Korábban ugyan vezetők voltunk a régióban, de ez nem annyira saját kiugró teljesítményünknek volt köszönhető, hanem a versenytársak gyengeségének. Mostanra ez a relatív versenyelőny megszűnt, s legfeljebb abban tűnünk ki a V4 országai közül, hogy nálunk utalnak haza a legtöbbet a külföldön dolgozó magyarok. A számszerűsíthető mutatók egyikében sem állunk az élen: sem a működőtőkeáramlásban, sem a növekedésben, sem egyetlen más mutatóban.

De az sem üdvözlendő, hogy különös dolgok miatt kerül hazánk a világ figyelmének középpontjába. Például azzal, amit Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős uniós biztos is említett: Magyarország azzal kerül a világsajtóba, hogy elüldözött egy egyetemet, a CEU-t. Vagy, hogy az ENSZ-ben óriási többséggel elfogadott migrációs ajánlatcsomag – tehát nem kötelező direktíva – öt ellenzője között ott vagyunk. Ezek semmiképpen sem emelik az ország versenyképességét a külföldi befektetők szemében.

Fontos lenne tudatosítani, hogy sokkal nagyobb visszafogottságra lenne szükség, mert nem nagyon tudjuk megmondani, milyen versenyelőnyünk van. Az biztos, hogy a munkabér nem jelent versenyelőnyt. Ha az egész adórendszert tekintjük, az sem, legfeljebb a társasági adó, de ugyanez elmondható a nyelvtudásról, a szakképzettségről és így tovább. Az országon belüli békesség persze előny, de azt azért nem mondhatjuk, hogy ez hatalmas pluszt jelent a „polgárháborús” Ausztriával szemben. Észre kellene venni, hogy az országról szóló kormánypropaganda és a realitások között óriási a szakadék. És ezt, akinek itt cége van, mind észleli és szóvá is teszi.

– Említette a CEU ügyét. Számított arra, hogy a konfliktus az egyetem elüldözésével zárul?
– Naiv emberként, illetve szakemberként azt gondoltam 2017 márciusában, megegyezés lesz, mert ez a lépés olyan fokon észszerűtlen gazdaságilag, politikailag és kultúrpolitikailag, hogy nem tudtam elképzelni, valóban sor kerülhet rá. Amikor megindult a támadás az egyetem ellen, s a tudományos világ egyöntetűen fellépett a CEU mellett, Palkovics László, az akkori oktatásért felelős államtitkár meglepetten mondta, nem gondolták, hogy az egyetem ilyen mértékben beágyazott a nemzetközi tudományos életbe. Jól mutatja ezt, hogy a CEU-n oktató Barabási Albert-László Lovász László akadémiai elnökkel és egy cseh professzorral együtt olyan kutatási támogatást kapott az Európai Kutatási Alaptól, amely magában nagyobb, mint az összes magyarországi egyetem által elnyert támogatás összesen.

Barabási Albert-László: A demokrácia megbukott | Magyar Hang

Sok helyütt felbukkant az az erő, amely vírusként kihasználja ennek a nem tökéletes építménynek a gyenge pontjait – mondja a világhírű kutató. A teljes interjú.

Úgy gondolom, a kormány feleslegesen erőlteti a Soros-kampányt, hiszen például a vizes vb is igazolja, hogy e nélkül is folytatható a kormány kampánya, eléri a hozzá hű választói réteget. Azért is gondoltam, hogy maradhat az egyetem, mert technikai értelemben 2017 júniusában megszületett az egyezség, amikor Palkovics László államtitkár, Altusz Kristóf helyettes államtitkár és egykori tanítványom, Kumin Ferenc New Yorki-i főkonzul New York állammal aláírta az egyetem további működéséhez szükséges okmányokat. Tehát másfél év óta csak arra lenne szükség, hogy a kormány beterjessze azt az Országgyűlés elé. Mindebből világos, szó sincs arról, hogy a kormány meg akarná kötni a szerződést.

– Az elmúlt hetekben a rabszolgatörvény néven elhíresült jogszabály mozgatta meg az ellenzéki tüntetőket. Valóban kiszúrnak a munkavállalókkal?
– Azt gondolom, hogy ezzel a kormány azt üzente a befektetőknek, a multinacionális vállalkozásoknak, hogy eddig is a ti pártotokon álltunk, és ezután is a ti pártotokon fogunk állni. E szimpátia kimutatásában nem mindig volt igazán sikeres a kormány, különösen a 2010–2013 közötti időszakban. Bár az akkori intézkedések is a tőke érdekeit képviselték, az üzenet azonban nem ment át. A mostani törvény megszavazásának üzenetét viszont azonnal megértették a multik.

HIRDETÉS

„A nagy stratéga, Orbán Viktor két óriási hibát követett el” | Magyar Hang

Schiffer Andrást, Vona Gábort és Tamás Gáspár Miklóst kérdeztük a túlóratörvény elfogadása miatti tüntetésekről.

Hangsúlyozni kell azonban, hogy a törvénytől semmi sem fog változni, hiszen sok területen eddig sem negyven óra volt a heti munkaidő. A jogszabály egyszerűen becikkelyezi az eddigi gyakorlatot, a munkavállalók helyzetét szinte egyáltalán nem befolyásolja. Viszont egyértelmű üzenet a nemzetközi cégeknek, hogy az ő érdekeiket támogató törvényeket hoznak. Ez jól mutatja, hogy bármi történjen is más területen – sajtó, demokrácia, CEU, rendőri fellépés –, folytatódhat az a kétarcú játék, amelynek ikonikus alakja Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke. Vagyis a kormány arra játszik, hogy ezeket a vállalatokat kiszolgálva tovább folytathatja eddigi politikáját, mert úgysem érdekel senkit, hogy mi is zajlik valójában Magyarországon. S ez még pénzbe sem kerül. Ráadásul a kormány még abban is bízhat, hogy az a tömeg, amely hatalmasnak látszik az Alkotmány utcában, elveszik a Kossuth téren. Azaz a kérdés nem mozgat meg olyan tömeget, amelytől félnivalója lenne a jelenlegi rezsimnek.

„Ebből nem lesz népfelkelés, mert csak törvényesítették, ami eddig is ment” | Magyar Hang

Európa legrugalmasabb munkaerőpiaca lettünk, hogy ide tudjuk csalogatni a külföldi befektetőket. Beszélgetés Palkovics Imrével, a Munkástanácsok elnökével.

– Látványosan növekedett a magyar gazdaság 2018 harmadik negyedében. Ön hogyan értékeli ezt, s miképp alakulhat a jövő?
– Tavaly minden kedvezően alakult számunkra, ami egyszeri és megismételhetetlen: esett az olaj ára, a világszerte laza monetáris politika támogatta a magyar növekedést. Az USA-ban már elkezdődött a szigorítás, hamarosan követi azt az Európai Központi Bank is, és ettől nem tudja függetleníteni magát a magyar jegybank és az ország sem. Az egyszeri felhajtóerők kimerültek, ezért lassulásra kell számítani. Ezt erősíti, hogy gyenge a magyar versenyképesség: az eddigi egyetlen előnyünket, a bérversenyképességet elinflálta az évek óta tartó béremelkedés.

Nekünk is gondot okozhat a német gazdaság stagnálása | Magyar Hang

Akár egy százalékkal is visszavetheti a német gazdasághoz igen erősen kötődő magyar GDP idei bővülését, ha recesszióba kerül a német gazdaság.

De versenyképességünket az is rontja, hogy nálunk kevés a tudásintenzív termék. Ugyanakkor nem nő a termelékenység – hiszen évek óta egyre többen ugyanakkora értéket termelünk –, a jelenlegi beruházások pedig nem a növekedést emelik, hanem bizonyos ágazatok magyar kézben tartásával az ellátás biztonságát. Azaz a jelenlegi trendek nem igazolják Varga Mihály pénzügyminiszter optimizmusát, amely szerint hosszabb távon is képes a magyar gazdaság 4–4,5 százalékos növekedésre.

– Sokan vizionálnak egy újabb válságot vagy legalábbis erőteljes lassulást. Felkészült erre az ország?
– A növekedés lassulására igen, a válságra viszont nem. Figyelembe kell azonban venni, hogy egy esetleges válság ismét a pénzügyi világot sújthatja leginkább. Miután nálunk fejletlen a pénzügyi szektor, s mert kiépült az a védőháló-rendszer, amely akadályozza a válság átterjedését a reálgazdaságra, korlátozott lehet annak hatása.

– A fejlett világ már jó évtizede építi a tudásalapú társadalmat, mi viszont 2010 óta a munkaalapú társadalom építésével vagyunk elfoglalva. Látja jelét, hogy mi is elindulunk végre a helyes irányba?
– Bár valóban ideje lenne, de egyelőre nem látni, hogy a tudásba fektetnénk. Nyoma sincs az alapot jelentő korszerű közoktatásnak: folyamatos a forráskivonás, nem kellően differenciált a rendszer, nem tud mit kezdeni a gyerekek sokszínűségével. Hatalmas változásra lenne szükség. A felsőoktatás legalább részben a helyén van, léteznek magas szintű képzést adó műhelyek, ahol gondolkodni tanítják meg a hallgatókat.

Aggasztó jel az is, hogy a tudomány erősítése helyett annak szabadságát korlátozzák. Pedig soha nem tudni, egy-egy tudományos eredmény mikor és hol hasznosul. Mondok egy példát. Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke – alapkutatóként – egy matematikai probléma megoldásaként olyan algoritmust alkotott, amelynek felhasználásával évekkel később az amerikai titkosszolgálatoknak sikerült megfejteniük az al-Kaida üzeneteinek titkosítását. Vagyis ideje lenne, hogy a kormány átgondolja a prioritásokat, mire érdemes és kell költeni az ország jóléte érdekében.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/2. számában jelent meg, 2019. január 11-én.

HIRDETÉS

Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/2. Magyar Hangban? Itt megnézheti.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Hajdú Péter
Hajdú Péter
A Magyar Hang gazdasági újságírója, közgazdász

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

29,634lájkolóTetszik
2,793követőKövetés
18,400feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Minden hatalom megittasul önmagától – Magyar Hang-ajánló

Nagy Ervin-, Zsiday Viktor- és Timothy Garton Ash-interjú. Riport a szekszárdi cigánynegyedből. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Egyenlő pályák

Egyetlen kapavágás sem történt még az atlétikai stadionnál, máris többmilliárdos kár ért mindenkit. A közömböseket éppúgy, mint a sportszerető közönséget és a keményen küzdő atlétákat.