Kezdőlap Gazdaság Csaba László:...

Csaba László: Magyarország elvesztette a vonzerejét

Egyre gyanakvóbb szemmel néznek külföldön hazánkra azt követően, hogy harmadszor is felhatalmazást kapott a kormányzásra az illiberális államot építő pártkoalíció. Egyetlen mutatóban sem tudunk kitűnni a régió országai közül, mert alacsony a termelékenység, gyenge a versenyképesség. A növekedés lassulása várható, mert el sem kezdtük a tudás alapú társadalom építését – nyilatkozta a Magyar Hangnak Csaba László közgazdász, akadémikus. Részletek  a Magyar Hang 2019/2. számában megjelent interjúból!

HIRDETÉS

–Ön sok helyen megfordul a világban. Mi a tapasztalata, hogyan látják hazánkat a fejlett világban?
– Szomorú történet ez. Én úgy nőttem föl, hogy mindig is jó volt magyarnak lenni, bárhová is ment az ember. 1990 előtt mindenki pozitívan fogadta a magyarokat, mert Bécstől Canberráig különbséget tudtak tenni a kommunisták, illetve a kormány, valamint az emberek, a társadalom között. Azt mondták, tudjuk, hogy a magyarok ennél többre hivatottak. A rendszerváltozást követő két évtizedben az éppen regnáló kormánnyal vagy szimpatizáltak, vagy nem, esetleg úgy gondolták, hogy csinálhatnánk jobban, de alapvetően szintén kedvezően nyilatkoztak az országról, annak népéről.

Fenntarthatatlan a jelenlegi magyar növekedési ütem | Magyar Hang

Szépek a számok, de egészségtelen a magyar gazdaság szerkezete. Csaba Lászlót, Bod Péter Ákost és Pogátsa Zoltánt kérdeztük.

Az elmúlt néhány évben azonban lassan megváltozott ez a hozzáállás. Lassan öt éve lesz, hogy egy varsói konferencián azzal viccelődtek az újságírók, vajon mit fog szólni a magyar vendég a rendezvényen elhangzottakhoz. Akkori vendéglátóm, egy volt miniszter azt találta mondani, „leave him alone, he is not the problem, he would be the solution” (ne bántsátok, nem ő a probléma, ő lehet a megoldás). Ez is azt mutatja, hogy egy ország a kormányától ugyan elválasztható, de csak bizonyos mértékig.

Vagyis Berlinben, Brüsszelben vagy éppen Washingtonban különbséget tudnak tenni a kormány és a nép között, de azért felvetődik bennük, hogy miként lehet a jelenlegi kormány programjával és teljesítményével harmadszor is választást nyerni. Hogy van az, hogy a gazdasági kérdések iránt fogékony magyaroknak nem tűnnek föl a politikai, gazdasági és kulturális teljesítmény gyenge pontjai, és hogy van az, hogy gond nélkül elfogadják az emberek azt az illiberalizmust, ami ellen a nyolcvanas évek óta küzdenek Európában.

Inotai András: Eljátszotta az ország jövőjét az Orbán-rezsim | Magyar Hang

Teljesen felkészületlen Magyarország a világban gyors ütemben zajló gazdasági és társadalmi kihívásokra – állítja a közgazdász.

Ezért bármerre is járok, azt érzem, hogy van egyfajta fenntartás, fejcsóválás, és összemossák az országot a kormányával, mert a kettőt csak részben lehet elválasztani egymástól. Még nagyobb meglepetés lesz az, amire én számítok, nevezetesen, hogy miközben az Európai Néppárt összességében zsugorodni fog, a Fidesz növelheti európai képviselőinek számát. Összefoglalva elmondható, hogy érzékelhető a nagy és erősödő fenntartás Magyarországgal szemben.

– Látványosan növekedett a magyar gazdaság 2018 harmadik negyedében. Ön hogyan értékeli ezt, s miképp alakulhat a jövő?
– Tavaly minden kedvezően alakult számunkra, ami egyszeri és megismételhetetlen: esett az olaj ára, a világszerte laza monetáris politika támogatta a magyar növekedést. Az USA-ban már elkezdődött a szigorítás, hamarosan követi azt az Európai Központi Bank is, és ettől nem tudja függetleníteni magát a magyar jegybank és az ország sem. Az egyszeri felhajtóerők kimerültek, ezért lassulásra kell számítani. Ezt erősíti, hogy gyenge a magyar versenyképesség: az eddigi egyetlen előnyünket, a bérversenyképességet elinflálta az évek óta tartó béremelkedés.

Nekünk is gondot okozhat a német gazdaság stagnálása | Magyar Hang

Akár egy százalékkal is visszavetheti a német gazdasághoz igen erősen kötődő magyar GDP idei bővülését, ha recesszióba kerül a német gazdaság.

De versenyképességünket az is rontja, hogy nálunk kevés a tudásintenzív termék. Ugyanakkor nem nő a termelékenység – hiszen évek óta egyre többen ugyanakkora értéket termelünk –, a jelenlegi beruházások pedig nem a növekedést emelik, hanem bizonyos ágazatok magyar kézben tartásával az ellátás biztonságát. Azaz a jelenlegi trendek nem igazolják Varga Mihály pénzügyminiszter optimizmusát, amely szerint hosszabb távon is képes a magyar gazdaság 4–4,5 százalékos növekedésre.

– Sokan vizionálnak egy újabb válságot vagy legalábbis erőteljes lassulást. Felkészült erre az ország?
– A növekedés lassulására igen, a válságra viszont nem. Figyelembe kell azonban venni, hogy egy esetleges válság ismét a pénzügyi világot sújthatja leginkább. Miután nálunk fejletlen a pénzügyi szektor, s mert kiépült az a védőháló-rendszer, amely akadályozza a válság átterjedését a reálgazdaságra, korlátozott lehet annak hatása.

A teljes interjúért keresse a Magyar Hang 2019. január 11-én megjelent 2019/2. számát!

Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/2. Magyar Hangban? Itt megnézheti.

HIRDETÉS
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hajdú Péter
Hajdú Péter
A Magyar Hang gazdasági újságírója, közgazdász

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

23,341lájkolóTetszik
1,088követőKövetés
11,836feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Dolgoznék, de már nem kellek – Magyar Hang-ajánló

2019. évi harmadik számunk jelenik meg január 18-án, pénteken. Keressék a következő csütörtökig az újságárusoknál!

Kiemelt cikkek

Kétévnyi propaganda százmilliárdért

Tavaly több mint 50 milliárdot, tavalyelőtt csaknem 50 milliárdot költött el erre a kormány.