HIRDETÉS
Kezdőlap Gazdaság Jelentősen nő...

Jelentősen nőtt az elmúlt hét évben az elszegényedő nyugdíjasok száma

HIRDETÉS

Az Eurostat nyugdíjasokra vonatkozó legfrissebb statisztikájából első pillanatra úgy tűnik, nem állnak rosszul az elszegényedés tekintetében a magyar nyugdíjasok, európai sorstársaikhoz viszonyítva. Amíg az európai átlagban a nyugdíjasok 14,2 százalékát fenyegeti a súlyos elszegényedés veszélye, addig nálunk ez az arány 9,1 százalék volt 2017-ben, s ezzel a negyedik legjobb helyzetben vannak a magyar időskorúak. Az európai statisztikusok akkor tekintenek veszélyeztetettnek egy nyugdíjast, ha jövedelme az adott ország mediánjövedelmének hatvan százalékát sem éri el. (A medián jövedelem az az érték, amelynél a keresők fele többet, másik fele pedig kevesebbet keres.)

HIRDETÉS

Amennyiben az adatokat időrendben vizsgáljuk, akkor már találunk aggodalomra okot adó jeleket. Amíg az uniós átlag ebben a tekintetben alig változott – a 2010-es 13,9 százalékkal szemben 2017-ben 14,2 százaléknyi nyugdíjast fenyegetett az elszegényedés veszélye – addig nálunk az elmúlt hét évben felgyorsult a nyugdíjasok helyzetének romlása. Amíg ugyanis 2010-ben ennek a jelentős társadalmi rétegnek alig 4,6 százalékát fenyegette az elszegényedés veszélye, addig mostanra ez az érték csaknem megduplázódott. Érdemes összehasonlítani a magyar adatokat az örök vetélytárs Szlovákiában tapasztalható helyzettel. Az Eurostat adatai szerint északi szomszédunk minden tekintetben előttünk jár, hiszen náluk a legfrissebb adatok szerint csak a nyugdíjasok 7,6 százalékát fenyegeti az elszegényedés veszélye. Még nagyobb azonban ez eltérés, ha azt is megvizsgáljuk, hogyan változott ez az arány az évek során: Szlovákiában 2010 és 2017 között 6,7 százalékról alig 7,6 százalékra romlott ez a mutató.

Mi legyen a nyugdíjrendszerrel? Egy biztos: spóroljon, aki csak tud | Magyar Hang

Valóban hét évvel kell emelni a nyugdíjkorhatárt, vagy van más megoldás?

Közelebb állhat a magyar valósághoz az Mfor.hu számításai, miszerint a 2010-es 124 ezer nyugdíjassal szemben 2017-re már 210 ezer időskorúnak kell tartania a jövedelmi szegénységtől, vagyis attól, hogy lassan emelkedő nyugdíjuk egyre kevésbé lesz elegendő életszínvonaluk megtartására. Megvan persze ennek a magyarázata is. Egyrészt hazánkban a jövedelmek az elmúlt 2-3 évben – különösen a mind nagyobb elvándorlás eredményeként kialakult munkaerőhiánynak köszönhetően – dinamikusan emelkedtek. A nyugdíjak ezzel szemben alig nőnek, különösen azóta, amióta a béremelkedést már nem veszik figyelembe a nyugdíjak éves emelésénél, ahogy korábban. (A vegyes rendszerben felerészt a béremelkedés üteme, felerészben pedig az infláció növekedése határozta meg a nyugdíjemelés nagyságát.) Tovább rontja a statisztikát hazánkban, hogy mostanában kezdtek nyugdíjba menni azok a tömegek, akik a rendszerváltást követően minimálbéren voltak bejelentve, s így viszonylag alacsony nyugdíjjal kezdik időskorú életszakaszukat.

Most hozták őket létre, de már halálra is ítélték a nyugdíjas szövetkezeteket | Magyar Hang

Januártól az eddig kizárólag a szövetkezeteknek járó kedvezményeket kiterjesztik az összes nyugdíjas munkavállalóra.

Miután a szegénységi küszöb a munkabérekhez kötött, logikus a nyugdíjasok helyzetének folyamatos romlása, s ebben a helyzetben nem is lesz változás, hacsak meg nem változtatják a nyugdíjemelés számításának módszerét. Különösen aggasztó, hogy a demográfiai folyamatok eredményeként egyre kevesebb az aktív dolgozók aránya, s növekszik a nyugdíjasok száma. S bár eddig egyetlen kormány sem mert belevágni a nyugdíjrendszer átalakításába, nagyon sokáig már nem halasztható, hiszen a mind kevesebb kereső egyre nehezebben termeli ki a nyugdíjellátáshoz szükséges összeget.

Az emelkedő infláció vesztesei az idősek | Magyar Hang

Mennyivel nőhetne a nyugdíj, ha visszaállítanák az eredetileg a Bokros-csomag idején bevezetett indexálást, vagy visszatérnénk az Antall-kormány idején élő rendszerre?

Minden bizonnyal nem véletlen, hogy amikor néhány évvel ezelőtt a társadalombiztosítási járulékot átkeresztelték szociális hozzájárulási adóvá, az egyben azt is jelentette, hogy az éppen regnáló kormányt már semmi nem kötelezi nyugdíj fizetésére. Ha van elég pénz a kasszában, akkor az adókból finanszírozzák az emelkedő nyugdíjakat, ha nem lesz, akkor a törvények áthágása nélkül akár csökkenthetik is a nyugdíjak összegét, hiszen arra már semmi sem kötelezi őket.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Facsinay Kinga
Facsinay Kinga
A Magyar Hang gazdasági újságírója

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

28,534lájkolóTetszik
2,560követőKövetés
17,300feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„Emberek, helyzet van!” – Magyar Hang-ajánló

Bod Péter Ákos-, Pikó András- és Mautner Zsófia-interjú, jászberényi riport. Körüljártuk a legújabb oktatási reformot. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Karácsony Gergely még nem adta fel – azt akarja, hogy legyen vita

Korábbi versenytársaival, Kálmán Olgával és Kerpel-Fronius Gáborral közösen lépett színpadra. Ezúttal is felcsendült a cirkuszi zene.