Kezdőlap Gazdaság Kordás László...

Kordás László: A rabszolgatörvénnyel végleg a multik oldalára állt a kormány

A rabszolgatörvény szembemegy az uniós joggal, a közösségi törekvésekkel – ahol éppen a munkaidő rövidítése van napirenden –, ezért a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) az Európai Bizottságnál támadja meg azt. A jogszabály következő lépcsőfoka annak a folyamatnak, amely 2011-ben indult, amikor a kormány a munkavállalók helyett a tőke oldalára állt, s elkezdte szűkíteni a munkavállalói jogokat. Ezért folytatjuk a tiltakozásokat – nyilatkozta a Magyar Hangnak Kordás László, az MSZSZ elnöke.

HIRDETÉS

– A január 19-re meghirdetett „Álljon le az ország” mozgalom lendületesen indult, de csak mérsékelt sikert ért el. Hogyan értékeli ezt?
– Érdemes folyamatában tekinteni a történéseket. Kezdődött a kafetéria-rendszer átalakítása miatti tiltakozással, amikor a kormányhivatalokban nyújtottunk be petíciókat, hogy az adótörvények módosításakor állítsák vissza a kafetéria-elemek kedvező adózását. Akkor még alkalmanként csak 10-15 emberrel számolhattunk. Aztán következett a lengyel nagykövetség előtti néhány száz fős tiltakozás az ágazati szakszervezetekkel közösen. Majd november 6-án a jegybank előtti több ezer fő tüntetett. December 8-án már 10-15 ezer ember volt kint az utcán, január 5-én pedig már valóban nagy tömeg demonstrált. Aztán január 19-ére a 19 megyeszékhelyre hirdettünk meg félpályás útlezárást és egyéb tiltakozásokat a rabszolgatörvény visszavonásáért. Aznap összesen hatvan helyen került sor megmozdulásokra, s azóta is vannak szórványos tüntetések, tiltakozások.

Országszerte demonstráltak a kormány ellen, a Lánchídról tüntetőket vittek el a rendőrök | Magyar Hang

Blokád, útlezárás, tüntetés – a főváros mellett a nagyobb vidéki településeken is tiltakozások voltak.

– Ám azóta csökkent a lendület. Lesz-e folytatás?
– Természetesen, hiszen a munkavállalók életét komolyan befolyásoló törvényről van szó. Miután a kormány magára hagyta a dolgozókat, s a tőke oldalára állt, nekünk kötelességünk folytatni a küzdelmet. Létrehoztuk a országos sztrájkelőkészítő és demonstrációs bizottságot, amely péntekenként stratégiai kérdésekről tárgyal. Ezen a fórumon döntünk, hogy mikor és hogyan folytatjuk. Konkrétumról egyelőre nem tudok beszámolni, de az biztos, hogy országos akciókat tervezünk, legalább havi egy alkalommal. Biztos vagyok benne, hogy már nem ülhetünk vissza a fotelbe, ez a szakszervezeti mozgalom már nem az, ami volt: folyamatosan akciózni fogunk. Gyárról-gyárra meg kell szerveznünk a helyi szervezeteket, ki kell képezni az ottani munkatársakat, hogy amikor kell, akkor szakszerűen tudjanak lépni.

– Miért nem került erre sor korábban? Nincs ebben felelősségük a szakszervezeteknek?
– Évekkel ezelőtt nem volt ilyen helyzet, nem voltak olyan kiszolgáltatottak a munkavállalók, mint most. Nem volt ilyen a munkaerőpiaci helyzet, nem volt ekkora hiány. De a legfontosabb, hogy megváltozott a dolgozók hangulata, most már hajlandók tenni a sikerért. Vagyis a közösség ereje nőtt, hajlandók kiállni egymásért az emberek. S ami nagyon fontos, meggyőződésem, hogy amikor nő a szakszervezeti szolidaritás, akkor nőni fog a társadalmi szolidaritás is.

Minisztériumi jelentés: a munkavállalóknak sokszor fogalmuk sincs, mennyi a túlórájuk | Magyar Hang

Nem sokat adnak a munkaügyi szabályokra a munkáltatók, a munkaidő elszámolására pedig egyre kevesebbet.

– Egyáltalán milyen pozitívumokat hozott január 19-e, ha hozott?
– Felébredt a szakszervezeti mozgalom. Az emberek személyesen is felvállalják a véleményüket, nem félnek arccal megjelenni a demonstrációkon, s tiltakozni a kormány intézkedése ellen. Új szakszervezeti egységek szervezése indult meg, kialakultak azok az akcióegységek, amelyek szervezik a helyi demonstrációkat. Nekünk most az a feladatunk, hogy ezeket hálózatba szervezzük. A megmozdulások ráirányították az ország figyelmét a sztrájktörvény problémáira. Az is fontos, hogy folyamatosan kaptuk az régiós országokból és az unió nagy szakszervezeti hagyományaival rendelkező országaiból a szolidaritási nyilatkozatokat. Újabb lendületet kapott a nyugati kollégákkal már létező együttműködés is. És végül az egyik legfontosabb eredmény: a tiltakozásoknak részük van az Audi-sztrájk sikereiben.

Megállapodás az Audinál – vége a sztrájknak | Magyar Hang

Múlt csütörtök óta tartott a munkabeszüntetés.

Ez utóbbi hatására pedig a jelek szerint egyre több autóipari beszállító cégnél alakul ki konfliktus a munkaadók és a munkavállalók között. Ismereteim szerint már újabb öt cégnél készülnek demonstrációra. Összefoglalva azt mondhatom, hogy ébredeznek a szakszervezetek, és öntudatra ébrednek a dolgozók is, mert rájöttek arra, amit már József Attila is leírt: a dolgozóé az, amit kicsikar magának.

– A törvény azonban minden igyekezetük ellenére érvényben maradt. A kormány még tárgyalni sem hajlandó, gyakorlatilag semmibe veszi a szakszervezeteket.
– Egyelőre még igen. De nem hagyjuk annyiban. Amikor láttuk, hogy a kormány cserben hagyja a dolgozókat, kettős célt tűztünk ki magunk elé. A törvény visszavonását, illetve hogy közvetlenül a munkaadókkal egyezzünk meg arról, ne alkalmazzák a jogszabályt. Az első célt még nem értük el, de a másodikat sok helyen már igen. A kereskedelemben, illetve a Vasas Szakszervezethez tartozó cégeknél már sok megegyezés született. De a végső cél mindenképpen a törvény visszavonatása.

„Ebből nem lesz népfelkelés, mert csak törvényesítették, ami eddig is ment” | Magyar Hang

Európa legrugalmasabb munkaerőpiaca lettünk, hogy ide tudjuk csalogatni a külföldi befektetőket. Beszélgetés Palkovics Imrével, a Munkástanácsok elnökével.

– S ezzel kifogytak az eszközökből?
– Szó sincs róla. A kormány ugyan elzárkózik mindennemű tárgyalástól, miután azonban megítélésünk szerint a Munka Törvénykönyvének mostani módosítása, azaz a rabszolgatörvény szembemegy az uniós joggal, az Európai Bizottsághoz fordultunk az ügyben. Az Európai Szakszervezeti Szövetséget pedig felkértük, hogy vizsgálja meg a jogszabály uniós joggal való egyezőségét.

Friss információ, hogy a törvény több ponton is sérti az uniós irányelveket. Például az unióban 12 hónapnál nem lehet hosszabb az elszámolási időszak, csak abban az esetben, ha arról egyezség születik a szociális partnerek – munkáltató, munkavállaló és a kormány – között. Nálunk pedig erről szó sincs.

Szlovákiában például erről egyezség született, de úgy, hogy a plusz órák beleszámítanak a szolgálati időbe, nem úgy, mint nálunk. Vagyis elmondhatjuk, amíg például Szlovákiában a kormány a dolgozók érdekében lépett fel, addig nálunk ennek jelei sincsenek.

És ez a kormányzati hozzáállás – amelynek lényege, hogy a dolgozókkal szemben a tőke oldalára áll – még számos területen tetten érhető. Nem véletlen, hogy a bérek lassan minden egykori szocialista országban magasabbak, mint nálunk. Jól mutatják ezt az Audi-sztrájk idején napvilágra került adatok, amely szerint a visegrádi országok mindegyikében legalább negyedével magasabbak a VW-konszernnél dolgozók bérei, mint nálunk.

– Azt állítja, a kormány cserben hagyta a dolgozókat.
– Igen, és ez a folyamat nem most kezdődött. Amikor a miniszterelnök a külföldi befektetőket azzal csábítja, hogy itt alacsonyak a bérek, és rugalmasak a munkaügyi szabályok, akkor sajnos igazat mond. Alacsonyak a bérek, mert a kormány nem támogatja a munkavállalók törekvéseit, és rugalmasak a munkaügyi szabályok, mert 2011 óta számos munkavállalói jogot vettek el, többek között jelentősen megnehezítették a sztrájkok szervezését, elvették a szakszervezetek vétójogát, és még sorolhatnám. Pedig Európa éppen a másik irányba halad. Nálunk a munkaidő például a rabszolgatörvény értelmében akár heti 48 óra is lehet, miközben az unió sok országában 35 óra a heti törvényes munkaidő. De a német IG Metall szakszervezet például a közelmúltban harcolta ki a 28 órás munkahét alkalmazásának lehetőségét.

Csaba László: Magyarország elvesztette a vonzerejét | Magyar Hang

Észre kellene venni, hogy a kormánypropaganda és a valóság között óriási a szakadék – mondja a közgazdász. A teljes interjú!

– Nem tart attól, amire Parragh László kamarai elnök felhívta a figyelmet, hogy a befektetők számára rossz jelzés az Audi-sztrájk, illetve hogy elvihetik innen a multik a gyártást?
– A kormánnyal például a szakképzés területén szorosan együttműködő Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének véleménye a kormány véleményének tekinthető. Eszerint a társadalom van a gazdaságért, az embereknek a tőke érdekeit kell kiszolgálni. Ezzel szemben mi azt állítjuk, éppen fordítva, azért van a gazdaság, hogy jobbá tegye az emberek életét. A mi igazunkat bizonyítja, hogy Európában egyre csökken a munkaidő, miközben a hazainál magasabbak a bérek. S hogy elvinnék innen a termelést? Hova? Oda ahol jelentősen magasabbak a bérek? Nem, ettől nem tartok.

Parragh László szerint a győri sztrájkolókkal elszaladt a ló | Magyar Hang

Úgy látja, ha béremelést akarnak a dolgozók, akkor nem fognak idejönni a multik. Bauer Tamás is hasonló állásponton van.

– Nem fél, hogy a kormánypárti propaganda összemossa a szakszervezeteket a sikertelen ellenzékkel, s így hitelüket vesztik?
– Nem. Hiszen, ha a folyamatot tekintjük, akkor látjuk, hogy néhány tucat fős tiltakozásból nőtt ki a mostani demonstráció, amelyhez csak a végén csatlakoztak a pártok. Azzal semmi baj, ha ők is egyetértenek a céljainkkal, de nekik elsősorban a törvényhozásban van dolguk, nem a munkavállalói tiltakozásokban. Egyébként sem egy párt, hanem az egész ellenzék állt mögénk. Feszültségek persze vannak, hiszen kormánypárti tagjaink nem nézik jó szemmel az ellenzék közeledését. Az is érdekes, hogy ambivalens módon akadnak olyan kormánnyal szimpatizáló szakszervezeti tagok, akik maradnak a szervezetben, de például nem hajlandók sztrájkra. Ugyanakkor arra is felhívnám a figyelmet, hogy 2010 előtt is volt együttműködés az akkori ellenzékkel, tehát értelmetlen a szakszervezeteket bevonni a pártcsatározásokba.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
Hajdú Péter
Hajdú Péter
A Magyar Hang gazdasági újságírója, közgazdász

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

25,714lájkolóTetszik
1,844követőKövetés
14,590feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„Már nincs demokrácia” – Magyar Hang-ajánló

Szél Bernadett-, Ungár Péter- és Szent-Iványi István-interjú, Karácsony Gergely-esszé, fehérvári vendégmunkások, belgrádi és bocskaikerti riport – és még sok más az 50. Magyar Hangban!

Kiemelt cikkek

Ki a Facebook gazdája?

Ideje, hogy Mark Zuckerberg végre felelősséget vállaljon a kétes jövőért, amit a bolygóra szabadított.