Egy stockholmi
közösségi irodahelyiség, az Epicentre még 2015 januárjában
felajánlotta az ott dolgozóknak, hogy használjanak beléptetőkártya
helyett bőr alá ültetett mikrocsipet. Mostanra több mint
százötvenen élnek ezzel a lehetőséggel, beleértve az üzlet
vezetőjét is.
Tavaly augusztusban
a Three Square Market, egy wisconsini cég 80 alkalmazottja közül
ötvenen önként vállalták, hogy beültessenek a bőrük alá egy
mikroprocesszort, amelyet fizetésre is használhatnak az épületen
belül. Melbournben, a Pause Fest nyitórendezvényén 2017
októberében tíz önkéntes kapott ilyen szerkezetet, amely
belépőként szolgált a fesztivál területére. Közülük később
többen meg is buherálták, hogy az autókulcsukat is helyettesítse.
Nem mindenki rajong azonban az ötletért: a közelmúltban már a brit szakszervezetek is felemelték szavukat a beültetett csipek ellen, szerintük ugyanis ezek az eszközök tovább növelhetik a munkahelyi vezetők hatalmát az alkalmazottak felett.
Nagyon nagy testvér - Nem Kína és nem 2020 | Magyar Hang
Megszokásból az RTL-re kapcsol, de már nincs, a helyén a TV2 jön be. Egy darabig bámulja a már egy évtizede a migráció csapdájába esett, haldokló Európáról szóló híreket.
Az ilyen azonosítók
legtöbbje manapság RFID-technológiát alkalmaz, amelynek lényege,
hogy egy leolvasó felismeri a csipet, és információt nyer belőle.
Manapság leginkább a mobiltelefonos fizetésre használják: egy
érintéssel bankkártyát lehet varázsolni a telefonból. Igaz, a
kevésbé korszerű RFID-technológiával működő eszköz feltörése
nem jár jelentősebb adatveszteséggel. A fejlettebb,
NFC-technológiát alkalmazó áramköri lapocskákat egyelőre még
nem ültették emberek bőre alá.
Uniós jogot sérthet
– A mikrocsipek
beültetése aláássa a kölcsönös bizalmat a munkahelyen –
jelentette ki a Magyar Hangnak a brit Szakszervezetek Kongresszusának
(Trades Union Congress – TUC) szakértője. Matt Creagh szerint a
munkavállalók úgy éreznék, hogy folyamatosan megfigyelik őket,
ami sértené az emberi méltóságot. A szakértő leszögezte:
hallottak olyan esetekről, hogy a munkavállalók mosdóban töltött
idejét is mérték. S mivel a mikrocsipek adattárolásra is
alkalmasak, sok mindenre fel lehet őket használni: például a
dolgozók mozgását, munkaasztalnál töltött idejét, munkán
kívüli időtöltését is mérhetnék vele, és a munkáltató akár
meg is büntethetné azt, aki szerinte alulteljesít.
Arra a kérdésre, hogy vajon a jövőben kötelező lehet-e a munkavállalók „mikrocsipelése”, a szakember nemmel felelt. – Úgy gondoljuk, hogy ez az európai emberi jogi egyezmény nyolcadik cikkelyébe ütközne, amely a magánélethez való jogot védi. Ráadásul egészségi és biztonsági vonzatai is vannak a beültetéseknek – fejtette ki Creagh.
Flaszter 7. - Mindenkit megfigyelnek? | Magyar Hang
A Flaszter 2018. szeptember 27-i adása. Dévényi István e heti vendégei: Lukács Csaba, a Magyar Hang lapigazgatója és Pető Péter, a 24.hu főszerkesztő-helyettese. Témák: - Boldogságindex- Sokat iszunk- Kínai szociális pontrendszer Iratkozzanak fel Youtube-csatornánkra és kedveljék Facebook-oldalunkat! Köszönjük!
Megkerestük a
beültetésekkel foglalkozó brit Bioteq szakértőjét, Steven
Northamet is, aki lapunknak arról beszélt, hogy jelenleg ezek az
eszközök nem gazdaságosabbak, mint a hagyományos belépőkártyák.
– A csipek sokkal
drágábbak – magyarázta a szakértő. Kérdésünkre elmondta, az
eszközök nincsenek speciálisan védve, de a beültetés miatt
elvesztésük vagy fizikai eltávolításuk sokkal nehezebb. –
Jelenleg is dolgozunk azon, hogy a mikrocsippel lehessen fizetni, de
még nem tudjuk, milyen védelemmel látják majd el a jövő ilyen
eszközeit – tette hozzá, majd azt is megjegyezte: – A
munkahelyeken pedig nem hiszem, hogy bármi megváltozna –
lényegében csak az ember személyiét ültetik a kezébe.
A jövőben a csipek valószínűleg teljesen feleslegessé teszik a kulcsokat?
Annak érdekében,
hogy kiderítsük, mit tartanak vonzónak az elektronikus
implantátumban azok, akik mégis beültetik az azonosítókat,
megkerestük Zoltan Istvant, aki az amerikai Emberfölötti Párt
(Transhumanist Party) elnökjelöltjeként kampányolt 2016-ban, a
gépekkel való „szorosabb együttműködésre” ösztönözve az
amerikaiakat.
Az aktivista az emberiség jövőjét a technológiában látja, három éve az első amerikai közszereplők között vett részt mikrocsip-beültetésen. – Ez nyitja a házam főbejáratát, így amikor futni vagy szörfözni megyek, nem kell magammal cipelnem a kulcsaimat – jegyezte meg tréfásan. A magyar származású aktivista úgy látja, a jövőben a csipek valószínűleg teljesen feleslegessé teszik a kulcsokat.
„Lehet, hogy a technológia segítségével válik majd valósággá Orwell rémálma" | Magyar Hang
Cseke Eszter és S. Takács András a közmédiával való szakításról, a megfigyelésről és hogy a digitális fejlődéssel okosabb lett-e a világ.
– A kocsimat is el
tudnám vele indítani, de mivel ez érvénytelenítené a
lopásbiztosításomat, ezt a funkciót még nem használtam. Úgy
látom, a következő lépés a fejlesztésben az lesz, hogy
fizetőeszközként széles körben is használni lehessen, tehát a
pénztárcát is felválthatjuk majd egy rizsszemnyi csippel.
Az elveszthető dolgok minimalizálása nem hangzik rosszul. De a folyamatos adatlopásokat és számítógép-feltöréseket követően érdemes óvatosnak lenni. S vajon szeretnénk-e identitásunkat, pénzünket, autó- és lakáskulcsunkat egy helyre tenni? Arról nem beszélve, hogy munkahelyi csip esetén főnökeink valóban mindent tudhatnának rólunk.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/2. számában jelent meg, 2019. január 11-én.
Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/2. Magyar Hangban? Itt megnézheti.
