A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön tette közzé első becslését, miszerint Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 4,8 százalékkal nőtt 2018-ban, a negyedik negyedévben pedig 5,0 százalékos volt a növekedés.
Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője az adatok ismertetésekor kiemelte: 14 éves rekordnak számít a tavalyi negyedik negyedéves gazdasági növekedés. Az eredményhez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult, a legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások. Ezen belül jelentősnek mondta a belföldi kereskedelem és a szálláshely-szolgáltatás növekedését.
Varga: Felzárkózási periódusban vagyunk
„Tavaly az uniós átlag háromszorosával növekedett a magyar gazdaság, ami azt mutatja, hogy az ország felzárkózási periódusban van, lehetőség van további munkahelyek teremtésére, béremelésekre és a fogyasztás bővülésére” – mondta a közmédiának a pénzügyminiszter.
Varga Mihály szerint a gazdaságpolitikai intézkedések, amelyek az építőipar, a termelő szektorok és a szolgáltatások területén megvalósultak, a béremelésekkel, a munkahelyteremtéssel és a lakossági fogyasztás erősödésével együtt 2018-ban jelentősen fokozták a gazdaság lendületét. Várakozásai szerint a gazdaság 2019–2020-ban is 4 százalék körüli szinten növekedhet.
A pénzügyminiszter utalt arra, hogy az európai piacokon, főleg Németországban enyhe lejtmenet kezdődött, csökkent a megrendelések állománya. Miközben külső hatásokra Magyarországon is megfigyelhető egyfajta gyengülés az ipari termelésben, a szolgáltatási szektor képes ezt kompenzálni.
Elfogy a lendület?
A magyar gazdaság a régiós országok gazdaságával együtt produkált dinamikus növekedést a tavalyi évben, ám a idén várhatóan nem sikerül megismételni az eredményt Bod Péter Ákos szerint. A közgazdász a Magyar Hang megkeresésére kifejtette: gazdasági törvényszerűség, hogy többévnyi dinamikus növekedés után akkor is lassulás következik, ha egyébként nincs konjunktúra, az ipar szereplői ugyanis elérik termelési maximumukat.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egykori elnöke kitért arra is, nincs arra utaló jel, hogy 2019-ben csökkenne a munkaerőhiány akár új munkavállalók megjelenésével, akár a gyártási technológiák fejlődésével, ami már önmagában is korlátot szab a további erőteljes növekedésnek. Ennél is fontosabb tényező – ahogy arra Varga is utalt –, hogy a német gazdaság növekedési üteme már 2018 második felében lassulást mutatott, ami kihatással lesz a magyar termelési adatokra is.
Bod Péter Ákos várakozásai szerint 2019-ben a hasonló termelékenységre lesznek képesek a magyar gazdaság szereplői, mint tavaly. A GDP-re kedvezőleg hat majd ugyanakkor, hogy a növekvő bérek és emelkedő fogyasztás miatt megugrik az infláció is. Szintén érzékelhető hatása lesz annak is, ha a nemzeti bank – igazodva a nemzetközi fiskális környezethez – kamatemelésbe kezd.
