Kezdőlap Gazdaság Lehet, hogy h...

Lehet, hogy hiába szeretnénk bevezetni az eurót, nem is engednék nekünk

A következő évtizedekben Magyarország bevezeti az eurót – jelentette ki Matolcsy György jegybankelnök az intézmény által szervezett Lámfalussy-konferencián február elején. Ezzel talán minden korábbi ígéretnél távolabbra került a közös pénz hazai bevezetése. Mint emlékezetes, a szocialista-szabaddemokrata kormányok alatt először 2007-re, majd 2009–2010-re tolódott a tervezett bevezetés ideje, 2010 után pedig már gyakorlatilag soha nem hangzott el konkrét időpont.

HIRDETÉS

Eközben az egykori szocialista országok közül Szlovéniában és Szlovákiában már euróval fizetnek 2007, illetve 2009 óta. A közelmúltban pedig Bulgária, majd néhány napra rá Románia jelentette be, hogy legkorábban 2022-ben, illetve 2024-ben szeretnének csatlakozni az eurózónához. Bulgária alapvetően teljesíti is a kritériumokat: többletes az államháztartás, ellenőrzött az infláció, és az unió egyik legkevésbé eladósodott országának számít. Ezek alapján úgy tűnik, nem jelent majd gondot csatlakozni a balkáni államnak az euró előszobájának nevezett ERM-II rendszerhez, amelyben legalább két évet kell eltöltenie. Ami a románokat illeti, keleti szomszédunknál is 2022 volt eredetileg a céldátum, de egy pénzügyi és gazdasági szakemberekből álló bizottság ezt túl korainak tartotta, ezért tolták el 2024-re a csatlakozás tervezett időpontját.

A románok döntésében van logika, hiszen az euró ugyan nagyobb biztonságot ad például egy újabban ismét emlegetni kezdett válság idején, azonban egy gyengébb gazdaság számára nagymértékű kockázatokat is jelent. Szintén igaz ez a magyar euróbevezetés kapcsán is.

A versenyképességet erősíteni kell

Róna Péter közgazdász szerint alapvető kérdés, hogy milyen árfolyamon váltunk a közös pénzre. Ha túlságosan erős euró mellett csatlakozunk, akkor az amúgy is gyenge magyar versenyképesség tovább romlik. De még ha ideális árfolyam mellett sikerül is váltani, gond lehet, ha nem tudunk a versenyképességet erősítő gazdaságpolitikát folytatni. Ha ugyanis az európaihoz képest gyengül a magyar versenyképesség, úgy az euró túlságosan erőssé válik a magyar gazdaság teljesítményéhez képest, ami további gyengülést hoz magával. Ezért gyenge magyar versenyképesség mellett hazardírozás lenne az euró átvétele. Róna Péter azt is elmondta, információi szerint az Európai Központi Banknak egyébként is fenntartásai vannak a magyar jogbiztonsággal szemben, ezért nem biztos, hogy elfogadnák a magyar jelentkezést.

Róna Péter: Az elvett pénz helyett nemzeti büszkeséget kapnak a szegények | Magyar Hang

„Jellegzetes populista megoldásról beszélhetünk, amikor a kevésbé képzettektől elvont jelentős összegekről jól kidolgozott retorikával terelik el a figyelmet.”

Bod Péter Ákos közgazdász, akadémikus lapunknak hangsúlyozta, hogy az euró átvételéhez „csak” az öt maastrichti kritériumot kell teljesíteni. Mindez azért érdekes, mert a kormányoldalról az utóbbi időben olyan érvek hangzottak el, hogy a kritériumok elavultak, újakat kell kidolgozni. Így került a köztudatba az az unió által egyáltalán nem támasztott feltétel, miszerint hazánknak előbb valamilyen fejlettségi szintet – például az osztrák szint 80 százalékát – kellene elérnie. Amikor egy ország önmagával szemben plusz kritériumokat kezd támasztani, az csak megnehezíti a belépést az eurózónába.

Kis szigetként kimaradni?

A közgazdász szerint is lehet azon vitatkozni, hogy egy kevésbé fejlett országnak érdemes-e csatlakoznia vagy sem, erről lehet értelmes diskurzust folytatni. Ám ha politikusok állnak elő mindenféle ürüggyel, hogy most éppen miért nem jó nekünk az euró, az azt jelenti, hogy ők nem akarják a közös pénzt. – Hozzá kell tenni, jelenleg még a hivatalos maastrichti feltételeket sem teljesítjük – mivel a magyar infláció most a legmagasabbak között van Európában –, így valóban nem állunk készen a csatlakozásra. A magyar gazdaságpolitika ugyanis nem végezte el azt a munkát, ami a belépéshez szükséges – szögezte le. A bolgárok és a románok azért mernek konkrét időpontokkal előállni, mert a gazdasági adataik és az elkötelezettségük alapján úgy gondolják, hogy a néhány éves felkészülési folyamat végére teljesíteni fogják a feltételeket.

Bod Péter Ákos: Nincs logikus magyarázat a kormány kommunikációjára | Magyar Hang

Bod Péter Ákos a kormányközeli pályázókról, a tudomány függetlenségéről és arról, miért kellene mielőbb bevezetni az eurót.

– A magyar külkereskedelem oroszlánrésze az Európai Unió országaival zajlik, már ma is euróban. Még inkább így lesz ez, ha körülöttünk szinte minden tagállam bevezeti a közös valutát. Ki lehet bírni euró nélkül, de semmi értelme nincs annak, hogy kis szigetként kimaradjunk a valutaközösségből – állapította meg Bod Péter Ákos.

Bulgáriában nem jött be a kötvényprogram

Finoman szólva sem váltotta be a reményeket Bulgáriának az a programja, amelynek keretében állampolgárságot adnak azoknak az üzletembereknek, akik a balkáni országban fektetik be a pénzüket. Ugyan az uniós országok közül Ciprus és Málta is hasonló lehetőségeket biztosít a külföldi befektetőknek, Bulgáriában egészen kevesen éltek a lehetőséggel. Az igazságügyi minisztérium közleménye szerint az adatok azt mutatták, nem sikerült elérni a kívánt célokat, vagyis növelni a külföldi befektetéseket, de új munkahelyeket sem teremtettek ilyen módon. Sőt, 2013 óta mindössze 50 külföldi élt csak a program adta lehetőséggel, amit most meg is kíván szüntetni a kormány.

A bolgár állampolgárságot egyébként 590 ezer dollárnál nagyobb befektetéssel lehetett megszerezni, ám az Európai Bizottság keményen bírálta az ilyen „gazdaságélénkítést”, mondván, az ilyen rendszerek elősegítik a szervezett bűnözést és növelik a pénzmosás, a korrupció és az adócsalás kockázatát. (M. R.)

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/6. számában jelent meg, 2019. február 8-án.

Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/6. Magyar Hangban? Itt megnézheti. 


HIRDETÉS
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Facsinay Kinga
Facsinay Kinga
A Magyar Hang gazdasági újságírója

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

25,052lájkolóTetszik
1,578követőKövetés
13,718feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Felejtsük el az elmúlt harminc évet – Magyar Hang-ajánló

Cserhalmi György-, Vágó Gábor-, és Lengyel Róbert-interjú, Hős utcai riport, panaszok a gyárból – kapható a friss szám!

Kiemelt cikkek