Javítani kell Magyarország versenyképességét, mert csak így tud közelíteni az európai életszínvonalhoz – olvasható az Európai Bizottság szerdán nyilvánosságra hozott országjelentésében. (Érdekesség, hogy a brüsszeli állásfoglalással nagyjából egy időben egyébként, ahogy arról beszámoltunk, elismerte a Magyar Nemzeti Bank, hogy korábban nem kellő mélységben vizsgálták a versenyképesség mélyebb dimenzióit, amelyek meghatározóak a gazdasági folyamatok szempontjából. Ezt a hiányosságot egy szerdán bejelentett, 330 pontos programmal pótolják.)
Az EB egyébként azért is hiányolja a változásokat, mert az Európai Tanács tavalyi ajánlásaiból csak hellyel-közzel hajtott végre valamit a magyar kormány. A testület úgy véli, tovább kell csökkenteni a magyar költségvetési deficitet, mert anélkül újra emelkedhet a GDP-arányos adósságráta.
Lassan elfogy a rendelkezésre álló munkaerő?
Az Európai Bizottság több okot is felsorol, miért van szükség a váltásra a magyar gazdaságpolitikában. Részben, mert lassan elfogy a rendelkezésre álló munkaerő, s ezért a növekedést csak a termelékenység növelésével lehet biztosítani. De még, ha sikerül is a váltás, akkor is 2,5 százalékra eshet a magyar gazdaság bővülésének tempója az elkövetkező években.
A tanulmány szerzői arra is felhívják a figyelmet, hogy a költségvetési hiány csökkentésével erőforrások szabadulhatnak fel például kutatás-fejlesztési-innovációs célokra, amelyek elengedhetetlenek a termelékenység emeléséhez csakúgy, mint az egészségügyre fordított összeg emelése. Ugyanakkor kiemelik, hogy a bírálatok ellenére hazánk többet költ oktatásra, mint az uniós átlag, illetve a környező országok.
Örvendetes, hogy az adatok azt mutatják, a vállalatok
termelékenysége érdemben nőtt az utóbbi három évben. A piaci szolgáltatásoknál
viszont a munkaerő termelékenysége messze elmarad a V4-országok átlagától. Ezért
itt feltétlenül szükség van reformokra.
A kormányzati munkából viszont továbbra is hiányolja a jelentés a megfelelő kiszámíthatóságot, átláthatóságot, illetve a társadalmi párbeszédet. Ennek bizonyítékaként hozza fel a jelentés, hogy amíg a régiós országokban nem változott a helyzet, a magyar mutató meredeken zuhant. Ehhez kapcsolódóan ismét felróják a magyar kormánynak, hogy a közbeszerzési piac csak korlátozottan átlátható.
