Magyarország gazdasága valóban fejlődik, ám ezt világviszonylatban kell értelmezni. Mindenhol fejlődés figyelhető meg, az pedig, hogy hazánk ebben adott országokat megelőz, magyarázható azzal, hogy a válság minket súlyosabban érintett. Így nem meglepő a dinamikusabb fejlődés – mondta a Magyar Narancsnak Jaksity György. A Concorde igazgatóságának elnöke szerint ugyan az uniós támogatásoknak is jelentős szerepük van, elsősorban azért, mert ezek segítettek felszámolni a külföldi tartozásaink nagy részét, az ország gazdaságának a stabilitása azonban sokkal inkább függ a külföldi vállalatoktól, mint az uniós transzferektől.
Magyarország ugyanis ezeken keresztül tagozódott be az európai értékláncba és a globális kereskedelembe. Ez egy elég jelentős függőség, ami komoly kockázatokat rejt magában, főleg azért, mert az utóbbi években megnőtt az Európai Unió szerkezeti nyitottsága. Ez azt jelenti - mutatott rá -, hogy a gazdaság sokkal érzékenyebb lett a globális folyamatokra, a melyek a nagy vállalatok által minket is érzékenyebben érinthetnek.
Míg a rendszer szét nem esik, avagy mennyire polgári a kormány karaktere? | Magyar Hang
Mivel immár negyedszerre kormányoz Orbán Viktor, kellő ismeretünk lehetne arról, hogy melyek a nézetei, értékei és céljai a társadalmi élet egy fontos területét, a gazdaságot illetően. Vagyis: milyen az orbáni gazdaságpolitika? Nem a megnevezés a döntő, mert a különféle besorolások (neoliberális, baloldali keynesiánus, monetarista, kínálati oldali, keresztényszociális) igen pontatlanul írják le egy adott kabinet tényleges gyakorlatát, amelyben mindig keveredik a helyzetre, a kényszerekre való reagálás a belső, valódi célokkal.
„A fő piaci szereplők, mint az Audi, vagy a Mercedes összeszerlőüzemként gondolnak Magyarországra” - fejtegeti a közgazdász, megjegyezve: ezt az egyes kormányok már évtizedek óta támogatják. Az elemző szerint azt, hogy milyen szerepet töltünk be a világgazdaságban, elsősorban az oktatás és az általa kitermelt munkaerő milyensége határozza meg. A rendszerváltást követően a fejlődés természetes szakasza volt a mostani állapot, de ebből nem léptünk ki. Jelenleg pedig túl bizonytalan a jövő ahhoz, hogy biztos siker legyen a stratégia váltás.
Jaksity beszélt arról is, hogy az oktatási rendszerben jelenleg kettősség figyelhető meg az alacsony minőségű, de hozzáférhető állami intézmények és a minőségi, de drága magánszektor között, ami a társadalom polarizálódásához vezet, amit tovább gerjeszti a Fidesz szociálpolitikája. Ennek a rendszernek pozitívuma, hogy a munkalehetőség megteremtésével kívánja kezelni a helyzetet, azonban elítélhető, mert a perifériára szorultakkal nem foglalkozik, és az új rendszer által keresethez jutók többsége közmunkát végez. Mindennek következményeként munkaerőhiány alakul ki a nagy vállalatok körében.
Csaba László: Magyarország elvesztette a vonzerejét | Magyar Hang
Egyre gyanakvóbb szemmel néznek külföldön hazánkra azt követően, hogy harmadszor is felhatalmazást kapott a kormányzásra az illiberális államot építő pártkoalíció. Egyetlen mutatóban sem tudunk kitűnni a régió országai közül, mert alacsony a termelékenység, gyenge a versenyképesség. A növekedés lassulása várható, mert el sem kezdtük a tudás alapú társadalom építését - nyilatkozta a Magyar Hangnak Csaba László közgazdász, akadémikus.
A közgazdász szerint a megoldás, a kormány által alkalmazott „rabszolgatörvény” helyett elsősorban az, hogy nem kell „padlógázzal nyomni a gazdaságot”. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a fellendülés időszakában a gazdaságot inkább hűteni kell, egyrészt, hogy ne alakuljon ki a most érzékelhető munkaerő- és kapacitáshiány, másrészt, hogy tartalékokat lehessen felhalmozni visszaesés időszakára. Ez a hozzáállás azonban csak most kezd kialakulni, a szakértő szerint azért, mert a 2018-as választási évben a kormány, politikai céljai miatt mindent csúcsra járatott. A 2019-es költségvetés ugyan visszafogottabb, de ezekre a változtatásokra a piac nem fog tudni azonnal reagálni. Arra a kérdésre, hogy visszatérnek-e a 2008-as állapotok, a szakértő válasza csak részben megnyugtató. Az MNB ugyan próbálja felkészíteni a piacot a változásokra, de nincsen könnyű helyzetben.
