Érdekes, de kockázatos játékba kezdett a jegybank

Érdekes, de kockázatos játékba kezdett a jegybank

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszédet mond a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján a budapesti New York Palace szállodában 2019. február 27-én (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Fellélegezhetnek a lakáshitelesek, ugyanakkor semmi bizakodásra nincs okuk a betéteseknek a jegybank mai döntése alapján. Nem változtatott ugyanis az alapkamat 0,9 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntő szerve, a monetáris tanács. Igaz, a testület 10 bázisponttal szűkítette a kamatfolyosót, vagyis az egynapos betét kamatát a korábbi mínusz 0,15 százalékról mínusz 0,05 százalékra. A monetáris tanács döntését részletező közleményben még egy szigorító intézkedést, a forintlikviditást nyújtó swapállomány 130 milliárd forintos csökkentését is bejelentették.

Várható volt, hogy a jegybank ma valamit lép, mivel az árak alakulásának mélyebb folyamatait jelző, energia- és élelmiszerárak nélkül számított maginfláció öt éve nem látott szintre ugrott. Az idei éves átlagos inflációs rátára vonatkozó előrejelzését is 0,2 százalékponttal, 3,2 százalékra emelte az MNB a három hónappal ezelőttihez képest. Mindezek alapján valamilyen szigorításra számítottak az elemzők, a március elejétől újabb hat évre kinevezett jegybankelnök szavai azonban kissé más megvilágításba helyezték a történteket.

MNB: itt az átfogó versenyképességi program | Magyar Hang

A korábbi versenyképességi munka eredményeként átfogó, 330 pontból álló Versenyképességi programot dolgozott ki a jegybank, amelyet ma tett közzé. Az MNB vezetőinek reményei szerint javaslataik végrehajtása eredményesen támogathatja hazánk legfejlettebb országok közé történő felzárkózását. A jegybank elismerte, korábban nem kellő mélységben vizsgálták a versenyképesség mélyebb dimenzióit, amelyek meghatározóak a gazdasági folyamatok szempontjából.

Matolcsy György az MNB sajtótájékoztatóján elmondta, 2011 óta nem történt olyan döntés, ami a monetáris politika módosítását célozta volna. Ezzel kapcsolatban kijelentette: „Zárunk egy hatéves jegybanki ciklust, és nyitunk egy hatéves ciklust". Mostanra a jegybank elérte a középtávú, három százalékos inflációs célját. A belső fogyasztás és a bérek emelkednek, ami gyorsíthatja az áremelkedés ütemét, ám a külső környezet most éppen lefelé mutató inflációs kockázatokat hordoz.

Végső soron azonban a jegybank a döntéseinél elsősorban az adószűrt maginflációt veszi figyelembe. Ezután lepte meg a sajtótájékoztató résztvevőit Matolcsy György: úgy fogalmazott, hogy „szükséges, elégséges, eseti, egyedi jelleggel” hozott döntést az MNB, vagyis a monetáris politika karaktere nem változott, laza marad a jegybank.

„Ez bűvésztrükk volt: úgy emeltünk kamatot, hogy ennek semmilyen jelentősége nincs"

– kommentálta a Magyar Hangnak a döntést Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Ettől nem csökken az infláció, inkább amolyan szimbolikus lépés volt, amely a piacoknak szólt. Ezt azért kellett megtenni, mert az elmúlt hónapokban az MNB többször hangoztatta, ha az éves adószűrt maginfláció eléri, illetve meghaladja a 3 százalékot, akkor meg kell kezdeni a monetáris politika szigorítását. Viszont eközben változott a világgazdasági környezet, elbizonytalanodott az amerikai jegybank szerepét beöltő Fed is, valószínűleg ennek tulajdonítható a jegybank sajátos döntése és kommunikációja. Úgy szigorított tehát a jegybank, hogy valójában nem változott igazán semmi. „Ám ha változik a nemzetközi környezet, és mégis meglódul az infláció, akkor rajtaveszthetünk a kockázatos játékon" – vélekedett az elemző.

Még idén emelkedni fognak a hitelkamatok | Magyar Hang

A januári infláció 2,7 százalék volt, a maginfláció - a gyorsan változó gazdasági hatásoktól megtisztított áremelkedés - viszont 3,2 százalékos értékével ötéves csúcsra emelkedett, és ezzel túllépte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs célértékét, a három százalékot - olvasható ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentéséből.

Mindez egyben azt is jelenti, hogy a betétesek továbbra is gyakorlatilag nulla kamatokkal tarthatják a pénzüket a bankoknál. Sajátos, hogy eközben a lakossági állampapírok kamatát jócskán megemelte az elmúlt hónapokban az állam. Az énpénzem.hu kiszámolta, az állampapírra már annyit adnak, amennyi több mint tízszerese a bankok lekötött betétre kínált átlagkamatának.

Ugyanakkor a lakáshiteleseknek nem kell nagyon aggódniuk, noha a lépésnek lesz egy 10 bázispontos emelő hatása van a Buborra nézve.

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.