Amennyiben sor kerül a Budapest Bank privatizációjára, akkor a TakarékBank megméreti magát – jelentette ki Vida József, a TakarékBank Zrt. elnök-vezérigazgatója az Inforádióban. Nem lenne nagy meglepetés, ha az idén eladósorba kerülő Budapest Bankért folyó versenyben jó eséllyel induló TakarékBank lenne a befutó.
Ezzel ismét egy lépéssel közelebb kerülnénk Orbán Viktor nagy álmának megvalósulásához, hogy valóban erős, a miniszterelnökhöz közel álló versenytársat teremtsenek a piacvezető OTP-nek.
A két bank összeolvadásával – mintegy 3300 milliárd forintos mérlegfőösszeggel – a 7700 milliárd forintos mérlegfőösszegű OTP után a második legnagyobb hitelintézet jönne létre. Ha valóban összeolvad a két bank, az az orbáni terv egyik utolsó, ha nem is végső lépése lenne a szuperbank létrehozása irányába.
A folyamat a takarékszövetkezeti rendszer átalakításával indult, amikor 2013-ban az állam vezényletével nekiláttak a takarékok áramvonalasításának, a szövetkezetiek ellenállása dacára. Végül több mint 130 milliárd forintos állami tőkeinjekcióval és kormánybarát vezetéssel több lépcsőben megtörtént a hatalomátvétel, s létrejött a Takarékbank-csoport.
A terv megvalósításának következő lépéseként a magyar állam megvásárolta a devizahitelezésben is komoly részt vállaló és masszívan veszteséges MKB Bankot, majd megtisztította a nemfizető hitelektől, s piacra dobta. A Magyar Nemzet már 2015 októberében megírta, a háttérben már akkor eldöntötték, ki veszi meg a bankot, de még hosszú időt kellett várni arra, hogy kiderüljön, kik is a valódi tulajdonosok. Az első körben ugyanis külföldön bejegyzett befektetési alapokhoz kerültek a bank részvényei. Több tranzakció után derült ki, hogy Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére, Szemerey Tamás egyik érdekeltsége, a Bankonzult Kft., valamint az MKB vezetője, a korábbi jegybanki alelnök, Balog Ádám is tulajdonossá vált. Azonban alig melegedett meg náluk a 32,9 százaléknyi részvénycsomag, máris továbbadták, ismét csak kormányközeli kezekbe.
Így dőlt be Matolcsy unokatestvérének egykori sikerbankja | Magyar Hang
Pénz- és tőkepiaci körökben teljesen adottnak vették, hogy a bank a fideszes holdudvar egy részét finanszírozhatta.
A Duna Aszfalt tulajdonosaként ismert Szíjj László volt a vásárló, aki jó kapcsolatokat ápol Mészáros Lőrinccel. A felcsúti milliárdos és felesége több tranzakciót követően maguk is MKB-tulajdonossá váltak, 48,62 százalékos arányban. Vagyis jelenleg a 2000 milliárd forintos mérlegfőösszeggel rendelkező egykori külkereskedelmi bank 81,5 százaléka Orbán Viktorhoz köthető emberek tulajdonában van.
Végül a harmadik lépésben 2015 elején a magyar állam megvásárolta a Budapest Bankot, de már a döntés meghozatalakor bejelentették, a pénzintézet nem marad hosszabb ideig állami tulajdonban. Értékesítésére idén június 30-ig kerül sor. Nagy meglepetés lenne, ha nem kormányközeli kézbe kerülne a bank. Így könnyen befutó lehet a Takarékbank, de az is elképzelhető, hogy az MKB Bank értékesítéséhez hasonlóan némi trükközésre is sor kerül.
Az MKB Bank szerepe azért érdekes a két pénzintézet esetleges összeolvadása kapcsán, mert egyesek szerint ez csak az első lépés lenne a szuperbank létrehozásának útján. A következő lépcsőfok az lehet, hogy hozzájuk csapódik az MKB Bank is, s ezzel már valóban tőkeerős, és a legnagyobb fiókhálózattal rendelkező versenytárs jönne létre, csaknem 5400 milliárd forintos mérlegfőösszeggel. Persze az is elképzelhető, hogy az MKB veszi meg a Budapest Bankot, s utána kerül sor a Takarékbankkal történő fúzióra.
Beért a munka gyümölcse: Mészáros Lőrinc a világ leggazdagabbjai között | Magyar Hang
Az amerikai Forbes Magazin közzétette a legújabb listáját, melyen feltűnt Orbán Viktor barátja, aki a 2057. világon.
A Portfólió számításai alapján betétállományban ugyan még nem, a kihelyezett hitelek tekintetében viszont már megelőzné az OTP-t az új szuperbank. A három bank együttes adózott nyeresége 2017-ben csaknem 34 milliárd forint volt, ami azóta jó eséllyel emelkedett.
Ha valóban egyesül a három bank, akkor nem lehet kétséges, kinek a zsebébe kerülnek majd a milliárdok. Talán ez is magyarázza, miért nem igyekszik megmenteni a devizahiteleseket a kormány, hiszen az hatalmas veszteséget jelentene a bankoknak, különösen a devizahitelezésben élen járó MKB Banknak, illetve összeolvadás esetén az utódszervezetnek.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/13. számában jelent meg, 2019. március 29-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/13. számban? Itt megnézheti!
