HIRDETÉS
Kezdőlap Gazdaság Mindörökké Sz...

Mindörökké Szomszédok – Mi lesz a mémekkel?

HIRDETÉS

2021-re megújulnak a digitális jogdíjak: lesz különbség az egyedi és a profitalapú felhasználás között. Sok múlik majd azon, hogy sikerül-e a techcégekkel gyors és átlátható rendszert kiépíteni.

HIRDETÉS

Két év komoly huzavona után az Európai Parlament 348-274 arányban a napokban megszavazta az EU digitális szerzői jogokra vonatkozó új irányelvét. A szabályozás frissítését a zeneipar vetette föl még 2016 nyarán, mondván, megfelelő díjazásban kell részesíteni a kis előadókat is, amit az olyan nagy internetes megosztók, mint a Google tulajdonolta YouTube; a Facebook és képmegosztója, az Instagram, vagy a Sopitfy zenealkalmazás figyelmen kívül hagynak, miközben hatalmas pénzeket zsebelnek be az „ingyenes” videókhoz, zenékhez csatolt reklámokból. Ráadásul nem csak kicsiknek, de az izmosabb szereplőknek se feltétlenül csorgatnak vissza semmit. Ezt pedig, ha már egy csomag, megtoldották egyéb szellemi javakkal, így például fotókkal, mozgóképes alkotásokkal, újság- és szakcikkekkel.

A direktíva kapcsán keményen összecsaptak az internetes multik, a nagy videó- és tartalommegosztó platformok az új szabályozást támogató Paul McCartney-val, vagy épp Lady Gagával. de az internet egyik atyjaként is tisztelt Tim Berners-Lee és Jimmy Wales Wikipedia-alapító is beleállt az ügybe azzal az előjellel, hogy ha azt így elfogadják, az maga lesz a szabad internet halála. A sajtó pedig lépten-nyomon cenzúrát, digitális diktatúrát kiáltott – s emiatt például Németországban még a napokban is tízezrek tüntettek ellene.

A bizalmatlanság maradt, de alakul a digitális jogdíjak körüli hajcihő | Magyar Hang

Miközben Magyarországon szinte mindenki a Sargentini-jelentésre figyelt, aznap az EP elfogadott egy másik jelentéstervezetet is.

De vajon mi igaz mindebből? Valóban félnünk kell attól, hogy a most elfogadott szabályokkal végleg vége a szabad világhálónak? A vita két téma, a (cikk)megosztásból származó úgynevezett linkadó és tartalomszolgáltatói felelősségvállalás körül csúcsosodott ki. Mindkét esetben kiforratlan, sokszor homályos volt a szöveg, így adva jogos alapot a kételyeknek. A korai szövegezés nemigen tett különbséget például egy – kezdő előadók, művészek népszerűsítésért kardoskodó – nonprofit szakblog és a saját hasznának maximalizálásában érdekelt szolgáltató megosztási jogdíjkötelezettsége között. A linkadónál egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy a várható hozzájárulást ki fizeti, kinek, hogyan és várhatóan mennyit. Míg az a kitétel, hogy az adott tartalomszolgáltatónak minden egyes, a platformjára feltöltött anyag jogtisztaságáért felelnie kell, valóban egy olyan, előzetes cenzúra rémképét vetíti előre, amely pont ellentétes az internet szabad információáramlásának alapelvével. Mert a félelmet ülteti el, és azzal fenyeget, hogy a szolgáltató, csakhogy magát védje, mindent letilt, és az ezt végző algoritmusok, programok, legyenek bármilyen okosak is, nem tudnak megfelelően mérlegelni. Párbeszéd pedig nem lehetséges – mert nincs kivel.

A most elfogadott szöveg – amely egyelőre csak angolul érhető el az EP honlapjáról – több finomításon is átesett, sokkal konkrétabb és könnyebben értelmezhető. Egyértelműen érződik belőle az, amit lapunknak nyilatkozva az Európai Bizottság témáért felelős alelnöke, Andrus Ansip többször is aláhúzott: Brüsszel az alkotókat kívánja támogatni, és szeretnék végre elérni, hogy a komoly profitot termelő techcégek szerződéseket kössenek a jogtulajdonosokkal, és fizessenek vissza a profitból a szellemi teremékek előállítóinak. „Az új jogdíj-szabályokban elengedhetetlennek lesz, hogy az alkotók és a sajtó le tudják tárgyalni a tartalomszolgáltatóval, hogy szellemi termékeiket milyen feltételekkel oszthatják meg, használhatják fel mások, illetve azért tisztességes javadalmazást kapjanak” – húzta alá már korábban a Magyar Hangnak Ansip bizottsági alelnök.

HIRDETÉS

Mi lesz a digitális jogdíjakkal? | Magyar Hang

Olyan megoldást szeretnének, amelyben a jogtulajdonos tudomása és engedélye nélkül senki se tudjon megosztani tartalmat. Az Európai Bizottság témáért felelős alelnökét, Andrus Ansipot kérdeztük.

Ez a mentalitás tényleg érződik. Egyúttal sikerült elválasztani a profit alapú és a nem kereskedelmi célú, magánfelhasználás kérdéskörét. Senkinek sem kell azért fizetnie, ha megoszt egy cikket Facebookon, ahogy a letisztázott felhasználási feltételek mellett a kis, nonprofit, vagy oktatási céllal működő portáloknak sem kell linkadóval számolnia, és ők is megoszthatnak, belinkelhetnek – miközben egy adott cikkgazda maga dönthet, kinek, hogyan engedi felhasználni az általa írt anyagot.

A szöveg ugyancsak egyértelműsíti a felelősség jogkörét. A tartalomszolgáltatónak ugyanis szerződnie kell a felhasználókkal – legyenek azok zenészek, filmesek, fotósok vagy épp újságírók, egyúttal – ahogy például a Wikipedián már megy a fotók esetében – ki kell alakítani azt, hogy adott tartalom milyen szerzői jogvédelmi kategória alá esik, miként lehet felhasználni, és milyen jogosultságokat enged a tulajdonos a felhasználásra. Mivel így tiszta lesz a kép, felelősséget csak azokért a tartalmakért kell vállalnia, amelyek úgy kerülnek publikálásra, hogy a jogdíjbesorolása nem történt meg. Azaz, itt is azt szorgalmaznák, hogy minden áron törekedjenek a megállapodásra, hogy minden jogosultság le legyen tisztázva. Az erre vonatkozó cenzúra-kritika jogos, mivel a tartalmak exponenciális növekedésével a szolgáltatók egyre megközelíthetetlenebbek, már sok esetben nem hús-vér emberek kezelik, nézik, intézik az ügyeket, hanem programozott algoritmusok, így a gyors reakció hiánya komoly fennakadásokat okozhat.

Súlyosan vétettem a közösségi alapelvek ellen | Magyar Hang

Groteszk, amikor azért kapsz büntetést a Facebookon, mert valakinek vagy valaminek a védelmére keltél.

Fontos azt is megjegyezni, hogy a most elfogadott irányelv csak a váz. Arra még áldását kell, hogy adja az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács, majd a tagállamoknak maguknak kell beilleszteni a nemzeti törvénykezésükbe mindezt. Erre két éve van mindenkinek, azaz leghamarabb 2021-től élhet a direktíva. A kulcs mindenképp a nemzeti szinten lesz, illetve abban, hogy milyen módszereket dolgoznak ki arra, hogy a szolgáltató és a szerzők, jogtulajdonosok közvetlenül, gyorsan és zökkenőmentesen le tudják tárgyalni, egyeztetni ezeket az ügyeket. Erre mindenképp ki kell dolgozni egy átlátható és dinamikus rendszert. Ha valami, úgy ennek kialakítása komoly fejtörőket fog okozni, abban biztosak lehetünk. Viszont ha meglesz, az teljesen új, digitális pályára állíthatja a jogdíjakra vonatkozó pénzügyeket – azt, amiért az egészet elkezdték.

S hogy mi a garancia arra, hogy az egész folyamat nem fullad durva öncenzúrába, egyelőre semmi. Az viszont jelzésértékű, hogy épp a szolgáltatói felelősségről szóló 17. cikkely hetedik pontjában azt is leszögezik: világos, könnyen átlátható működési szabályzatra van szükség, ám ezzel párhuzamban a szerzőknek tisztában kell lenniük, milyen megosztási kivételek és korlátozások lehetnek. És ha elfogadják azt, akkor ellentételezés nélkül hozzájárulhatnak például ahhoz, hogy megfelelő forrásmegjelölés mellett műveikből idézzenek, vele szemben kritikát fogalmazhassanak meg, azokat akár karikatúra, paródia gyanánt felhasználják, vagy épp egyéb, zenei vagy videó egyvelegben továbbhasznosíthassák. Ez pedig jelenleg azt jelenti, a mémek, így például a jobbnál jobb Szomszédok-idézetek továbbra is maradnak velünk.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/14. számában jelent meg, 2019. április 5-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/14. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Balogh Roland
Balogh Roland
1980-ban született újságíró, a Magyar Hang alapító munkatársa, valamint a magyar zenekarokkal foglalkozó Ígéretes titánok blog alapító főszerkesztője. Korábban, 2008-tól tíz éven át a megszűnéséig a Magyar Nemzet újságírója, szerkesztője, nyolc évig a külpolitikai-, majd a kultúra rovat munkatársa. Érdeklődési témakörei: régészet, Kelet-Európa történelme, kiberbiztonság, csúcstechnológiai trendek és underground zene.

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

27,079lájkolóTetszik
2,175követőKövetés
15,885feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Ütésállónak kell lenni – Magyar Hang-ajánló

Nyáry Krisztián-, Ürge-Vorsatz Diána- és Schmuck Erzsébet-interjú, ormánsági riport, Bige László portré, magyar közpénz a román kormánypártnál. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Már felháborodni is kár…

A minap megszegtem a saját szabályomat, és már reggel belenéztem a hírözönbe, de én már nem leszek ideges, csak röhögök az egészen.