Egészségünket adják az autóiparért?

Nem állította meg Brüsszelt a magyar kormány, sőt szavazatával hozzájárult ahhoz, hogy újrainduljanak a sokat vitatott szabadkereskedelmi tárgyalások az Európai Unió (EU) és az Egyesült Államok között. A szóban forgó felhatalmazást még április közepén adta meg az uniós tagállamok zöme, de az erről megjelent száraz közlemény csak kevesek figyelmét keltette fel. Pedig ez alapján úgy tűnik, azoknak lett igazuk, akik biztosak voltak abban, hogy a felek előbb-utóbb valamilyen formában felmelegítik az európai lakosság által hevesen ellenzett Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerséget (TTIP).

A két hete elfogadott szöveg hangsúlyozza, a 2013 és 2016 között tárgyalt TTIP „idejétmúlt és többé nem aktuális”. A környezetvédők szerint azonban most is arra megy ki a játék, hogy az autóipari lobbi érdekeit szem előtt tartva feláldozzák bolygónk éghajlatát és a mezőgazdaságunkat. Állítják ezt annak ellenére, hogy az EU hivatalos közleménye hangsúlyozza: az Európai Tanács ülésén csak azt hagyták jóvá, hogy az ipari termékeket sújtó vámok lebontásáról és bizonyos szabályozási eljárások összehangolásáról tárgyaljanak az amerikaiakkal. A halászat is bekerült a megvitatandó témák közé, de a mezőgazdaság – hangsúlyozottan – egyelőre nem.

Egészen mást gondol azonban erről Donald Trump amerikai elnök, aki már az uniós határozat másnapján azzal fenyegetőzött, hogy importvámot vet ki az európai autókra, ha az EU nem nyitja meg a piacát jobban az amerikai mezőgazdasági termékek előtt. (Az elnöknek május közepéig van ideje a mérlegelésre, egyelőre nem született döntés.) A TTIP-vel szemben az volt az egyik fő kifogás, hogy ennek keretében az Egyesült Államok nagyüzemi módon előállított, olcsó, akár génmódosított növényeket, élelmiszereket, valamint hormonkezelt húst tudott volna exportálni az EU-ba. Most is hasonló cél lebeg Trump szeme előtt, akinek fő célja, hogy minél erőteljesebben érvényesítse az amerikai kereskedelmi és gazdasági érdekeket. Ehhez az üzleti életből hozott, az erő nyelvét jelentő tárgyalástechnikát alkalmaz a kereskedelempolitikában is.

– Az elmúlt években indított kereskedelmi háborúi ugyan elsősorban Kína, Dél-Korea és Mexikó ellen irányultak, de az acél- és alumíniumtermékekre kivetett vámok révén nagyon erős alkupozícióba manőverezte magát az EU-val szemben is – hangsúlyozta Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője. Szerinte a fordulópont tavaly július végén következhetett be, amikor Trump fogadta Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság vezetőjét. Roppant békülékeny hangnemet ütöttek meg egymással, és kijelentették, együttműködnek az ipari termékek vámmentességének kidolgozásában, valamint a nem autóipari termékeket érintő szubvenciók eltörlésében.

Ez az út vezetett el a mostani tárgyalási mandátum megszavazásához, amelynek külön pikantériája, hogy Cecilia Malmström, az EU kereskedelmi biztosa korábban ígéretet tett arra, hogy nem kezdenek kereskedelmi tárgyalásokba olyan országokkal, amelyek nem írták alá az éghajlatvédelemről szóló párizsi megállapodást. Márpedig Trump 2017-ben kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi egyezményből. Franciaország ezért is mondott nemet a szabadkereskedelmi tárgyalások újrakezdésére, Belgium pedig tartózkodott a szavazáson. A többi tagállam – köztük Magyarország is – azonban jóváhagyta az Európai Bizottságnak szóló tárgyalási felhatalmazást.

Az EU csak abban az esetben függeszti fel a szabadkereskedelmi tárgyalásokat, ha Trump új vámokat vetne ki, a klímaváltozás kérdését pedig elintézi azzal, hogy egy semmire nem kötelező fenntarthatósági jelentést készítenek. – Érdekes megnézni azt is, melyek azok a területek, amelyeket ugyan nem sorolnak fel, nem is tilos róluk tárgyalni: ilyen például a vegyi anyagok, a növényvédőszerek vagy az élelmiszerbiztonság témája – tette hozzá Fidrich Róbert. Mute Schimpf, a Föld Barátai Európa kereskedelempolitikai kampányfelelőse egyenesen úgy értékelte az uniós döntést, hogy „nehéz ennél gyengébb tárgyalási mandátumot elképzelni”.

Fidrich Róbert szerint egyértelmű, hogy az európai, azon belül is a német autóipar érdekét szolgálja a tárgyalások újraindítása. A német gazdaság 7-8 százaléka függ az autóipartól valamilyen módon. Az exportban pedig még nagyobb a szektor szerepe, a Németországban készült autók 70–80 százalékát kivitelre gyártják. Érdemes még ehhez hozzátenni a hazánk autóipari függőségét mutató számokat: a magyar ipar teljes termelési volumenének közel harmadát adja a járművek és alkatrészek gyártása – ami elsősorban a német gyártókhoz kapcsolódik –, illetve a magyar exportárbevétel negyede innen származik.

A tíz vagy esetleg 25 százalékra emelkedő, az európai autószektorra vonatkozó amerikai importvám – amellyel Trump fenyegetőzik – tehát mindenképpen érzékenyen érintené Németországot, illetve rajta keresztül hazánkat is. A büntetővám elkerüléséért cserébe valami mást kell feláldozni, ez pedig Európa, illetve hazánk GMO-mentessége, az emberek egészsége, illetve a klímavédelem lehet, ha az egyeztetések a TTIP nyomdokain haladnak.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/17. számában jelent meg, 2019. április 26-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/17. számban? Itt megnézheti!