A szavakban nemzeti politikát hirdető Orbán-kormány nem Magyarország, hanem Németország érdekeinek rendeli alá a hazai gazdaságpolitikát. Ennek oka, hogy Orbán Viktor alkut kötött a német nagyiparral, hogy kiszolgálja őket, az pedig cserében támogatást és védelmet ígért a magyar kormánynak – nyilatkozta a Magyar Hangnak Róna Péter közgazdász. Az Oxfordi Egyetem oktatója annak kapcsán beszélt a magyar gazdaságpolitikáról, hogy az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat adatait ismertető G7.hu cikke szerint az unióban csak Írországban magasabb a multinacionális vállalatok részesedése a hozzáadott érték termelésében (vagyis lényegében a bruttó hazai termékben – a GDP-ben), mint hazánkban.
Róna Péter kifejtette, az a tény, hogy az elérhető legutolsó, 2015-ös adatok alapján a magyar GDP 52,46 százalékát multinacionális vállalkozások állítják elő, lesújtó kritika a rendszerváltás utáni magyar gazdaságpolitikára, különösen a 2010 óta regnáló Fidesz-kormányra nézve. A fenti érték gazdasági értelemben egyértelműen gyarmati állapotot jelent: a magyar nemzetgazdaság teljesítőképessége a munkavállalók mintegy 15 százalékát foglalkoztató multiktól függ, saját teljesítőképessége, amelyből a társadalmat méltányosan fenn lehetne tartani, egyszerűen nincs. Különösen az aggasztó, hogy a maradék 85 százaléknyi dolgozót foglalkoztató hazai vállalkozások termelékenysége nagyon alacsony, ezért a hozzáadott érték termelőképessége is gyenge. Ha figyelembe vesszük, hogy éppen a napokban vágták vissza a felére a német gazdaság kilátásait – ennek hatása a jövő év elején már a magyar növekedést is visszafoghatja valamelyest. Hosszabb távon pedig egyértelműen káros, hogy a hazai kézben lévő vállalatoknak gyenge a hozzáadottérték-termelési képessége.
Róna Péter: Orbán a multik markában van | Magyar Hang– Persze ez nem a vállalkozások hibája, hiszen a rendszerváltás óta igen jelentős tőkehiánnyal küszködnek, ami akadályozza a korszerű technológia megvásárlását, fejlesztését, anélkül pedig nincs termelékenység, azaz magas hozzáadott érték. Nagy hibája a kormánynak, hogy a német ipar szolgálatába állt ahelyett, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozásokra fordította volna azt a sok száz milliárd forintot, amit a multiknak juttatott az elmúlt 8-9 évben. Azt is látni kell, hogy ezt a hatalmas összeget a magyar adófizető vállalkozásoktól csoportosította át a multikhoz, vagyis fokozta amúgy is tetemes versenyhátrányukat – tette hozzá a Róna Péter.
A közgazdász elmondta, nem szabad csodálkozni azon, hogy a másik három visegrádi országban jóval alacsonyabb a multik részesedése a GDP-ből, hiszen a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kimutatása szerint náluk jóval kisebb összeggel támogatták a multikat, inkább a hazai cégeknek adott jelentősebb támogatást az állam. Ebből logikusan következik, hogy nekünk valami miatt sokkal több kedvezményt kell adni a nemzetközi cégeknek, hogy Magyarországra jöjjenek. (Nálunk a G7.hu számításai szerint 2010–2018 között 346 milliárd támogatás jutott a multiknak, nem számítva ebbe a több százmilliárd forintnyi adó- és más fejlesztési kedvezményt, illetve a visszacsorgó uniós támogatást.)
Csaba László: Magyarország elvesztette a vonzerejét | Magyar HangCsaba László közgazdász, akadémikus másként értékeli a multik magas arányát a magyar hozzáadott értékben. Szavai szerint a perifériaországokban ez a megszokott modell, kettős gazdaság alakul ki. Nevezetesen: vannak a világszínvonalon teljesítő nemzetközi cégek, amelyek jellemzően exportra termelnek, s a belföldi igényeket kielégítő kisvállalkozók. A két véglet között találhatók a középvállalkozások, amelyek közül kerülhetnek ki azok, amelyek a multik beszállítóiként csatlakozhatnak a magasabb hozzáadott értéket termelő gyártáshoz, s csak rajtuk múlik, képesek lesznek-e saját erőből is kilépni a nemzetközi piacra. Ezeket a vállalatokat kell segíteni valamely módon a kormánynak. Az pedig, hogy nálunk magasabb a multik aránya a hozzáadott értékteremtésben, mint a másik három visegrádi országban, abban a tekintetben előny, hogy több magyar középvállalkozást húzhatnak fel maguk mellé. A nemzetközi példák azt mutatják, ahol a kormány gazdaságpolitikája a multik kiszorítása volt, mint sok latin-amerikai és dél-ázsiai országban, ott jellemzően bajba került az ország gazdasága. Ez tehát nem járható út.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/17. számában jelent meg, 2019. április 26-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/17. számban? Itt megnézheti!
