HIRDETÉS
Kezdőlap Gazdaság EU-csatlakozá...

EU-csatlakozás: csak a szomszédok hátát látjuk

HIRDETÉS

Csaknem akkora várakozás előzte meg Magyarország 2004. május 1-jei uniós csatlakozását, mint 1990-ben a rendszerváltást. A belépésről szóló, 2003-as népszavazáson 84 százalékos aránnyal az igenek nyertek. A lelkesedés azonban azóta nagyot csökkent, noha még mindig többségben vannak a belépéspártiak. A Policy Solution idén márciusban végzett felmérése szerint a megkérdezettek 63 százaléka ma is a csatlakozás mellett voksolna, 19 százalék – tehát 3 százalékponttal magasabb az arány, mint másfél évtizede – viszont ma már nem lépne be a közösségbe.

HIRDETÉS

Pártokra lebontva azt találjuk, hogy a Fidesz-szavazóknak csak kis többsége, 54 százaléka belépéspárti, 29 százalékuk viszont kilépne az unióból. A többi párt híveinek döntő többsége (Jobbik 64 százalék, MSZP 76 százalék, Momentum 83 százalék, LMP 85 százalék, DK 95 százalék) uniópárti. A számok azt mutatják, a – belépési tárgyalások döntő részét végigvivő – Fidesz évek óta tartó Brüsszel-ellenes kampánya hatásos a híveik között.

A közhangulat tehát valamelyest változott az unióval kapcsolatban, érdemes azonban megnézni, profitáltunk-e az uniós tagságból, vagy sem. Az biztos, hogy a korlátok nélküli külföldi munkavállalás, a szabad utazás mindenkinek tetszik. A kutatás arra is rámutatott, hogy az emberek döntő többsége az uniós támogatásokat, illetve egyéb gazdasági előnyöket, a fejlődés felgyorsulását említette főként a tagság előnyei között.

A magyar kormány kiszolgálja a német nagyipart, cserébe az megvédi Orbánt | Magyar Hang

S valóban, az Európai Bizottság friss számai azt mutatják, az elmúlt másfél évtizedben 55,2 milliárd eurót kaptunk az európai strukturális és beruházási alapon keresztül, és ezenfelül 2014 után további 2,5 milliárd eurót a Juncker-terv keretében. A bruttó hazai termék (GDP) 57 százalékkal volt magasabb 2017-ben, mint 2003-ban, azaz évente 4 százalékos volt a bővülés. Ez látszólag szép eredmény, azonban a növekedés mértéke a 2004-ben csatlakozott országokhoz képest nem kiemelkedő, sőt, sajnos a sor végén kullogunk: a 2004-ben belépett tíz tagállam közül csak Ciprus és Szlovénia teljesített nálunk gyengébben. Ennek köszönhető, hogy a magyar GDP mindössze 7 százalékponttal közelített az uniós átlaghoz 2003 és 2017 között.

A V4 országok közül az amúgy is fejlettebb Csehország 62 százalékos növekedést produkált, Szlovákia 97 százalékot, Lengyelország pedig 100 százalékot teljesített ugyanezen idő alatt. A listavezető Litvánia, 127 százalékkal. Ugyanakkor a brüsszeli pénzekkel az összes magyarországi állami beruházás 43 százalékának megfelelő összeg áramlott hazánkba, és 115 ezer munkahely jöhetett létre.

HIRDETÉS

Kormánykörökből többször elhangzott, nem tudni, több uniós támogatást kaptunk-e, mint amennyibe az került nekünk. Ha csak a puszta számokat tekintjük, azok egyértelműen cáfolják a kétkedőket: 2004 és 2017 között összesen 51,884 milliárd eurónyi uniós támogatás jutott hazánknak, s ezzel szemben 11,352 milliárd euróra rúgott a nemzeti hozzájárulás, vagyis 40,471 milliárd eurós pluszban áll Magyarország, ami forintban 11 820 milliárdos egyenleget jelent. Ellenérvként sokszor hozzák fel, hogy „meg kellett nyitni a magyar piacot” a külföldi termékek előtt. Ez kétségtelen, és valóban mérsékelheti a csatlakozás nyújtotta gazdasági előnyöket, de tény, hogy egyrészt a magyar cégek is akadály nélkül juthatnak az uniós piacra, amit jól mutat, hogy 2017-ben exportunkban az EU részesedése 79 százalék volt. Másrészt a 2004-ben uniós taggá vált tagországok mindegyike megnyitotta piacát, azokban mégis hatékonyabban használták fel a pénzeket, amit a növekedést mutató számok fényesen bizonyítanak. Vagyis a tízek országainak döntő többsége valóban jobban teljesít, mint Magyarország. Ez a 2004 után regnáló kormányok mindegyikének teljesítményéről igencsak lesújtó képet mutat.

Az uniós támogatások negyede vándorol Fidesz-közeli cégekhez | Magyar Hang

De szomorú az is, hogy a magyar termelés hatékonysága szinte egyáltalán nem javult: amíg 2005-ben az EU-átlag 66,8 százalékára volt elég a magyar dolgozó termelékenysége, addig – átmeneti javulást követően – 2017-ben 67,3 százalékon állt ugyanez a mutató. Ez egyben megmagyarázza, miért nem sikerült feljebb kapaszkodnunk az uniós országok rangsorában. Ugyanakkor az is tény, hogy az Eurostat adatai szerint 32,1-ről 19,6 százalékra csökkent a szegénységtől fenyegetettek aránya. Igaz, öt évvel kevesebbet élünk, mint az átlag uniós polgár, s négy évvel rövidebb ideig maradunk egészségesek.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/19. számában jelent meg, 2019. május 10-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/19. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Hajdú Péter
Hajdú Péter
A Magyar Hang gazdasági újságírója, közgazdász

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

29,585lájkolóTetszik
2,782követőKövetés
18,300feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Mintha eltompulna az ország – Magyar Hang-ajánló

Frei Tamás-, Veres Pál-, Eörsi László- és Bodzsár Márk-interjú. Ki Mészáros Lőrinc csendes társa? Milyen egy 26 éves polgármester? Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Alkalmasnak találta az EP jogi bizottság az új magyar biztosjelöltet, Várhelyi Olivért

A jelenleg Magyarország EU-hoz akkreditált nagykövetségének vezetője ellenszavazat és tartózkodás nélkül vette az akadályt.

Példaképek