Új hidegháború küszöbén áll a világ

Szintet lépett az elmúlt hetekben az amerikai–kínai kereskedelmi háború. Donald Trump amerikai elnök először 10 százalékról 25 százalékra emelte 200 milliárd dollár értékű kínai áru esetében a vámtarifát, majd gyakorlatilag a teljes fennmaradt kínai importra is pótvámot helyezett kilátásba. Kína visszafogottabban reagált, válaszul eddig összesen 110 milliárd dollár értékű amerikai importtermék vámtarifáit emelte meg. Sokkal jobban nem is tudna odacsapni ezen a téren, hiszen tavaly mindössze 120 milliárd dollárra rúgott az amerikai export értéke az ázsiai országba.

Persze a Kínával kapcsolatos küzdelem a legkevésbé sem a vámokról vagy a kereskedelmi hiányról szól. Peking két éve jelentkezett be az első számú szuperhatalom szerepére, s ha az Egyesült Államok hagyja, hogy az ázsiai ország lekörözze a jövő kulcsfontosságú technológiáiban és iparágaiban, akkor elveszti a világelsőségért folytatott küzdelmet. Ennek fényében már érthető, miért eszkalálódik a háború, ahelyett, hogy csillapodna.

Trump május közepén tovább emelte a tétet, és rendkívüli állapotot hirdetett ki az Egyesült Államokban, csak azért, hogy a telekommunikációs hálózatok védelme címén „feketelistára” tehesse a Huawei távközlési óriást. A jövőben csak külön engedéllyel adhatnak el amerikai vállalatok termékeket és szolgáltatásokat a hónapok óta biztonsági kockázatként elkönyvelt kínai cégnek. S hogy ne csak távoli csetepatéként éljük meg a Huawei-botrányt, a Google – amely az Android operációs rendszert fejleszti a mobiltelefonokra – a hét elején bejelentette, hogy megszakítja az együttműködést a Huawei-jel. Ez már a magyar mobiltulajdonosokat is érzékenyen érinti, hiszen az utóbbi időben itthon eladott minden negyedik okostelefon a kínai gyártótól származott.

A Huawei rögtön bejelentette, hogy az összes eddig már megvásárolt, vagy kereskedelmi forgalomban elérhető mobilján változatlanul elérhetők lesznek a legújabb Google és Android frissítések. De a később piacra kerülő Huawei-készülékek vásárlói már lehet, hogy nem férhetnek majd hozzá olyan népszerű szolgáltatásokhoz, mint a Gmail, a Youtube, a Chrome, a Google Play áruház vagy a Google térkép. A világ legnagyobb távközlési hálózati eszközöket gyártó cégének helyzetét tovább nehezíti, hogy a napokban olyan chipgyártók is elfordultak tőle, mint az Intel, a Qualcomm vagy a Xilinx.

Biztosak lehetünk azonban abban, hogy Peking nem hagyja tönkremenni a kínai vállalatok zászlóshajóját. Az elmúlt időszak sorozatos amerikai támadása után a Huawei már készült erre az időszakra: saját operációs rendszeren dolgozik, és három hónapra elegendő chipet valamint alkatrészt halmozott fel. S bár nyilvánvaló, hogy Trump padlóra akarja küldeni a  technológiai óriást, amelyet a kínai államnak való kémkedéssel vádol, neki is számításba kell venni, hogy jelenleg számos amerikai és külföldi távközlési szolgáltató függ a Huawei-től. Ennek tudható be, hogy az amerikai kereskedelmi minisztérium egyelőre 90 napra felfüggesztette a Huawei ellen hozott korlátozó intézkedések hatályba lépését.

Folytatódhat tehát az alkudozás, és most mindenki kíváncsian várja, hogy mi lesz a kínai válaszcsapás. Trump tavaly 133 twitter-üzenetben foglalkozott Kínával, míg Peking viszonylag csöndben volt. Most azonban változni látszik a helyzet: a kínai köztelevízióban már agresszívabb hangnemet ütnek meg: „ha harcot akartok, akkor a végsőkig fogunk küzdeni”. Az egyik kínai állami televízióadó rövid időn belül három Amerika-ellenes háborús filmet adott le. Sokatmondó az is, hogy a napokban Hszi Csin-ping kínai elnök egy ritkaföldfémet bányászó üzemben pózolt a fotósoknak. Miután az USA ritkaföldfém-importjának túlnyomó része a világtermelés 97 százalékát adó Kínából származik, az üzenet elég világos. A ritkaföldfémeket rengeteg high-tech berendezésben használják, így például okostelefonokban, lézerekben, számítógépeknek, hibrid autók motorjaiban, atomreaktorok kontrolláló rendszereiben, speciális akkumulátorokban, orvosi berendezésekben és a felsorolást még sokáig lehetne folytatni. Kína tehát vasmarokkal tartja a kezében a világ high-tech iparát.

A háttérben más folyamatok is zajlanak: a Nike és az Adidas vezetésével 173 cipőgyártó vállalat írta alá a Trumpnak címzett nyílt levelet, amelyben arra kérik az amerikai elnököt, hogy gondolja újra a Kínából importált lábbelikre kivetett vámok emelését. Ennek ugyanis katasztrofális hatása lenne az ágazatra, a vásárlóknak pedig komoly drágulással kellene szembenézniük a boltokban. A Wal-Mart amerikai üzletlánc is közölte, hogy az intézkedések miatt nőhet a bútorok és más termékek ára. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértőinek becslése szerint pedig idén akár 0,5 százalékponttal is visszavetheti a globális növekedést a bizonytalanság, amelynek fő tényezője az amerikai-kínai kereskedelmi háború.

E fejlemények kevés pozitív következményei közé tartozik, hogy Trump most nem akar többfrontos harcot, ezért elhalasztotta az Európai Unióval (EU) szemben kilátásba helyezett kereskedelmi háborút. Az amerikai elnök korábban azzal fenyegetőzött, hogy az USA-ban eladott európai autókra 25 százalékos védővámot vet ki, de a döntést végül fél évvel kitolta. Ez jó hír hazánk számára is, ahol a gyáripari teljesítmény csaknem 30 százalékát adja az autógyártás. De csak átmeneti lehet a megkönnyebbülés: Trump az EU-t még Kínánál is brutálisabb kereskedelmi partnernek titulálta.