Oroszok miatt nőhet a gázszámla?

Az elmúlt időszak fejleményei, illetve a világpiaci árak azt mutatják, végleg búcsút mondhatunk a további rezsicsökkentésnek. A Fidesz ugyan azt ígérte, hogy 2013 után újabb csökkentésre is lehet számítani, erre eddig nem került sor, most pedig ismét magasabbak az árak, amire hivatkozva visszakozhat az ígéretektől a kormány. De nemcsak emiatt esett kútba a terv, hanem azért is, mert a G7 portál által ismertetett iparági hírek szerint a 2020 utáni hosszabb időszakra vonatkozóan egy ismeretlen vállalat – amelyben szakértők az orosz Gazpromot vélik felismerni – felvásárolta a Nyugat-Európa felől érkező, az orosz gáz kiváltására alkalmas gázvezetékek kapacitásának 90 százalékát, vagyis a maximumot, amelyet az uniós szabályok megengednek.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) ugyan az utolsó pillanatban nemet mondott a szlovák–magyar gázvezeték kapacitásának kiárusítására, ennek jótékony hatása csak akkor érzékelhető majd, ha kiépülnek olyan vezetékek, amelyeken keresztül eljuthat idáig a gáz. A jelenlegi helyzetben ugyanis az összes többi vezeték a Gazprom kezében van, azaz körbezárták Közép-Európát, s ezzel elérték, hogy kizárólag rajtuk keresztül juthasson gázhoz a régió. Szakértők szerint ez egyben azt is jelenti, hogy gyakorlatilag annyiért adhatják a gázt, amennyiért csak akarják.

Holoda Attila, a második Orbán-kormány energetikai helyettes államtitkára kételkedik ebben az értesülésben, azt azonban megerősítette a Magyar Hangnak, hogy a 2013 utáni időszakban valóban csak ígéret maradt a rezsicsökkentés. Lehetőség pedig lett volna rá, hiszen 2013 után 40-45 százalékkal estek a földgázárak. Azzal, hogy az áresésből adódó nyereséget nem adta át a fogyasztóknak az állam, becslése szerint 100-120 milliárd forint hasznot ért el az MVM Zrt. százszázalékos leányvállalatában, a Magyar Földgázkereskedő Zrt.-ben keletkezett elkülönített nyereségnek köszönhetően. Tavaly valamelyest emelkedett a világpiacon a gáz ára, ez azonban nem volt jelentős, tehát még mindig pluszban van a költségvetés e tekintetben.

A szakértő felhívta a figyelmet, a kormányoldalon nagyon sokszor azzal példálóznak, hogy nálunk még mindig az egyik legalacsonyabb a gáz ára az unióban. Ez azonban félrevezető, mert nem a háztartásokhoz érkező csekken szereplő összegről van szó, hanem kizárólag a gáz áráról. A fogyasztói számlán igen jelentős tétel, csaknem 50 százalék a rendszerirányítással, rendszerhasználattal kapcsolatos költség, amelyet ugyanúgy ki kell fizetni. Ugyanez igaz a villamos energia esetében is, azaz félrevezető, ha kizárólag az energia áráról beszélünk. Rögtön világosabb lesz a kép, ha figyelembe vesszük, hogy

a rezsicsökkentés előtt ugyanúgy a háztartások költségeinek 15-18 százalékát tették ki a rezsikiadások, mint jelenleg.

Ez magyarázza, hogy miért nem érzik a magyar családok a rezsicsökkentés hatását. Folytatni kellett volna tehát az energiaárak csökkentését 2013 után, hogy a háztartások számára valóban érzékelhető legyen.

Hogy valóban lett volna helye és lehetősége a további csökkentésnek, jól mutatja, hogy az E.On tavaly év elején a hatósági árnál olcsóbban kínálta a háztartási energiát, erre Németh Szilárd rezsibiztos azzal vádolta meg a céget, hogy bele akar avatkozni a magyarországi választásba.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/22. számában jelent meg, 2019. május 31-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/22. számban? Itt megnézheti!