HIRDETÉS
Kezdőlap Gazdaság Szepesházi Pé...

Szepesházi Péter: a devizahiteles törvények húzták ki a szőnyeget az adósok lába alól

HIRDETÉS

Cikkünk annak a sorozatnak a második része, amelyet a Kúriának a devizahiteles ügyek kockázatfeltáró nyilatkozataira vonatkozó bírói gyakorlat első félévben zajló vizsgálata kapcsán indítottunk. A mostani részben az Európai Unió Bíróságának devizahiteles határozatait elemezzük, az uniós vizsgálatot kezdeményező egyik volt bíró, Szepesházi Péter segítségével.

HIRDETÉS

A devizahiteles (DH) törvények bankmentő törvények voltak, hiszen megszületésük előtt a pereskedő devizahitelesek sorra nyerték a pereket. Az egyoldalú szerződésmódosítások és az árfolyamrés alkalmazása miatt ugyanis a bíróságok semmissé nyilvánították ezeket a szerződéseket, s ezzel az adósok megszabadultak az árfolyamveszteség miatti terhektől is. Az első devizahiteles törvény ugyan a jogtalanul felszámolt összeget visszafizettette a bankokkal, azonban egyúttal érvényessé nyilvánította a szerződéseket. Ezzel kivette a legfontosabb fegyvert az adósok kezéből, nevezetesen hogy a semmissé nyilvánított szerződés után megegyezzenek a hitelintézettel, azaz többek között megszabaduljanak a forint árfolyamgyengülése miatti plusz terhektől, vagy annak legalább egy részétől – nyilatkozta a Magyar Hangnak Szepesházi Péter ügyvéd, egykori bíró, aki több ügyben is az Európai Unió Bírósághoz (EUB) fordult.

Kérdésünkre elmondta, első pillanatban úgy tűnhet, akik korábban pert nyertek, azok nagyon jól jártak. – Nem feltétlenül, hiszen ezek a perek megállapítási perek voltak – mert ezek költsége jóval kevesebb –, azaz nem vonták le a jogkövetkezményt a semmisségből. Akik még a DH-törvények megszületése előtt megegyeztek, azok valóban jobban jártak. Azoknál az eseteknél azonban, ahol nem született egyezség, a jogkövetkezmények levonása miatt indított banki perekben már a DH-törvények – a Kúria bankoknak kedvező jogegységi határozata – alapján születtek az adósok számára hátrányos ítéletek.

Vagyis a bankok úgy „számoltak el”, hogy abban benne volt az árfolyamveszteség teljes terhe is. Így majdnem olyan rossz helyzetbe kerültek az adósok, mintha elvesztették volna az évekkel korábbi megállapítási pereket – magyarázta a volt bíró.

Szepesházi Péter hozzátette, ezt leplezte le az EUB márciusban megszületett C-118/17. számú ítélete. Az ugyanis kimondja, hogy a törvény nem tilthatta volna meg az eredeti állapot visszaállítását az árfolyamrésre hivatkozással, vagy ha igen, akkor csak abban az esetben, ha az az adós kifejezett érdeke. Az semmiképpen nem járható út, hogy az adós helyett ezt a törvény vagy az adós kívánsága nélkül a bíróság tegye meg kizárólagos hatállyal. Az EUB-döntés az európai fogyasztóvédelmi elveken alapszik. Amennyiben a DH-törvények eszerint születtek volna meg, akkor az adósnak lehetősége nyílt volna arra, hogy kérje az eredeti állapot visszaállítását, s ezzel megszabadulhasson a forint gyengülése miatti árfolyamveszteségtől is.

HIRDETÉS

A mostani EUB-döntésre válaszul a Kúria áprilisi határozatában – ismét csak a bankok érdekében – eltereli a figyelmet a döntés lényegéről, vagyis arról, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás és az árfolyamrés alkalmazása miatt devizahitelesek százezrei kérhetnék a szerződés semmisségének megállapítását, az eredeti állapot visszaállítását.

A bankárok tudták, hogy össze fog omlani a forint | Magyar Hang

Tavaly decemberben jelentette be a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője, hogy az idei év első felében átfogó vizsgálatot indít a devizahiteles ügyek kockázatfeltáró nyilatkozataira vonatkozó bírói gyakorlatról. Sorozatunkban ennek kapcsán a még ma is a legnagyobb társadalmi problémának tekinthető devizahitelezés legfontosabb eseményeit és jellemzőit tekintjük át.

– Ebben a tekintetben nagyon fontos az EUB-döntés 54. pontja, amely kimondja, hogy a nemzeti jogalkotás ugyan pótolhatja a szerződésből a tisztességtelenség miatt kieső részeket, de kizárólag abban az esetben, ha az az adós érdeke. Eszerint nyilvánvalóan nem lehetne beemelni a szerződésbe az árfolyamra vonatkozó, s az adóst terhelő passzusokat, hiszen az adósnak az lenne az érdeke, hogy forintárfolyam meghatározása és szerződés nélkül a kapott forint összeget fizesse vissza. Ehelyett az első DH-törvény azt mondja, az árfolyam számításánál a Magyar Nemzeti Bank deviza középárfolyamát kell figyelembe venni – tette hozzá.

Egyébként is „érdekes” a Kúria álláspontjának változása néhány hónap alatt. Az ügyvéd értékelése szerint ugyanis amíg a tavaly szeptemberi C-51/17. számú az EUB-döntést követően látványosan tagadta, hogy annak bármi hatása is lenne a magyar ítélkezési gyakorlatra, addig most egészen más véleményen van. A szeptemberi EUB-döntés lényege, hogy csak az a kockázatfeltáró nyilatkozat tisztességes, amely az átlagember számára is érthető formában fogalmazza meg a veszélyeket, s az esetleges következményeket is részletesen, számszerűen bemutatja.

– Tavaly ősszel a Kúria még ezzel összeegyeztethetőnek nevezte a korábbi magyarországi gyakorlatot, most viszont már finomított álláspontján, mert bizonyos esetekben már egyetért az EUB-döntéssel. A Kúria mostani határozata szerint, amennyiben nem szerepel a kockázatfeltáróban, hogy felső korlát nélküli, vagyis jelentős lehet az árfolyamveszteség, akkor semmis a szerződés. Illetve ugyancsak érvénytelen, amennyiben több helyen szerepel benne az árfolyamkockázatra való hivatkozás, s csak ezek együttes értelmezése világosít fel a tényleges veszélyekről. Az álláspont megváltozásának nyilvánvaló oka, hogy az egyik oldalon engedett, csak hogy elterelje a figyelmet a lényegesebb döntésről, amely szerint az egyoldalú szerződésmódosítás és az árfolyamrés alkalmazása miatt gyakorlatilag minden magyarországi devizahiteles szerződés érvénytelen, ergo az adóst az árfolyamkockázat miatti veszteség sem terheli – foglalta össze a lényeget az egykori bíró.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Hajdú Péter
Hajdú Péter
A Magyar Hang gazdasági újságírója, közgazdász

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

29,583lájkolóTetszik
2,780követőKövetés
18,300feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Mintha eltompulna az ország – Magyar Hang-ajánló

Frei Tamás-, Veres Pál-, Eörsi László- és Bodzsár Márk-interjú. Ki Mészáros Lőrinc csendes társa? Milyen egy 26 éves polgármester? Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Ab ávó

Latinos nemzet voltunk, szerettük kiforgatni, szándékosan rosszul fordítani az antik eredetű mondásokat.