Gondot jelenthet a hazai gazdaságnak, különösen az autógyártásnak, hogy az acéliparból kiinduló rendeléscsökkenés megtépázta az európai, de különösen a német gazdaságot. Különösen, hogy a német – és magyar – gazdaság húzóágazata, az autóipar mindkét országban gyengébben teljesít a korábbi éveknél. Legnagyobb kereskedelmi partnerünknél a tavalyi évben 9,9 százalékkal kevesebb autót gyártottak, mint egy évvel korábban, s Magyarországon is 3,8 százalékkal kevesebb gépjármű gördült le a gyártószalagokról 2018-ban, mint egy évvel korábban. Az autóipar nehézségeit mutatja, hogy a német Handelsblatt üzleti hetilapja, a Wirtschaftswoche híre szerint a kecskeméti Mercedes-gyár bővítését egy évvel elhalasztották, s ami nagyobb gond, jó eséllyel nem rugalmasan alakítható termelésű üzemet terveznek építeni, ahol akár elektromos vagy önvezető autót is lehet gyártani. S bár cáfolták az illetékesek, a debreceni BMW-gyár építésével kapcsolatban is nehézségekről írt a lap.
A visszaesés oka egyrészt, hogy a dízel eladások száma csökkent
a károsanyag kibocsátási botrány miatt, másrészt az Európai Unió környezetvédelmi
okokból a hibrid és teljesen elektromos járművek fejlesztésére kényszeríti a
német autógyárakat. Ezek a fejlesztések pedig vagyonokat emésztenek fel.
– Miután még nem dőlt el, hogy melyik megoldás lesz a nyerő az átalakuló autóiparban, a befektetők kivárnak – nyilatkozta a Magyar Hangnak a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. László Zoltán arról is beszélt, hogy a visszaesés már a hazai gép- és autóipari beszállítóknál is érezhető. Egyelőre két nyugat-magyarországi alkatrész-beszállító üzemben vezettek be négynapos munkahetet. A gyárak egyike jelentős fémalkatrész-beszállító többek között a gépipari üzemek és autógyárak számára, a másik pedig az informatikai alkatrészeket szállít az ipari felhasználóknak, így többek között az autóiparnak is.
De nemcsak ezek mutatják a gondokat. László Zoltán szerint június elejéig mintegy háromezer kölcsönzött munkaerőtől váltak meg az autó- és gépipari cégek, sok helyen pedig létszámstopot jelentettek be. Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kilépők helyére nem vesznek fel új munkaerőt, a határozott időre szóló megbízásokat pedig nem hosszabbítják meg. Ezen túlmenően több autó- és gépipari beszállítónál is áttértek a három műszakos termelésről a két műszakra, s véget vetettek a hétvégi termelésnek is. Sok vállalkozásnál pedig nagymértékben csökkentik a termelési programok számát.
Mi lesz, ha leállnak a magyarországi autóipari beruházások? | Magyar Hang
Donald Trump döntésére vár mindenki. Ha vámot vetnek ki az európai autókra, akkor a német gyártók sorra mondhatnak le a további kapacitásbővítésekről.
De nem csupán az autó- és gépipar küszködik megrendelési és
növekedési gondokkal itthon és a világban. László Zoltán szerint a gondok
nagyságát mutatja, hogy az iparban szinte alapbeszállítónak számító acélipar is
megrendelés hiánnyal küszködik. A világ egyik legnagyobb acélgyártója egy német
és egy francia üzemében is leállította a termelést a csökkenő
megrendelésállomány miatt, s nemrégiben már a kassai acélművek is négynapos
munkarendre tért át ugyanezen okokból.
Azt egyelőre még nem tudni, mennyi ideig tart a visszaesés, az azonban tény, hogy a jövőben egyre nagyobb jelentősége lesz az iparban a robotizációnak, az automatizálásnak, illetve az ezek alapjául szolgáló mesterséges intelligenciának. Az autóiparban például már eldöntött kérdés, hogy a jövő az önvezető autóké, csak azt nem tudni, mikor jutunk oda, hogy vége az úrvezetői világnak. Ezzel párhuzamosan a gyártás is egyre inkább automatizált lesz. Jól mutatja a változás gyorsaságát, hogy ma már létezik olyan gyár, amelyben tavaly még hatvan ember végezte a logisztikai munkát, idén viszont ugyanerre már három ember is elegendő.
Mindebből arra a következtetésre kell jutni, hogy alapjaiban fog megváltozni a munkaerővel szemben való elvárás, egyre kevesebb kétkezi munkásra lesz szükség az iparban, a munkában állóknak viszont öt-tíz évente át kell képezniük magukat, hogy megfeleljenek a folyamatosan újjáalakuló követelményrendszernek.
Mindez – közép- és hosszú távon – nem sok jót jelent az innovációban gyenge magyar ipar, különösen az autó- és gépipar számára. Iparági szakértők egyetértenek abban, hogy miután az automatizált folyamatok jelentősen kevesebb munkaerőt igényelnek, a fejlett technológiákban élen járó országok – mint például Németország – inkább otthon építik fel rugalmasan termelő gyáraikat, hogy ott teremtsen munkahelyeket.
